Hogyan dolgozz betegekkel?

Szinte minden alkalommal, amikor a kineziológiáról beszélek, elmondom, hogy nem kezelünk tüneteket, nem gyógyítunk betegségeket.

Nemrégiben többen is feltettétek azt a kérdést, hogy akkor mit mondhatunk vagy tehetünk olyankor, amikor valaki a fizikai vagy mentális tünetei alapján keres nálunk segítséget?

Mit NE tegyél?

  • NE mondd, hogy a kineziológia vagy Te magad segítesz bármely betegségen vagy tüneten! Mi a stresszel dolgozunk, amit a tünet vagy a betegség okoz. Illetve tudjuk oldani a betegségek érzelmi komponenseit is a One Brain módszerrel.
  • NE módosítsd az orvos vagy pszichiáter által előírt terápiát vagy gyógyszert! Még, ha a kliens arról számol is be, hogy az oldások hatására sokkal jobban érzi magát, kérd meg, hogy menjen vissza az orvoshoz/pszichiáterhez, és beszélje meg vele a lehetséges terápiás módosításokat.
  • NE végezz terápiás munkát! Erre a One Brain módszer nem ad képesítést. Mi olyan ügyekkel dolgozunk, amelyeknek gondot okoznak a jelenben. Nem tudunk segíteni a válás vagy a gyerekkori traumák feldolgozásában. (Tudom, ezzel a tanácsommal sokaknak adhatok okot a vitára, de vállalom a szakmai véleményemet)
  • NE „írj fel” semmit! Még táplálék kiegészítőt sem! Sőt, én még a megerősítő gyakorlat felírására is a klienseimet szoktam megkérni – az önmagunkért vállalt felelősség jegyében.

Mit tegyél akkor?

  • Találd meg az ügyet, és oldd a stresszt, ami a tünet kapcsán jelentkezik.
  • Vizsgáld meg, hogy kapcsolódik-e stressz a gyógyulásba vetett hithez?
  • Oldd a betegség érzelmi komponenseit: félelem, magány érzet, bűntudat, stb. Határozd meg minél specifikusabban, hogy miről van szó.
  • Oldhatod a kezelésektől való félelmet, az orvosok, segítők felé irányuló bizalmatlanságot.

És még egy fontos dolog:

Légy etikus: a beteg ember nagyon kiszolgáltatott. Ne élj vissza a bizalmával!

Hogyan mondjunk NEM-et?

Sokaknak okoz problémát, hogy megszabják a határaikat, és nemet merjenek mondani azokra a programokra, helyzetekre, feladatokra, amelyeket nem tudnak vagy nem akarnak elvégezni, vagy amelyekre éppenséggel nincs idejük pillanatnyilag. Így aztán túlterheltté és frusztrálttá válnak, amit vagy azzal kompenzálnak, hogy a számukra értékes emberektől, tevékenységektől vonják meg az időt és a figyelmet.

Néha pedig egyenesen megbetegítik magukat, hogy elfogadható módon igazolják, most tényleg nem képesek semmire.

Hogyan mondhatunk udvariasan nemet? Hogyan ragaszkodhatunk a határainkhoz stressz nélkül? Ez a blogbejegyzés különösen a segítőknek szól, mert mi sokkal könnyebben ráhangolódunk mások javára, mintsem, hogy a saját érdekeinket tartanánk szem előtt

A határok megszabása

Ebből a szempontból három kategóriába sorolhatjuk az embereket:

  1. Akik nagyon keményen megszabják és tartják a határokat. Számukra nem okoz nehézséget nemet mondani, ám ezt sokszor átgondolatlanul teszik. Így gyakran védekezőnek, rugalmatlannak, túl keménynek tűnnek, ami rombolhatja a kapcsolataikat, és gátolhatja, hogy új impulzusok indítsák be a kreativitásukat. Számukra nagyobb stresszt okoz átgondolni, hogy mire mondhatnának igent. A kihívást az jelenti nekik, hogy merjenek igent mondani olyan új helyzetekre, ami érdekli, inspirálja őket.
  2. Akik könnyen mondanak igent és nemet is attól függően, hogy mit kíván az érdekük. Ezek az emberek rugalmasan kezelik az idejüket, ám nem hajlandóak lemondani a számukra fontos teendőkről csupán azért, hogy megfeleljenek valakinek.
  3. Akiknek a nem kimondásának gondolatára is izzadni kezd a tenyerük vagy megremeg a hangjuk. Általában kedves és segítőkész embertársainkról van itt szó, akiket hatalmas empátiával áldott meg az ég. Túlzottan átérezve a fájdalmat, amit elutasításuk esetleg okozna a másiknak, inkább igent mondanak. Gyakran felborítják ezzel a már másokkal lefixált programjaikat, vagy kimerítik erőforrásaikat túlterheltté válnak. Számukra a kihívás, hogy megtanuljanak indulatok és bűntudat nélkül NEM-et mondani, amikor más dolguk van, vagy valamihez nincs kedvük vagy idejük.

A cél az, hogy az egyensúly felé törekedjünk, és minél inkább átgondoltan egyezzünk bele abba, ami nekünk fontos és inspiráló lehet, és bátran utasítsuk el mindazt, ami nem érdekel minket, amit csak azért tennénk, hogy megfeleljünk egy, talán csak a fejünkben létező, elvárásnak.

Félreértett udvariasság

Kiskorunkban gyakran hallhattuk a szüleinktől, hogy legyünk jó kisfiúk, jó kislányok, ami egyet jelentett azzal, hogy tegyük meg azt mások kedvéért, amihez éppenséggel semmi kedvünk nem volt. Írjuk meg a leckét, bár játszani lenne kedvünk. Adjunk puszit Rózsika néninek, aki kellemetlen „öreg szagot” árasztott. Játsszunk a vendég család undok Lacikájával, bár semmi közös pont nem volt bennünk. Ha meg is próbáltunk ellenállni, akkor enyhébb vagy erősebb nyomással rávettek minket, hogy mégis csak tegyük meg, ami az adott helyzetben „elvárható”. „Csak a kedvemért!” „A jó gyerek megteszi, amire a szülei kérik.” – az enyhébbek közül. Vagy még rosszabb esetben az érzelmi zsarolás is befigyelt: „Ha nem teszed meg, nem is szeretlek.” „Ha te nem teszed meg, akkor én sem teszek meg neked semmit. (Nem nézhetsz mesét, nem kapsz édességet…)”

A szülők részéről ezek a mondatok gyakran „nevelési célzattal” hangzanak el, ám mélyen belül elraktározódnak bennünk, és felnőttként olyan automatikusan futnak le, hogy már fel sem figyelünk a belső beszéddé vált nyomást kifejtő mondatainkra, csak azt vesszük észre, hogy kimondtuk az igent egy 400 ezer Ft-os mágneses ágyra, egy kollégánk helyett elvégzendő feladatra vagy egy koncertre, ahová semmi kedvünk nincs elmenni.

Nem = bűntudat és harag

Amikor egy helyzetben negatív érzéseket élünk át, akkor az érzelmi fájdalom hatására gyakran inkább a visszahúzódást választjuk, hogy elkerülhessük a nem kívánatos érzéseket. Ám ez a választásunk általában nem tudatos, vagy pedig erős önigazolásokkal bástyázzuk körül, hogy elfogadhatóvá tegyük az önmagunkkal szembeni árulást. Pedig a bűntudat vagy a harag ebben az esetben is jelentkezik. Legfeljebb önmagunk ellen irányul.

Mit tehetünk?

Tudatosítsuk az érzéseinket! Bármilyen nehéznek is tűnik szembenézni velük, a legjobb stratégia az érzéseink elfogadása. Amint megengedjük az érzéseinknek, hogy érezzük őket, elkezdenek enyhülni. Könnyítheti ezt a folyamatot, ha néhány percig tartjuk a homlokunkat és a tarkónkat, és lassan egyenletesen igyekszünk lélegezni, amikor ezek a érzések elborítanak minket. Ez az érzelmi stresszoldó technika nagyszerű segítséget jelenthet abban, hogy ne a feltörő negatív érzések vagy ezek elkerülése vezesse cselekedeteinket. Visszanyerve higgadtságunkat, mondhatni józan eszünket, sokkal könnyebb lesz eldönteni, hogy az adott szituációban nemet kell-e mondanunk vagy nyugodt szívvel mondhatunk igent.

A szelíd NEM

Tisztázva érzéseinket könnyebben átlátjuk érdekeinket. Így azt is, hogy ebben a pillanatban mi a legfontosabb a számunkra.

Nézzük meg most néhány udvarias formáját az elutasításnak.

  1. Amikor egy nem szeretem programra vagy találkozóra hívnak: „Köszönöm, hogy gondoltál rám, de ez most sajnos nem fér bele az időmbe.”
  2. Ha egy kliens sürgősséggel kér időpontot, de csak későbbre tudsz adni. „Erre a hétre sajnos egyetlen szabad helyem sincs. A legközelebbi szabad időpontom:…”
  3. Ha egy kedves barát hív minket, de más dolgunk van: „Ma nagyon elfoglalt vagyok, de jó lenne már találkozni. Beszéljünk meg most egy időpontot, ami mindkettőnknek alkalmas.”

Mi van, ha ezek után valaki tovább „erőszakoskodik”?

Először is merj ragaszkodni az elhatározásodhoz. Ha kell ezt mondd is ki: „Végleges a döntésem, fejezzük be ezt a beszélgetést.”

Lehet olyan helyzet is, amikor még nem tudjuk, hogy igent mondjunk-e vagy nemet. Ilyenkor bátran kérjünk időt. Ha a másik fél sürgetni akar, akkor én azt szoktam mondani, hogy „Ha ebben a pillanatban kell döntenem, akkor inkább a nem-et választom, ha kapok egy kis időt, akkor szívesen átgondolom, hogy beilleszthető-e ez az időbeosztásomba.” A legkedvesebb példa erre a kamasz gyerekeimmel volt. Mivel tudták, hogy féltem őket egy-egy bulitól, kalandtól, bizonyos helyzetektől, ha szerettek volna például tovább kimaradni, mint az addig szokásos volt, gyakran így hívtak fel: „Most csak el akarom mesélni, hogy hétvégén lemennénk a Balatonra a haverokkal. Még ne mondj semmit, csak gondold át!” Így volt időm végiggondolni, hogy milyen garanciákat szeretnék a biztonságuk érdekében, és a legtöbb esetben megszületett a mindannyiunk számára megfelelő egyezség.

Gyakorolj!

Ahhoz, hogy egy új képességet kialakítsunk magunkban szükséges, hogy ne csak átgondoljuk, megértsük, hogy mit szeretnénk tenni, hanem gyakoroljuk is az új cselekvésünket, választásunkat. Még akkor is, ha néha utólag kell korrigálnunk magunkat, és kimondani azt a nemet, amit az adott pillanatban nem mertünk megtenni. Bizonyos kutatások szerint 49 sikeres ismétlés kell ahhoz, hogy egy új képesség készséggé váljon bennünk. Ne legyünk hát restek, gyakoroljunk, hogy könnyedén és stressz nélkül mondhassunk nemet, és így örömmel mondhassunk igent mindarra, ami kedvünk, érdeklődésünk szerint való.

Ha szeretnél stresszoldó tippeket kapni, akkor iratkozz fel hírlevelünkre.

Hogyan boldogulj a Karácsony stresszével?

Lassan már a csapból is az folyik, hogy Karácsonykor próbáljunk lazítani, engedjük ela tökéletességre törekvést, és egyszerűen érezzük jól magunkat.

Mindez tökéletesen igaz is. Van, aki ezt magától meg tudja tenni, és van, aki el sem tudja képzelni, hogy mit tegyen ilyenkor. Mások pedig azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán stresszt okoz a Karácsony.

Mekkora is ez a stressz?

Dr. Thomas Holmes 1949-ben meghatározta az ún. szociális alkalmazkodási skálát, amelyen azt mérte, hogy mekkora esélye van valakinek arra, hogy az éleetében zajló krízis egy komolyabb betegséghez vezessen. A különféle életeseményeket pontszámokkal értékelte, összegezte az 1 éven belüli események pontszámát, és az összpontszámoktól függően különböző megbetegedési esélyekkel számolt. Ebből az látszik, hogy a betegségeink mögött nem egy esemény húzódik meg, hanem több dolog együttes hatása növelheti a kríziseinket.

Ezen a skálán szerepel a Karácsony is, mint stresszforrás, igaz csak 12 ponttal. Ám lehetséges, hogy ez már az utolsó csepp a poharunkban, így érdemes megvizsgálnunk, hogy mi okozza a stresszt a karácsony kapcsán, és mit tehetünk a stressz csökkentésére?

Mi okozza a problémát?

Először is a mi féltekénken a Karácsony egy fény-szegény, energiátlan időszakban zajlik. Ilyenkor befelé fordulásra, egyedüllétre, nyugalomra vágyunk.
Ám a munkahelyeken az év végi hajrá, a karácsonyi ünnepségek terelik el a figyelmünket önmagunkról.

Amikor kimegyünk az utcára, ott pedig egy túl harsány, túl fényes, túlpörgetett készülődést láthatunk, ami megint nem arról szólj, hogy figyelj önmagadra, hanem, hogy vásárolj, vásárolj, vásárolj!

Így aztán egyszerre kimerülve és felpörögve érünk haza, és még egy kicsit leülünk a ‘face’ elé, hogy lazítsunk. Persze ez ismét magunktól terel el, és esetleg annyira ott felejtjük magunkat a gép előtt, hogy későn kerülünk az ágyba, és aludni sem marad elég időnk.

Mit tehetünk?

Tanuljunk meg együtt élni a stresszel, sőt, élvezni a kihívásait! Hiszen a stresszt soha nem egy adott esemény okozza, hanem a vele kapcsolatos felfogásunk! Azok az emberek boldogulnak jobban a stresszel, akik nem krízisként, hanem lehetőségként tudnak tekinteni a feladataikra, élethelyzeteikre.

Milyen eszközöket használhatunk?

  1. Tudatosítás. gondold át, hogy milyen lehetőségeket tartogat neked az idei Karácsony? Írd is le ezeket. Aztán válaszd ki, hogy mely lehetőségekkel akarsz élni, és melyekkel nem? Élvezd, ahogy felbukkannak a neked tetsző lehetőségek, és mondj bátran nemet azokra, amelyek nem tetszenek!
  2. Használj stresszoldó technikákat. Ezek közül az egyik laghatékonyabb az érzelmi stresszoldás, amiről itt olvashatsz. Ez a technika akkor is jól működik, ha egy, a jövőben bekövetkező eseménytől félünk, tartunk.
  3. Kérj segítséget! Egy barát szerető figyelmében elmondani gondjainkat sokszor önmagaában is felemelő lehet, de akár egy kineziológiai oldás is segíthet rávilágítani a sokszor irreális elvárásokra, és segíthet kezelni a helyzetet.
  4. Szintén nagy segítség lehet a rendszeres testmozgás és a relaxáció bevezetése napirendünkbe.
A lecke tahát világos: ha foglakozunk a stressz okozókkal, megszüntethetjük negatív hatásukat.
Váljon mottónkká:

„A pesszimista olyan valaki, aki a lehetőségeiben is a  nehézséget veszi észre, az optimista pedig olyan, aki a nehézségeiben is lehetőségeket találja meg.” (Reginald B. Mansell)
Áldott Karácsonyt kívánok!

Ha már jártál kineziológusnál – 3 tipp, hogy sokáig tartson a hatás

Az sem egyszerű, ameddig rászánjuk magunkat, hogy végre felkeressünk egy kineziológust.

És akkor egyszercsak eljön a pillanat, amikor vége van a kineziológiai oldásnak.
Jó esetben egy kisebb megvilágosodással távozunk. Gyakran felemelő érzések vannak bennünk. Néha, erősebben átérezzük ügyünk súlyát, mint valaha.

Ám nagy kérdés, hogy meddig tart ki a pozitív hatás? És mit tehetünk, hogy az eredmények tartósak maradjanak?

Erre nézve kapsz 3 tippet tőlem!

  1. Végezd a gyakorlatokat! Az oldás végén az esetek 90%-ban kapsz megerősítő gyakorlatokat. Ezek a gyakorlatok arra szolgáknak hogy tartóssá tegyék azokat a pozitívumokat, amiket az oldáson elértetek. Legtöbben az oldás utáni napokban még szorgalmasak vagyunk, de pár nap, 1-2 hét után alább hagy a lelkesedésünk. A kineziológia egy olyan módszer, ahol az önmagunkért vállalt felelősség áll a középpontban. Igazi, tartós eredményt akkor várhatunk, ha hajlandóak vagyunk rendszeresen tenni magunkért.
  2. Jó néhányan tapasztaljuk a visszaesésnek nevezett jelenséget is. Vagyis, hogy egy darabig sikerül az elhatározott pozitívumokhoz tartanunk magunkat, de aztán belefáradunk, és néha fel is adjuk a változást. Nincs türelmünk végigvinni a folyamatot. Ennek gyökere nem más, minthogy tudatalatt meg akarjuk büntetni magunkat a pozitív változásokért.
    A megoldás itt is a tudatosítás, és a gyakorlatok fokozott figyelemmel való végzése.
  3. Ritkán, de előfordulhat az is, hogy oldás után nemhogy jobban lennénk, hanem egy pár napig még erősebben érezzük az ügyünk súlyát. Ezt belobbanásnak nevezzük. Általában néhány nap alatt lezajlik. Ilyenkor rzékenyebbek, sértődékenyebbek lehetünk, mi nők még akár sírósabbak is. Ha ezt tapasztalnád magadon, akkor először is ne ijedj meg. Inkább örülj, hogy az eddig elrejtőzött, megtagadott érzések most búcsúzóul bejelentkeznek, hogy aztán végleg eltávozzanak. A feladat, hogy egyensúlyban tartsd magad, aminek a leghatásosabb eszköze a megerősítő gyakorlat.
Mintáink nagy érzelmi energiával rögzülnek bennünk testi-lelki-szellemi szinten egyaránt. Megváltoztatásuk emiatt szintén energiabefektetést, odafigyelést igényel. Fontos, hogy támogasd magad ebben a folyamatban.
Sok sikert kívánok a változásokhoz!

A One Brain kineziológiai ág 4 fontos jellemzője

1. A TEST, A LÉLEK ÉS AZ ELME EGYSÉGÉNEK LÉTREHOZÁSA

Sokféle segítő módszer van a világban, és köztük igen sok olyan, ami hatékonyan képes támogatást adni különféle problémáinkban. Nem állítjuk, hogy a kineziológia, vagy ezen belül a One Brain módszer lenne a legjobb, de azt igen, hogy mi ezt szeretjük a legjobban.

Ám a különböző embereknek különböző módszerek segíthetnek, és a következő időszakban szeretnék néhány olyan jellemzőt bemutatni, ami alapján könnyebb lehet eldönteni, ha neked is éppen erre van szükséged.

Az első legyen az, amit sokszor hallunk. A One Brain módszer vagy másik nevén 3in1 koncepció a test, az elme és a lélek egységét célozza meg.

Mit jelent ez pontosan? Nézzük meg egyenként:
1. Test: itt a fizikai testünkről van szó, ami bizony valljuk be sokat szenved attól, hogy elnyomott érzelmeinket neki kell tárolnia. Amikor már nem tud többet elviselni belőle, akkor valamilyen tünettel hívja fel a tudatos szinten elnyomott problémára a figyelmünket. Éppen fizikai testünk támogatását, kiegyensúlyozását szolgálják a minden oldásban elvégzett korrekciók.

2. Az elme: gondolkodásmódunk, „hitrendszerünk” kerül itt terítékre. Azoknak a mintáknak az azonosítása és „semlegesítése”, amelyek a hozzájuk kapcsolódó erős negatív érzések miatt a jelenben is okozzák számunkra a stresszt.

3. Lélek: spirituális részünkre irányul a figyelem. Mi hisszük, hogy az ember több, mint egy gondolkodni, tanulni képes gépezet. Hisszük, hogy valamilyen céllal vagyunk ebben a világban. Amikor a lélek is egyensúlyba kerül, akkor jobban hallhatjuk hívó szavát igaz önvalónknak, megtanulhatunk hallgatni rá, és így olyan döntéseket hozhatunk, amelyekkel jobban, kiegyensúlyozottabban érezhetjük magunkat a világban.


2. BIZTONSÁGOS


Számunkra nagyon fontos, hogy a test-lélek-szellem egyensúlyával dolgozunk. Hiszen, ha ezt megteremtettük, akkor lehetőségünk,van új, hatékony viselkedést választani az ügyünkben.

Amikor dolgozunk valakivel, nagyon sok ellenőrző lépést alkalmazunk annak érdekében, hogy meggyőződjünk arról, hogy tesztelőként nem hagytunk semmi olyat figyelmen kívűl, ami a kliensünk számára lényeges, és egyensúlyi álllapotban engedhetjük el a hozzánk fordulót.

Így könnyebb számára megvalósítani azt a célkitűzést, amivel dolgoztunk.
Az oldás végén kapott házi feladat is azt a célt szolgálja, hogy kliensünk hosszú távon megőrizhesse jól-létét, és megtapasztalja, hogy ő is tehet azért, hogy jobban legyen.

3. GYENGÉD

Mit jelent a gyengédség, ha van egy problémám?

Amikor gyengéden közeledünk a problémánkhoz, akkor nem erőltetünk semmit, nem akarunk görcsösen egy bizonyos eredményt egy bizonyos módon elérni. Megengedjük magunknak, hogy többféle hozzáállást is megvizsgáljunk. Akár még azt is, hogy elengedjük a célunkat és más, számunkra hasznosabb, kellemesebb célok irányába fordítjuk energiáinkat. 

Amikor finoman közeledünk ügyünkhöz, akkor kapcsolatban maradunk vele, míg a gyengédség hiánya a kapcsolódás megszakadásához vezet, ami két tünetet eredményezhet: vagy egyáltalán nem foglalkozunk az ügyünkkel, vagy csak nagy kínok árán férünk hozzá, mindannyiszor átélve azokat a fájdalmakat, amelyeket a múltban is átéltünk már.

Mit jelent tesztelőként a gyengédség?

  1. Nem erőltetek a kliensemre megoldásokat. Nem adok tanácsot, mert tudom, hogy a tanácsok az én élettapasztalatomból származnak, és elmondásuk elválasztaná kliensemet attól, hogy önmagára hagyatkozva találja meg a választ.
  2. Gyengéd érintéssel tesztelek. A tesztelésnél félreteszem a saját elvárásaimat, amit a kliensem személyéről vagy problémájáról táplálok, és csak az izomválaszára figyelek.
  3. Gyengéden kommunikálok, használva az értő figyelmet, megadva számára választási lehetőséget, és azt, hogy ő egyre jobban értse a problémáját, saját magát és a lehetséges válaszait.

4. KLIENS KÖZPONTÚ, KLIENS ÁLTAL VEZETETT

Az oldások során az izomtesztelést használjuk arra, hogy a folyamat a kliensük számára legjobb módon menjen végbe, hogy mindent számára fontos dolgot figyelembe vegyünk. Ebbe beletartozik az is, hogy nem csupán az általa tudatosan tudott információkra szorítkozunk, hanem az izomtesztelés segítségével képesek vagyunk feltárni a tudatalatti tagadásait és elkerülései éppúgy mint a testi szint sejtmemóriában rögzült viselkedési mintáit.

Oldás közben a tesztelő figyelme 100%-osan a tesztelt személyre irányul. Igyekszünk teljességében megérteni az általa hozott ügyet, azt végig szem előtt tartani, és a visszajelzések által segíteni az információk összekapcsolását, a tisztán látást, az új hozzáállás megtalálását.

Kívánom, hogy minél többen megtapasztalhassátok ennek a munkának a szépségeit akár kliensként, akár segítőként használjátok.

Ha szeretnél még több információt a módszerről, tanfolyamokról, akkor iratkozz fel hírlevelemre!

E-mail cím:*
Keresztnév:*
Vezetéknév:*
Végeztem One Brain tanfolyamot:

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Címkék

régebbi bejegyzések