Értjük egy mást???? – avagy a kommunikációs szakadékok áthidalása 4 lépésben.

A kommunikáció feladata, hogy kapcsolatot teremtsen két különálló létező között. Ennek a kapcsolatteremtésnek úgy az emberi mint az állatvilágban megvan a maga jelrendszere.

Ám csak az emberi kommunikáció sajátossága az, hogy a szóbeli közlendő mást mond, más üzenetet hordoz, mint az úgynevezett metakommunikáció által közvetített érzelmeket is kódoló üzenet.

A végeredmény: zavaros üzenetek és még zavarosabb kapcsolatok.

Nemrégiben egy oldáson került elő egy párkapcsolati ügy, amelyben a hölgy, nevezzük Jolinak, már annyira nem látott kiutat, hogy a váláson törte a fejét. Ám erről egy szót sem szólt a férjének. Azt gondolta, hogy elegendő elmondania, ha benne már “megérett” a helyzet, ha ő már eldöntötte, hogy mit szeretne igazából.

Hogyan is mondhatod el a régen kimondatlan dolgokat?

Először is tudd, hogy a teljes információ egy ügyben az érzések és tények keverékéből áll. Ahhoz, hogy a teljes képet lássuk, mindkét rész tisztázására szükség van.

1. Tisztázd a helyzetet magaddal!

Ehhez fogj egy darab papírt, és írd le az alábbi kérdésekre a válaszokat!
Kinek a gondja valójában, amit érzékelek?
Mit tapasztalok pontosan? Mi az, ami zavar?
Hogyan érzek ebben a helyzetben?
Hogyan szeretném érezni magam, amikor ez a szituáció előkerül?
Mit tehetnék, azért, mit vagyok hajlandó megtenni azért, hogy úgy érezzem magam, ahogy szeretném?

2. Tedd meg, amit elhatároztál!

Adj időt magadnak. Néhány hetet, 1 hónapot, és következetesen tedd meg azokat a dolgokat, amelyeket az 1. pontban elhatároztál. Figyeld meg, hogyan változnak az érzéseid! Figyeld meg, hogy érzéseid változása hogyan hat a kapcsolatodra! Vezess naplót erről. Elég, ha napi 1-2 mondatot leírsz magadnak!

3. Hogyan mondd el a másik félnek a gondodat?

Kérj időpontot attól, akinek el akarod mondani, hogy mi bánt! Lényeges mondanivalódat ne mondd el csakúgy “mellékesen”. Éreztesd a másikkal, hogy itt nem a szokásos zsörtölődésről lesz szó. Beszéljetek meg tehát egy időpontot, és írjátok is be a naptáratokba.
Amikor eljön az időpont, kérd meg párodat, hogy közbeszólás nélkül hallgasson végig.
Mondd el most mindazt, amit problémaként tapasztalsz, amit érzel ezzel kapcsolatban, amit szeretnél érezni és amit hajlandó vagy megtenni.
Kérj visszajelzést! Kérd meg, hogy modja el, mit hallott, mit értett meg mindabból, amit elmondtál neki. Fontos, hogy ne vitassátok meg, hogy jogosak-e az észrevételeid. Hallgasd meg nyugodtan a visszajelzést, köszönd meg a rád szánt időt. Jelezd, hogy te is nyitott vagy arra, hogy meghallgasd, ha valamilyen gondja van.

4. Vedd észre a változásokat!

Néha ez a legnehezebb.
Figyeld az apró jeleket a másik viselkedésének változásában! Írd le ezeket is a naplódba. Jelezd vissza, és köszönd meg, hogy jobban odafigyel a kéréseidre.
Sok sikert kívánok a megvalósításhoz!
Megosztanád tapasztalataidat? Kérdésed van? Beszéljük meg az Érdekel a kineziológia csoportban.

A szerkezet/funkció haladó meglátásai – Advanced S/F insigths

Egyik kedves tanítványom keresett meg a napokban, hogy írjak a szeptemberi One Brain 11-ről, amelyen ő sajnos nem tudott részt venni.

Először is azt néztük meg, hogyan írhatnánk le egy mondatban, hogy mire is jó a One Brain módszer?

“A test-lélek-szellem integrálásával hozhatunk egy olyan választást, amivel inkább megválaszoljuk a jelenben felmerült helyzetet, ahelyett, hogy csupán a múlt mintái alapján reagálnánk rá.”

Mit is jelent a szerkezet/funkció kifejezés? 

 

Kinézetünk és testfelépítésünk (szerkezetink) bizonyos ösztönös viselkedési formákat jeleznek. Ezeket az ösztönös viselkedési formákat tudattalanul használjuk kapcsolatainkban, ami sok konfliktus forrása lehet, hiszen mindenki magából indul ki, mindenkinek mást jelent a “normális” viselkedés. Ám a másik embert az alapján ítéljük meg, hogy mi mit tartunk normálisnak.

A szerkezet/funkciós ismeretek azt vizsgálják, hogy hogyan tudok úgy kommunikálni a másik emberrel, hogy megértsem őt, tudván, hogy külsőnk különbözősége alapján reakcióinkban is jelentősen különbözünk egymástól.

A One Brain 11. szintje a “Haladó meglátások a Szerkezet/Funkcióról” címet viseli. Ez a tanfolyam önmagában attól is különleges, hogy nincs még egy olyan témakör, amivel annyit foglalkoznánk hosszas tanulmányaink során, mint a szerkezet/funkciós (későbbiekben: s/f) ismeretek. Elkezdjük a 3. szinten, folytatjuk az ötödiken, és mégegyszer, most már teljes pompájában felvillan előttünk e tudás nagyszerűsége a 11. szinten.

A Haladó meglátások célja, hogy világosan “meghalljuk” a kliens metakommunikációját, amikor a problémájáról beszél, és így az ügy meghatározásának részévé tudjuk tenni. 

Gondolhatnánk, hogy a s/f egy vizuális dolog, hiszen azt látjuk, hogy valaki hogy néz ki. Ám valamennyien velünk született jellegzetességeinken keresztül viselkedünk, és ez a viselkedés mind a belső beszédünkben, mind a külső kommunikációnkban megjelenik. Tehát a szerkezet/funkciót képesnek kell lenni meghallanunk, mert ez hozzásegít minket a kliens viselkedésének megértéséhez csakúgy, mint az ügyének a megfogalmazásához.

E tanfolyam másodlagos célja, hogy azokat az oldástechnikai vagy korrekciós kérdéseket is tisztázzuk, amelyek gátolhatnak minket abban, hogy sikeresen működjünk, mint 3in1 facilitátorok. Tehát sok korrekciós bizonytalanság kerülhet itt felszínre, amelyekre szintén időt kell szánnunk, ha profiként teljes magabiztossággal akarunk dolgozni ezzel a csodálatos rendszerrel.

A fenti célokat több témakör kibontásával értük el:

  1. Hogyan használjuk a S/F-ót a kliensekkel?
  2. Az jegyek egyetemes tagadásának vizsgálata.
  3. Mi a jegyek egyetemes igazsága?
  4. A jegyek barométerének vizsgálata a tudatosság 3 szintjén.
  5. A Barométer szavainak mély megértése.
  6. Kérdések és a rájuk adott válaszok, akár az előtesztek jelentőségéig visszanyúlva.

A teljesség igénye nélkül néhány számomra kulcsfontosságú tanítás a tanfolyamról:

  1.  Valamennyien a tükörbe nézve különbözőnek látjuk magunkat, és ennek megfelelően különbözőképpen viselkedünk.
  2. Ám ez a különbözőség csak stresszhelyzetben válik üggyé, egyébként a helyzetnek megfelelő viselkedésformát választjuk.
  3. Stresszhelyzetben megtagadjuk önmagunkat, és ösztönös reakcióinkat.
  4. A választás erejét használva mindig felülírhatjuk a velünk született tulajdonságainkat, reakcióinkat.
  5. Ha nincs stressz, akkor egyensúlyban, központosítottak vagyunk. Ezt az egyensúlyt és központosítottságot támogatják a középvonali jegyeink. (intuició, telepátia, pszichés látás,eredetiség, érdeklődés)

 És végül arról, hogy mit is csinálunk akkor, amikor egy oldást elvégzünk?


    Minden oldásban egy olyan hitrendszert oldunk, amibe bezáródtunk, és ami gátol bennünket a megoldás megtalálásában.

    Ezt a hitrendszert megfelelő távolságból megvizsgáljuk a korregresszió során, hogy ráláthassunk, és egy új választást hozva megváltoztathassuk hozzáállásunkat az eredetihez akár csak távolról hasonló helyzetekben. Ezt a megváltozott hozzáállást, és az ezt kisérő érzést hozzuk vissza betáplálásként az oldás korából, és hasznosítjuk a jelen ügyében.

    Sok sikert kívánok mindannyiunknak ebben a csodálatos munkában, akár segítőként akár segítettként veszünk részt benne!

      Vezetéknév:*
      Keresztnév:*
      E-mail cím:*