Ügyek és alügyek – Hogyan tudhatod meg kineziológusként, hogy miért is jött a kliens?

Ismét egy tanítványom kérdésére válaszolok.

“Ha valakinek párkapcsolati oldás során feljön a felszínre, hogy valójában nem szereti önmagát, akkor lehet egy külön oldásban ezzel foglalkozni, viszont ezt az ügyet lehet még jobban konkretizálni? Emlékszem, mikor a tanfolyamon mondtad az ügyemre (több önbizalom) hogy ez így túl általános, mert az önbizalom tág fogalom. Akkor az önelfogadás is ilyen kategória?”

Hogyan tudhatod meg kineziológusént, hogy miért is jött el hozzád a kliens?

 

“A probléma soha nem a probléma, hanem az ahogyan érzünk a probléma iránt.”
(Gordon Stokes)

Azt a folyamatot, amelyben az értő figyelem alkalmazásával hozzásegítjük a kliensünket, hogy kimondja az érzelmi stresszét, ügymegtalálásnak, ügymeghatározásnak  nevezzük.

A kineziológiának vannak könnyen tanítható részei, és vannak olyan részek, amelyek inkább a művészet témakörébe tartoznak. Ilyen dolog a kliens ügyének megtalálása is.
Pár dolgot el lehet mondani iránymutatásként, de konkrét módon megtanítani lehetetlen. Mivel minden kliens más, egy-egy hasonló problémánál is más és más megfogalmazás lesz az, ami a kliens stresszét kifejezi.

A One Brain kineziológiai ágban érzelmi stresszek oldásával foglalkozunk. Ezért soha nem az az érdekes a számunkra, hogy mi a kliensünk problémája, hanem az, hogy mi az, amiért az adott helyzet vagy személy érzelmi stresszt okoz a számára.

Miért ügy és miért nem cél?

Ha valami ügy az életünkben, akkor lehet, hogy egy tanulási folyamatban vagyunk benne, és ez az ügy az inkább a folyamat részeként jelenik meg. Elakadunk egy lépésnél vagy kételkedni kezdünk önmagunkban.

Ezzel szemben a cél pedig egy konkrét, elérendő állapotot jelent.

A One Brain oldás célja, hogy növelje a választási lehetőségeinket. Hogy ne okozzon stresszt sem az, ha egy célt el akarunk érni, sem az, ha már el akarjuk engedni. Hiszen mindkét dolog okozhat számunkra stresszt.

Éppen ezért nem feltétlenül tudjuk pozitív módon megfogalmazni a célunkat. Lehet az egy ügy, hogy félek a vizsgámtól, féltékeny vagyok egy kollégámra, szégyellem, hogy elkövettem egy óriási hibát.

Főügy és alügy

Amikor meghatároztuk a főügyet, akkor fontos ránéznünk olyan háttérben meghúzódó problémákra, amelyek, bár nincsenek szem előtt, mégis belejátszhatnak a stressz kialakulásába.

Ilyen háttér ügy lehet, amikor az oldásban feállított mércékkel találkozunk. A felállított mércék olyan elvárások, amelyekhez stressz kötődik. Amikor belépnek a képbe, akkor úgy érezhetjük, hogy a dolgok csak akkor lehetnek jók, ha pontosan, 100%-ig úgy történnek, ahogy “történniük kell”.

Nézzünk egy példát!
Lehet, hogy azzal a problémával érkezik valaki, hogy a hétvégén látogatóba jön az édesanyja,  akinek fontos a tisztaság, és gyakran kritikus megjegyzéseket is tesz a lakása állapotára. KIiensünk már előre fél a látogatástól.

Ilyenkor háttérben meghúzódó a stresszokozó lehet az kliens édesanyja részéről kliensünk elé állított mérce, hogy a lakásnak olyan “patyolattisztának” kell lennie, ahogy ő szeretné látni. És a kliensünk pontosan tudja, hogy ezt a mércét 100%-isan ő soha nem érheti el.

Feltáró kérdések

A feltáró kérdések arra hivatottak, hogy segítsenek konkretizálni a kliens problémáját. Hiszen, ha pontosan tudja, hogy mi a gond, akkor képes konrét cselekvési lépéseket hozzárendelni a változásokhoz. Az értő figyelem gyakorlásához egy remek könyv Thomas Gordonnak a Gyermeknevelés aranykönyve című műve. Mindenkinek nagy szeretettel ajánlom ebben a témában.

Annál is fontosabb a konkretizálás, mivel stresszhelyzetben hajlamosak lehetünk általánosságban fogalmazni.

Ilyen általánosság a Tanítványom által emlegetett önbizalom vagy önelfogadás kérdése is. Van-e olyan ember – tehetném fel a költői kérdést – akinek rendben van az önbizalma? Vagy aki kívűl-belül teljesen el tudja fogadni önmagát?

Nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs! Ez már a Buddha szint lenne. Aki pedig a Buddha szintet megüti, azzal ritkán találkozunk kineziológiai oldáson.

Természetesen, a klienseink gyakran fogalmaznak így: Nem tudom elfogadni magam. Nincs önbizalmam. Ilyenkor a kineziológus dolga, hogy specifikusabbá tegye a problémát: Az életed mely területein érzed az önbizalom hiányt éppen most az életedben? Pontosan miben nyilvánul meg ez az önbizalomhiány? Pontosan mit nem tudsz elfogadni magadban?

Ha ezeket a kérdéseket megválaszolja a kliensünk, sokkal közelebb kerül a valódi problémájához. És ahogy oldódik a stressz jobban meg tudja határozni, hogy pontosan min és hogyan akar váktoztatni.

Sikeres oldásokat kívánok!

Ha szeretnél értesülni a friss bejegyzésekről, és stresszoldó tippeket kapni, akkor iratkozz fel hírlevelemre!

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .