Könyvajánló: Thomas Gordon: P.E.T.

Ez a könyv „kötelező olvasmány” kellene legyen minden szülő és minden One Brainnel dolgozó kineziológus számára, ha hinnék a kötelezőség erejében:) Így inkább csak nagyon melegen szeretném a figyelmetekbe ajánlani. A legelső kiadása még 1993-ban jelent meg, ám azóta már – nem véletlenül – több kiadást és utánnyomást is megért.

A téma az emberi kapcsolatok legnagyobb buktatója a kommunikáció, ezen belül is a szülők és a gyermekek közötti hatékony kommunikáció. Ennek tanítása az, amit ez az alig 250 oldalas könyv a zászlójára tűz.

És mindannyian tudjuk, hogy nem könnyű a hatékony kommunikáció olyankor, amikor egy konfliktus miatt elönti az agyunkat a vörös köd, és, ahogy tegnap egy anyuka fogalmazott az oldás során: „legszívesebben agyonütném a kölkömet, amikor úgy beszél velem, mint egy kapcaronggyal.”

Kié a probléma?

Thomas Gordon szerint egy konfliktus helyzetben legfontosabb eldöntenünk, hogy kinek a problémájáról van szó? Hiszen csak az vállalhatja a felelősséget a megoldásért, aki „birtokolja” a problémát.

Kétféle stratégia

1. Ha a probléma a gyereké, akkor értő, aktív figyelemmel meghallgatva őt, kérdésekkel segíthetünk tisztázni a szándékát. És, ha már tudja, hogy mit szeretne, szintén támogathatjuk abban, hogy megtalálhassa azt, mit hajlandó is megtenni azért, hogy az általa kitalált megoldás megvalósulhasson.

2. Ha a probléma a miénk, szülőké, akkor egyértelmű üzenetekkel jelezhetjük a gyerek felé, hogy mi az, ami zavar minket, és kérhetjük tőle akár nagyon határozottan is a viselkedésének a megváltoztatását.

Buktatók

1. A meghallgatás, az értő figyelem helyett tanácsokkal, megoldási javaslatokkal rukkolunk elő vagy esetleg parancsba adjuk az általunk helyesnek vélt megoldást. Esetleg, ami még rosszabb, leszóljuk, megbélyegezzük, fenyegetni kezdjük a gyereket. Ilyenkor a kommunikáció leáll, a kapcsolat pedig sérül. A könyv részletesen fogllakozik ezekkel a közléssorompókkal, és azzal is, hogy mit mondhatunk ezek helyett.

2. Amikor nekünk van problémánk, ahelyett, hogy magunkról beszélnénk, a gyerek viselkedését kezdjük el minősíteni. Így az együttműködés helyett masszív ellenállásba ütközhetünk, amit ki-ki saját vérmérséklete vagy szülői mintái alapján reagál le.

Használhatod segítőként is

Az értő meghallgatás a segítő legnagyobb erénye és legfontosabb eszköze lehet. A One Brainben ez jelenti a kliensekkel való kommunikáció alapját. Alkalmazásával támogatjuk klienseinket abban, hogy a problémáikra a saját hitüknek, neveltetésüknek, pillanatnyi legjobb belátásuknak megfelelő megoldást találhassák meg.

Mivel ez egy rendkívül szokatlan formájú kommunikáció, sokat kell gyakorolnunk, újra és újra elolvasnunk ezt a rengeteg életből vett példákkal tarkított könyvet, hogy könnyedén tudjuk alkalmazni az életünkben vagy a munkánkban. A haszon, amivel kecsegtet, azonban beláthatatlan: javuló kapcsolatok, több megértés a generációk között és nem utolsó sorban a nagyon hatékony segítői munka a jutalom erőfeszítéseinkért.

Lehet virágzó párkapcsolatod

Sokan vágynak boldog párkapcsolatra.

Némelyikünknél már a kezdeteknél elakad a folyamat, és meg sem találjuk azt, aki igazán hozzánk való lenne.

Néha rátalálunk az igazira, és azt hisszük, innen már örök boldogság és harmónia vár ránk.

Ám nehézségek azonban éppen ott kezdődnek, ahol annak idején a ündérmeség végetértek.

Hogyan oldjuk meg a konfliktusokat?
Hogyan tartsuk fenn az érdeklődést, a szexuális vágyat?
Mit tehetünk, ha a kapcsolat ellaposodását tapasztaljuk?

Erre találhatsz tippeket ebben a videóban.

Értjük egy mást???? – avagy a kommunikációs szakadékok áthidalása 4 lépésben.

A kommunikáció feladata, hogy kapcsolatot teremtsen két különálló létező között. Ennek a kapcsolatteremtésnek úgy az emberi mint az állatvilágban megvan a maga jelrendszere.

Ám csak az emberi kommunikáció sajátossága az, hogy a szóbeli közlendő mást mond, más üzenetet hordoz, mint az úgynevezett metakommunikáció által közvetített érzelmeket is kódoló üzenet.

A végeredmény: zavaros üzenetek és még zavarosabb kapcsolatok.

Nemrégiben egy oldáson került elő egy párkapcsolati ügy, amelyben a hölgy, nevezzük Jolinak, már annyira nem látott kiutat, hogy a váláson törte a fejét. Ám erről egy szót sem szólt a férjének. Azt gondolta, hogy elegendő elmondania, ha benne már „megérett” a helyzet, ha ő már eldöntötte, hogy mit szeretne igazából.

Hogyan is mondhatod el a régen kimondatlan dolgokat?

Először is tudd, hogy a teljes információ egy ügyben az érzések és tények keverékéből áll. Ahhoz, hogy a teljes képet lássuk, mindkét rész tisztázására szükség van.

1. Tisztázd a helyzetet magaddal!

Ehhez fogj egy darab papírt, és írd le az alábbi kérdésekre a válaszokat!
Kinek a gondja valójában, amit érzékelek?
Mit tapasztalok pontosan? Mi az, ami zavar?
Hogyan érzek ebben a helyzetben?
Hogyan szeretném érezni magam, amikor ez a szituáció előkerül?
Mit tehetnék, azért, mit vagyok hajlandó megtenni azért, hogy úgy érezzem magam, ahogy szeretném?

2. Tedd meg, amit elhatároztál!

Adj időt magadnak. Néhány hetet, 1 hónapot, és következetesen tedd meg azokat a dolgokat, amelyeket az 1. pontban elhatároztál. Figyeld meg, hogyan változnak az érzéseid! Figyeld meg, hogy érzéseid változása hogyan hat a kapcsolatodra! Vezess naplót erről. Elég, ha napi 1-2 mondatot leírsz magadnak!

3. Hogyan mondd el a másik félnek a gondodat?

Kérj időpontot attól, akinek el akarod mondani, hogy mi bánt! Lényeges mondanivalódat ne mondd el csakúgy „mellékesen”. Éreztesd a másikkal, hogy itt nem a szokásos zsörtölődésről lesz szó. Beszéljetek meg tehát egy időpontot, és írjátok is be a naptáratokba.
Amikor eljön az időpont, kérd meg párodat, hogy közbeszólás nélkül hallgasson végig.
Mondd el most mindazt, amit problémaként tapasztalsz, amit érzel ezzel kapcsolatban, amit szeretnél érezni és amit hajlandó vagy megtenni.
Kérj visszajelzést! Kérd meg, hogy modja el, mit hallott, mit értett meg mindabból, amit elmondtál neki. Fontos, hogy ne vitassátok meg, hogy jogosak-e az észrevételeid. Hallgasd meg nyugodtan a visszajelzést, köszönd meg a rád szánt időt. Jelezd, hogy te is nyitott vagy arra, hogy meghallgasd, ha valamilyen gondja van.

4. Vedd észre a változásokat!

Néha ez a legnehezebb.
Figyeld az apró jeleket a másik viselkedésének változásában! Írd le ezeket is a naplódba. Jelezd vissza, és köszönd meg, hogy jobban odafigyel a kéréseidre.
Sok sikert kívánok a megvalósításhoz!
Megosztanád tapasztalataidat? Kérdésed van? Beszéljük meg az Érdekel a kineziológia csoportban.

A hosszú párkapcsolat 5 titka

„A házasság nem arra szolgál, hogy kiküszöbölje az élet fájdalmas megpróbáltatásait és veszeteségeit, inkább arra, hogy nagyon alaposan, nagyon emberi módon szembenézzünk és megbirkózzunk velük.” (Mike Mason)

Manapság egyre több a válás, a párkapcsolati krízis. Nehezen kapcsolódunk, nehezen köteleződünk el, miközben a lelkünk legmélyéről vágyunk egy igaz társra. De mégha meg is találjuk, sok esetben hagyjuk kihűlni a lángot, megrettenünk a konfliktusoktól és feladva a küzdelmet kimenekülünk a kapcsolatból. 

Pedig sok gyönyörűséget tartogat számunkra egy hosszú kapcsolat. Belepillantani egy másik ember világába, a szó konkrét és átvitt értelmében levetkőzni előtte, folyamatosan keresni a megoldásokat – ez egy olyan csodája a világnak, amelyet más módon nem tapasztalhatunk meg.

Nézzük meg, melyek azok a titkok, amelyeknek birtokában kell lennünk egy párkapcsolatban?

1. Elkötelezettség:

Amikor mások előtt is, sőt hivatalosan is felvállalom a páromat, amikor kimondom, hogy veled akarom leélni az életemet, akkor tudatosítom a szándékomat: akarom ezt a kapcsolatot az összes konfliktusával, nehézségével és szépségével együtt. Ha probléma van, akkor nem futok el, hanem megoldásokat keresek, beszélni próbálok az ügyeimről, vállalom a felelősséget azért a részért, ami az én részem a gondjainkból.

2. Kiváncsiság: milyen ember a másik

Közhelynek hangzik, hogy mások másmilyenek. Mások a férfiak és mások a nők. És ez igaz is. Ráadásul más családokból jövünk, más neveltetéssel, más szokásokkal. Ám az elvárás egy párkapcsolatban az, hogy értsen meg engem a másik. Pedig a jó irány, ha mindketten megpróbáljuk megérteni egymást és magunkat is. Mit szeretnék ebben a helyzetben? Mit szeretne ő? Így ráhangolódhatunk fokról fokra arra a megoldásra, ami mind a kettőnknek elég jó. A jó megoldás szinte soha nem felúton van. Van, amikor nekem kell többet engedni, van, amikor a páromnak…
Nagyon jó, ha néha belepillantok a párom világába. Megismerem a barátait, a kedvteléseit. És megengedem, hogy ő is velem tartson néha az én társaságomba.

3. Közös értékek

Erre még az ismerkedés szakaszában jó gondolni. Vajon az az ember, aki mindig azon gondolkodik, hogy hogyan kereshetne minél előbb minél több pénzt, vajon mit szól majd az én állandó tanulási vágyamhoz? Vagy, ha én kiskorom óta több gyermekre vágyom, őt viszont idegesítik a gyerekek, beszélni sem hajlandó a témáról, akkor vajon tényleg egymáshoz valók vagyunk-e? Tudjuk-e ezeket a különbségeket hosszú távon kezelni? Ha a válasz nem, akkor az a kapcsolat nem lesz működő képes, mert nem várhatjuk, hogy a másik értékei alapjaiban megváltozzanak. Ilyenkor másik párt jó keresni magunknak, akivel több a közös pont.

4. Nyitottság a másik és önmagunk változásaira

Bármennyire is szeretnénk megszokott sémák szerint kezelni valakit, az nem fog menni. Egy hosszú kapcsolatban szembe kell néznünk azzal, hogy változunk az életünk során. Változik a külsőnk, az érdeklődésünk, a jellemünk. Ahhoz, hogy követni tudjuk egymás változásait, érdeklődéssel kell figyelni egymást és magunkat, megosztani egymással a napi történéseket, a vágyainkat, a terveinket. Egymás barátaivá kell válnunk.

5. Szexuális vonzódás fenntartása partnerünkhöz

Sokan, egy hosszú párkapcsolatban elfelejtik az összebújás, a kézenfogva sétálás, a csókolózás örömeit. Néha már csak az aktus marad vagy még az is kikopik a hétköznapok szürkeségében.
Fontos, hogy őrizzük meg játékainkat. Egy-egy sms csak úgy, egy kis romantika, titkos símítások, bókok mindenkinek jól esnek. Ám az állandó zsörtölődés, kritizálás, féltékenykedés bizony lelohasztja a vágyakat.
Intő jel, ha a kapcsolaton belül apának és anyának kezdjük el szólítani egymást. Térjünk vissza kedvesünk becenevéhez, keresztnevéhez!

Boldog és hosszú párkapcsolatot kívánok!

    Konfliktuskezelés – kommunikáció vagy süketek párbeszéde 1. rész

    Emberi kapcsolataink szerves részét alkotják konfliktusaink. Téves, idealista elképzelés az, hogy a jó kapcsolatokban nincs konfliktus, hiszen mindannyian egyedi, különleges lények vagyunk, akik a magunk egyedi és különleges módjukon látják a világot, és a különböző helyzeteket.
    legtöbbünk számára azonban a konfliktushelyzetek komoly stresszel járnak, hiszen felnövekedésünk során megtanulruk, hogy mindig a nagyobbnak, erősebbnek, hatalmasabbnak van igaza.

    Így aztán ahelyett, hogy megpróbálnánk megérteni az álláspontokat, és egy mindkét fél számára elfogadható megoldást találni, mindenképpen arra törekszünk, hogy legyőzzük (vélt) ellenfelünket.Ha ez nem sikerül, akkor pedig legyőzöttnek érezzük magunkat, és csak az alkalomra várunk, hogy visszavághassunk sérelmeinkért.

    Mit tehetünk?

    Az első dolog, amit el kell döntenünk, hogy az adott konfliktusban kié a probléma? Bármilyen szokatlanul is hangzik, valaki más problémája miatt is lehetünk stresszben, miközben tenni csak saját problémáink megoldásáért tudunk. Természetesen vannak olyan problémák, amelyeknek csak egy része a miénk. Itt tudnunk kell, hogy a teljes probléma megoldása nemcsak rajtunk múlik, mi csupán a magunk részéért vállalhatjuk a felelősséget.

    Ha a saját problémánkról van szó, akkor szerencsés, ha először magunkban tisztázzuk a helyzetet. Ám gyakran a másik felet hibáztatjuk, aki látszólag nem adja meg számunkra azt, ami szükséges számunkra.

    A tisztázáshoz vegyünk elő egy darab papírt és egy tollat. Az írás segíti, hogy világosan lássuk gondolatainkat.

    Először rögzítsük, hogy mi történt. Utána koncentráljunk arra, hogy mit érzünk a történtekkel kapcsolatban. Fontos, hogy az érzéseinket vegyük elő, és ne a másik viselkedése legyen figyelmünk középpontjában. Szánjunk érzéseinkre kb. 3 percet. Ha nagyon erőteljesen törnek fel érzelmeink, (sírunk, csapkodunk) alkalmazzunk homlok/tarkó tartást az erős érzelmi hatás csillapítására, majd, amikor megnyugodtunk, térjünk vissza az íráshoz.

    A következő 3 percet szánjuk arra, hogy felfedezhessük, mit szeretnénk, mire vágyunk az adott helyzetben. Figyelem! Tévútra vihet minket, ha a másik félre koncentrálunk! (Pl. „szeretném, ha a főnököm felemelné a fizetésem”, vagy „szeretném, ha a férjem/feleségem megtenné, amit kérek”) Ha ilyen megoldási javaslatok, vágyak jutnak eszünkbe, akkor tegyük fel a kérdést: hogyan érezném magam, ha ez megtörténne? És az itt felfedezett érzés az a mélyebb vágyunk, amit meg akarunk valósítani.

    Végül következik a legnehezebb rész:mire vagyok hajlandó azért, hogy az általam vágyott állapot bekövetkezzen? Erre szintén szánjunk 3-5 percet. Három kérdésre keressük a választ: Mit teszek meg még ma? Mi az, amit egy héten belül? Mi az amit 1 hónapon belül?

    Így már a saját kezünkben van a hatalom, hogy megvalósítsuk életünkben azt, amit szeretnénk.

    A cikk következő részében arról lesz szó, hogy mit tegyünk, hogyan kommunikáljunk, amikor problémánk a másik felet is érinti?

        Legutóbbi bejegyzések

        Kategóriák

        Címkék

        régebbi bejegyzések