Gyakorolni jó

A gyakorlás által növekszik magabiztosságod a több lépéses korrekcióknál is.
Ezeket a korrekciókat nem elég megérteni. A végrehajtásukhoz rögzítenünk kell a koreográfiát is. Ez pedig nem intellektuálisan történik, hanem azáltal, hogy többször “eljátsszuk”, elmozogjuk a korrekció lépéseit, így az a sejtmemória szintjén is rögzül.

A korrekciók értelmére tudunk figyelni oldás közben, és nem a technika viszi el az energiát.
Aki tanult vezetni, az tudja, hogy friss jogosítvánnyal nem igazán a vezetés élményére vagy a forgalomra figyelünk. Rengeteg energiát elvisz az autó technikai kezelése: hányasban van a váltó? Váltsak vagy ne váltsak? Jól állítottam be a tükröt? Jaj, csak le ne fulladjak az indulásnál. Így van ez a korrekcióknál is. Az igazi élmény ott kezdődik, amikor már technikailag nem gond egy-egy koreográfiásabb korrekció.

Élvezetesebbé válnak az oldásaink.
Minél gyakorlottabbak vagyunk a korrekciókban, annál inkább a kliens szükséglete, és nem a mi magabiztosságunk szabja meg, hogy mi jöhet elő az oldásban. Mi pedig örömteli rácsodálkozással végezhetjük el a korrekciót, és élvezhetjük a kliensünkkel tett utazást. És, ami biztos: nem fogunk az oldásainkban unatkozni☺️

Csökken a stressz szintünk az oldások során, így hatékonyabbá válunk, jobban a klienseinkre tudunk figyelni.
Ha stresszelünk egy-egy korrekciónál, akkor nem tudunk teljes figyelmünkkel jelen lenni a klienseink számára. Így akár fontos dolgokat is elmulaszthatunk az oldás során, nehezebben tudjuk kérdezni klienseinket, vagy értő figyelemmel hallgatni őket.

Ha szeretnél néhány mumus korrekciónak a szemébe nézni, akkor várunk a hallowen-i szuper mumustalanító gyakorló napon, ahol gyengéd légkörben gyakorolhatod a megtámasztó mód használatát, a reaktív korrekciót vagy a szurogát izom transzfert.

Jelentkezni lehet: jelentkezes@chironstudio.hu címen.

Meg lehet-e tanulni, hogy hogyan legyél segítő?

Sokak számára, akiket fogllakoztat a kineziológia tanulása, kérdés, hogy megtanulható-e, hogy segítővé váljanak?

Ez a bejegyzés ahhoz ad támpontot, hogy eldönthesd magadról, hogy segítő típusú ember vagy-e? És, ha igen, akkor milyen eszközöket adhat a kezedbe a One Brain kineziológiai ág, hogy hatékonyabban tudj segíteni a hozzád fordulóknak.

 

Egyszer, régebben, beszélgettünk anyósommal a különböző pedagógiai módszerekről. Ő, aki egy kiváló pedagógus, a szakmájában nagyon elismert ember, azt mondta erről a kérdésről: „Ha valaki pedagógusnak született, akkor taníthatsz neki jobbnál jobb módszereket, amelyek segítenek neki, hogy sikerre vigye a benne élő pedagógust. Ha nem született annak, akkor hiába tanítasz neki bármilyen módszert, nem fogja tudni használni.”

Azóta rájöttem, hogy ez a meglátás a segítő szakmában éppúgy helytálló a meglátása.

Emiatt először megvizsgáljuk, hogy miről ismerheted fel, hogy segítő vagy-e, majd mutatok néhány eszközt, amelyekkel megismerkedhetsz a kineziológiai képzésen, hogy hatékonyabban segíthess.

“Meg lehet-e tanulni, hogy hogyan legyél segítő?” bővebben

A régit tanulod vagy már az újat? – avagy, ha az Élet változik, amódszerek is változhatnak


Régi motoros kineziológusként pontosan tudom: az a dolgom, hogy a klienseket az életük apróbb-nagyobb, néha sorsfordító változásaiban kísérjem, oldjam a változások miatt bekövetkező stresszüket. Ahogy kollégáim is teszik számtalan esetben.

Ugyanakkor érdekes megtapasztalni, hogy mi, akik napi szinten sikeresen használjuk mások oldására a módszert, vagy tanítjuk a hallgatóknak, mégis sokan oly nehezen fogadjuk a változásokat.

A One Brain módszer haladó trénereként nem egy alkalommal szembesültem már azzal, hogy a magasabb szinteken hozzám érkező hallgatók vajmi keveset tudnak a változásokról. Láthatóan a régi metodika szerint tanultak, és ez a tudás sajnos nem kompatibilis azzal, ami a One Brain módszer hivatalos tananyaga. 

Ebben a cikkben arról olvashatsz, hogy mi és miért változott meg az utóbbi 3 évben a tananyagban. Így hallgatóként magabiztosan járhatod végig a tanfolyamok sorát, olyan egységes, kongruens és egymásra épülő tudással, ami megfelel a One Brain aktuális állapotának.

Mi a változás oka? 

A One Brain egy világrendszer, amelynek az alkotói hatalmas tudással, energiával közvetítették mindazt, amire kutatásaik során rájöttek. Ám voltak problémák is. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy például a jegyzetek esetében ahány ország annyi féle jegyzet, és a korrekcióknak annyiféle variációja létezett. Ugyanez igaz az oldólapokra is. Sok esetben itt nem is az “ahány ország annyi oldólap”, hanem az “ahány oktató annyi oldólap” verzió volt érvényes. Így szükségessé vált egyfajta felülvizsgálat, hogy egységessé váljon a rendszer, ami minőségbiztosítási szempontból és tanfolyamok közötti átjárhatóság oldaláról is jobban kezelhető. Tehát nem arról van szó, hogy a régi rossz, az új jó, hanem arról, hogy hogyan egységesíthető egy ilyen hatalmas rendszer.

A változás első időpontja: 2012.

A One Brain 2. tanfolyam
 hivatalos tankönyve
az érvényes
 korrekciós leírásokkal

Egy különleges év, az új energia térnyerésének éve, amikor ezek a változások megjelentek. A One Brainben ez az 1-2. tanfolyam átdolgozását jelentette.

Mi változott?

Néhány, a rendszerben eddig is meglévő alapelv hangsúlyossá vált:

  • A One Brain kliens központú. Az vezet minket, hogy az oldásban a kliens a lehető legszakszerűbb segítséget kapja meg tőlünk.
  • A One Brain kliens által vezetett. Csak addig megyek el az oldásban, ameddig a kliens hajlandó, még akkor is, ha én látnék ennél jobb megoldást is. Nem projektálom rá a saját hitrendszeremet. Nem adok tanácsot.
  • A One Brain gyengéd módszer. Nem cél a negatív érzések újraélése az oldás során. A cél a stressz oldása.
  • A One Brain egy biztonságos módszer. Ezért mindig meggyőződünk a korrekciók megvalósulásáról, az energia blokkok eltávolításáról, és akár többszörösen is ellenőrizzük az egyes lépéseket, hogy biztonságban engedjük el a klienst.
  • A One Brain nem gyógyítási hanem oktatási modell. Önképzésen alapul. Mindannyian a saját élettapasztalatainkból tanulunk.

Változtak a korrekciók és az oldólap. Egységesek lettek az alapvető eszközök. Bár a változások még nem értek a végére, látszik egy másfajta, a nálunk megszokottól kicsit eltérő oldási logika, ami hűen tükrözi a fenti alapelveket.

A kommunikációban nagy hangsúlyt kapott az értő figyelem Thomas Gordon modellje alapján.

A One Brain 4. tanfolyam
hivatalos 
tankönyve
 az érvényes

 korrekciós leírásokkal

A változás 2. hulláma: 2013 nyara

Megjelent a Haladó egy agy új könyve a One Brain 4. szintjéhez. Itt folytatódott a fentebb leírt változás. Egységesebb, sok esetben részletesebben leírt korrekciókkal. 

Hangsúlyos az oldási gyakorlat a tanfolyam során, valamint a kliensekkel való kommunikációbemutatása az oktató részéről, valamint ennek gyakorlása .
Néhány korrekció kimaradt, hogy több idő legyen a tanfolyamon az újdonságok “megemésztésére”.

A harmadik változás: 2014. január 

A One Brain 6. tanfolyam
hivatalos 
tankönyve
 az érvényes

 korrekciós leírásokkal

A Szerkezeti Idegtan megjelenése. A 6. szint is átesett némi karcsúsításon, más oldalról pedig részletes és világos korrekció leírásokat találunk benne, még akkor is, ha a magyar változat ábráit még nem sikerült tökéletesre csiszolni.

Összegezve:
A Változás nehéz. Sok esetben energiát igényel még akkor is, ha pozitív változásról van szó. A kérdés csak az, hogy oktatóként beletesszük-e azt az energiát, ami a változások megértéséhez kell, vagy meghátrálunk a feladattól, és maradunk az általunk oly jól ismert réginél? És az is egy kérdés, hogy milyen mértékben felelős ez a magatartás a hallgatókkal szemben, akik azért fizetnek, hogy One Braint tanuljanak, de nem azt kapják a pénzükért, ami ma a One Brain?

Tanultál One Braint már, és szeretnél megismerkedni a változásokkal? Szívesen elkezdenéd tanulni a One Brain módszer aktuális változatát?

Keress meg elérhetőségeimen, vagy iratkozz fel hírlevelemre!

Az ügy megtalálása – avagy hogyan lássuk meg a kliens problémái mögötti valóságot


“A probléma soha nem a probléma, a probléma az, ahogyan érzünk a probléma iránt.”

Gordon Stokes

 Kedves Kollégáim,
Van-e közöttünk olyan, aki már ült döbbenten a klienssel szemben, és alig tudott a panaszáradat elől kitérni?
Van-e közöttünk olyan, aki a kliens különféle témák között ide-oda ugráló szóáradatából nem tudta leszűrni az oldás elején a lényeget?
Van-e közöttünk olyan, aki a némán sírdogáló vagy éppen ellenállása miatt hallgató klienst nem tudta szóra bírni?
Pont az ilyen esetek miatt jött létre ez a blogbejegyzés.
Tudom, hogy sokan sokféle módszert használunk, hogy eljuttassuk a kliensünket a számukra vágyott állapot megfogalmazásához.

Ahhoz, hogy a kliensünk úgy érezze: megértettük őt, megértettük a problémáit, és megtalálta azt a célállapotot, ami változást hozhatna a problémáiban, nagyon fontos, hogy értő figyelemmel hallgassuk meg a problémáit. 
 

Az alábbiakban szeretném összefoglalni azokat a szempontokat, amelyek alapján figyelek a kliensre, próbálom megérteni a mondani valóját.

  1. Az egyik legfontosabb stresszokozó, hogy szeretnénk elérni egy célt, de nem igazán bízunk önmagunkban, a képességeinkben, hogy ez sikerülhet. Ilyenkor olyasmit hallunk a klienstől, hogy „az én koromban…” „3 gyerek mellet ezt hogyan is tehetném…” Ugyanilyen kifogásokat hallhatunk, ha szeretnénk elengedni egy helyzetet, de a megszokás vagy a jövőtől való félelem miatt nem merjük meglépni a változást.
  2. A másik nagy stresszokozó kör az elvárások köre. Mindhárom esetben az a cél, hogy megtanuljam kezelni ezeket az elvárásokat, és a viselkedésemet ne az elvárásokhoz, hanem ahhoz igazítsam, hogy hogyan érezhetném jól / érezhetnénk jól magunkat a jelenben.
    1. Problémát okozhat az elvárás, amit önmagunk felé állítunk. Pl. legyen akkor is katonás rend otthon, ha 3 kicsi gyerek van. Ez ugye lehetséges, főleg, pillanatokra, de egy ilyen elvárás, amikor elvárom magamtól, hogy rendet tudjak tartani megölhet. Teljesen irreális.
    2. A másik elvárás típus, amikor mások elvárásának akarunk megfelelni. Például, én nem főznék minden nap, de a férjem elvárja a meleg ételt esténként, hiszen úgyis otthon vagyok a gyerekekkel, és nem csinál semmit. (Apropó, ismeritek a viccet, amikor a férj hazatér, és nem találja a feleségét. Ellenben a nappaliban két gyermekük a szétdobált játékok között visítva verekszik, míg a harmadik éppen a popsi kenőccsel próbálja kidekorálni a falat és a papírokat. Vacsora sehol, a konyhában halomban áll a mosatlan edény. A férj rémülten, rosszat sejtve keresi a feleségét szobáról szobára járva, míg rátalál a hálószobában. Az asszony arcpakolással az arcán, köntösben fekszik az ágyon, kellemes zenét hallgat és egy női magazint lapozgat. A férj ráförmed: „Normális vagy? Nem hallod, mit művelnek a gyerekek. Azt hittem valami komoly bajod van!” A feleség nyugodtan emeli fel a szemét az újságból: „Nincs semmi gond, Drágám, csak megakartam neked mutatni, hogy milyen az, amikor én csak itthon meresztem a seggem, és nem csinálok semmit.”)
    3. A harmadik elvárás, ami stresszt okozhat az az, amit mi várunk el másoktól. Hogy a háztartásnál és a házastársnál maradjunk, lehet, hogy amikor hazaérek, azt várom a férjemtől, hogy kezdjen velem beszélgetni. És ha ezt nem teszi, mert mondjuk meccset néz, akkor dühös leszek rá, jól megsértődöm, és akkor persze, mint tudjuk, szex, az nem lesz.
  3. A harmadik típusa az ügyeknek a szerkezet funkcióhoz kapcsolódik. Az is stresszt okozhat, hogy a párunk, a gyerekünk a főnökünk másmilyen, tőlünk eltérő szerkezettel bír. Pl egy önbizalom C mindent azonnal akar, általában nem kér segítséget, sőt, ha kér is, hamarabb megcsinálja, mint ahogy a másik odaér. Lányok, nem tudom, van-e valakinek ilyesfajta személyes tapasztalata? Persze itt is van elvárás, hiszen azt várom el a másiktól, hogy olyan legyen, úgy reagáljon, mint én. Ahogy apukám szokta volt mondani: „De kár, hogy nem én csináltam minden embert”
    .
  4. A negyedik esetben valamilyen jellemző érzelmet fedezhetünk fel Ilyen lehet a félelem, a harag, a tehetetlenség vagy a közömbösség érzése. Nekünk One Braineseknek nagy szerencsénk, hogy rendelkezésre áll a Viselkedési Barométer. Így ha be tudunk azonosítani egy stresszelő érzelmet, akkor máris ott a túloldalon a vágyott állapot. Pl. ha valaki fél, akkor több önbizalom, biztonság érzet kell, ha valaki dühös, akkor tisztáznia kell, hogy mi a megfelelő szándék a részéről, amiért tenni tud, ha levertnek érzi magát, akkor arra vágyik, hogy legyen ereje törődni a dolgaival.
 Azonkívül, hogy mit hallunk meg a kliens szavaiból, fontos az is, hogy hogyan közöljük vele, amit hallottunk. Lehet ezt nyersen: „ja, hát akkor neked az a bajod, hogy állandóan meg akarsz felelni a férjednek” Néhányan még azt is hozzáteszik: „Be kellene már fejezni ezt végre!”. És ez a mondat talán még igaz is! De a kliensben azt az érzést keltheti, hogy nem elfogadható a viselkedése, és már megint valaki meg akarja mondani neki a tutit.

Két eset lehet, elfogadja amit mondunk vagy fellázad ellene, és azzal a rossz érzéssel távozik, hogy nem értették meg, sőt valamit rá akartak kényszeríteni. Én egy sokkal gyengédebb módszert, az értő figyelmet szeretném figyelmetekbe ajánlani. Erről Thomas Gordon: P.E.T. – Szülői eredményességi Tréning című könyvében olvashattok bővebben.
Jó, ha néha összefoglaljuk, amit megértettünk:” Jól értem, hogy arra gondolsz…” De „a gondoltál már arra…”, „előfordulhat, hogy…”, „esetleg van-e olyan szófordulatok is remek eszközök arra, hogy a kliens gyengéden megvizsgálhasson egy-egy alternatívát. Ha úgy érezzük, hogy megvan az ügy, akkor javasoljuk, hogy a kliens fogalmazza meg a saját szavaival. Ha van egy mondata, akkor mondja ki. Onnan tudom, hogy jó a cél, hogy a stressz miatt elenged az izom.

9 dolog, amiről felismered a profi kineziológust

Nemrég megjelent a FB-on egy nagysikerű posztom, aminek kapcsán komoly beszélgetés bontakozott ki, és többen is javasoltátok, hogy fejtsem ki ezeket a pontokat részletesen.Nemrég megjelent a FB-on egy nagysikerű posztom, (ide kattintva megnézheted), aminek kapcsán komoly beszélgetés bontakozott ki, és többen is javasoltátok, hogy fejtsem ki ezeket a pontokat részletesen.

  1.  Értő figyelemmel (meg)hallgatni a klienseket.

    Amikor valaki eljön hozzánk oldásra, és segítséget kér, akkor általában tele van panasszal, és ezek a panaszok leggyakrabban a külvilágról szólnak. “A férjem nem figyel rám…” “A feleségem csak a gyerekkel foglalkozik…” “A főnököm állandóan leéget a kollégák előtt…” “Unom a munkámat, de nem tudom mi mást kezdhetnék magammal az én koromban…” És még hosszasan lehetne sorolni. Ám mindenki csak azokkal a problémákkal tud dolgozni, amelyek a sajátjai. Alapszabály, hogy senkit nem változtathatunk meg, csak önmagunkat. Ezért fontos kihallani a probléma mögött az ügyet. Az ügy lehet az, hogy nem tudok dönteni egy bizonyos helyzetben (menjek vagy maradjak?), vagy van egy olyan elvárás, ami a teljesíthetetlensége miatt nagy stresszt okoz (ne legyen konfliktus egy kapcsolatban) vagy van egy olyan velünk született sajátság, amit el kell fogadnunk egymásban, ahhoz, hogy a kapcsolat működjön (én mindent azonnal akarok, a párom háromszor is átgondolja a döntéseit), de lehet egy stresszt okozó érzelem az igazi ügy (egy adott ügyemben a félelem dominál, miközben a megoldáshoz önbizalomra lenne szükségem). Ha ezt meg tudom segítőként hallani, akkor a kliens már láthatja, hogy mi a cél az ügyben önmaga számára. (dönteni, elengedni az elvárásokról a stresszt, elfogadni önmagát és a másik felet, önbizalmat építeni, stb)

  2. Pontosan, ráhangolódottan tesztelni.

    Alap dolognak mondható, mégis sok hiba lehet itt. A lényeg: a szakmai tudás. Tudd, hogy melyik izom pontosan milyen pozícióban tesztelhető. Tesztelj hangosan. Minden mást zárj ki a tudatodból, és csak az izomválaszra figyelj.

  3. Bízni abban, hogy a kliens képes a változásra.

    A legtöbb, amit a kliensednek adhatsz. Hiszen már ő maga sem bízik önmagában, és nem is nagyon tapasztalta élete során, hogy bíznának benne. Ám a te bizalmad elegendő magabiztosságot adhat neki a változáshoz. 

  4. Megtartani a nézőpontját, tanácsait önmagának.

    A kliensek sok esetben igénylik azt, hogy nehéz helyzetükben valaki mondja meg, hogy mit kell tenniük, mi pedig hajlamosak vagyunk bekapni a horgot. Ne feledd: MINDENKINEK VAN MEGOLDÁSA A SAJÁT PROBLÉMÁJÁRA, ÉS A MEGOLDÁSAINK KIZÁRÓLAG ÖNMAGUNKRA ÉRVÉNYESEK 100%-OSAN.

  5. Tiszteletben tartani a kliens hitrendszerét.

    Ha a kliensem nem hisz  a reinkarnációban, nem beszélek erről neki, ha nem hisz Jézusban, nem beszélek erről neki, ha nem hisz a karmában, nem beszélek erről neki. A megoldást ezek nélkül is megtalálhatja. A mi dolgunk az oldás elvégzése, a megoldás pedig ebből kerekedik ki a kliens számára.

  6. Kívül maradni akkor is, amikor egy szenvedő emberrel dolgozik.

    Sokak számára ez tűnik a legnehezebbnek. Hiszen mi is megtapasztaltuk életünk során a szenvedést, ezért nagyon könnyen belecsúszhatunk a mások problémáiban való “dagonyázásba”. Mit tehetünk? Kérhetünk egy oldást a következő céllal: “Kívülállóként oldok”. (Ezt én már a kezdő tanfolyam után szoktam javasolni a tanítványaimnak. Várhidi Iluskától hallottam először erről, és nagyon hasznosnak találom.) Ha újra bekapcsol valakivel kapcsolatosan, újra el kell végezni az oldást. Lehet olyan megerősítő gyakorlatot is tesztelni, ami segít kivédeni a túlzott együttérzést. Az empátiát meg kell különböztetni a szimpátiától. Ha bemászom a gödörbe a kliens mellé, akkor nem tudok segíteni abban, hogy kijöjjön belőle. Márpedig nekem segítőként ez a dolgom!

  7. Folyamatosan képezni magát.

     Elengedhetetlen! Sokszor hallom a  vitát One Braines körökben, hogy hány tanfolyamot kellene elvégezni. Van aki szerint elég három, van, aki szerint 6, van aki szerint mind a 13 kell. Szerintem a tanulást, képzéseket ezen a területen nem lehet abbahagyni, hiszen ez a módszer él, és mint minden élő rendszer változásban van. Mi magunk is alakítjuk, ahogy dolgozunk vele. Ezért szükség van a továbbképzésekre, tapasztalatcserékre, workshopokra. Ráadásul egy-egy tanfolyam hatalmas tudást, rengeteg korrekciót ölel fel, ezért szükség lehet időnként a kurzusok ismétlésére. Nem egyszer hallom ismétlőktől, hogy “most értettem meg igazán, mire is jó ez a korrekció, és nem is olyan bonyolult!” Bizony, mint mindenben: itt is gyakorlat teszi a mestert.

  8. Segítséget kérni, ha problémája van valakivel vagy valamivel az életében.

    Szintén többektől hallottam már: én már annyi tanfolyamot végeztem, nekem már nincs szükségem több oldásra. Nos, ha te is így gondolod, ki kell, hogy ábrándítsalak: a stresszről való tudás és a stresszel való munka nem ment meg a stressztől! Vedd észre, ha stresszben vagy (pl. utálsz valakit, bajban van a gyereked, a kiégettség vagy a reménytelenség tüneteit tapasztalod magadon, és kérj segítséget, kérj oldást valakitől, akiben megbízol.

  9. Szabadságra menni, feltöltődni.

    Sokan nem merik elkérni a megfelelő díjazást az oldásaikért. Pedig, ha valaki profi,akkor a vállalkozás és a napi költségein felül ki kell termelnie a szabadság és az esetleges betegállományok költségeit is. Feltöltődés nélkül hamar kiéghetünk, akár meg is betegedhetünk. És higgyétek el igaz a mondás: “A legrosszabb segítő a halott segítő.”
    A témáról ide kattintva olvashattok bővebben.