Mi is az az izomtesztelés?

A delta izom elülső részének tesztelése

“Az izomtesztelés: ráhangolódás.

Amikor megérintem a karodat, megismerkedem veled. Érzem a tested feszültségét vagy túlzott elengedését. Érzem, hogyan reagálsz az érintésre. Érzem, a stresszre adott válaszaidat. És az oldásokban fontos számomra, hogy te is megérezd. Tudod: a tested a legjobb barátod. Nem csak nekem jelez.” /Simon Kata/

Sokan tudják, hogy a kineziológusok egy különleges eljárással, az izomteszteléssel derítik fel a problémák okát. A mai alkalommal azt fogjuk megvizsgálni, hogy mit is takar pontosan ez a – lássuk be – sokak számára misztikusan hangzó kifejezés?

Az izomválasz alapja, hogy testünk első reakciója a túlzott stresszre egyfajta energia hiány. Ez a pillanatnyi reakció jól érzékelhető az izmainkban, melyek a stresszre “gyengüléssel”, elengedéssel jeleznek. A helyzet nagyon hasonló, mint amikor érezzük, hogy egy szatyor, egy kő, egy csomag túl nehéz nekünk. Ilyenkor az izom “kikapcsol” annak érdekében, hogy ne sérüljön. 

Ám stressz esetén mi ezt nem hagyjuk annyiban, tovább erőlködünk, meg próbáljuk kibírni, ami persze csak további sérülést, energiavesztést eredményez. Sokszor, nagy akarásunkban észre sem vesszük, hogy mennyire kimerültünk. Hallottam nem rég valakitől, hogy bokaszalag szakadással 30 km-t gyalogolt még egy nem könnyű terepen, mielőtt orvoshoz fordult volna. Sőt az útközben kínálkozó autós segítséget is visszautasította, mert egy igazi “tökös lánynak” mindent ki kell bírni…

Mi a következménye ennek?


Mindenek előtt az energia vesztés. Sokszor már csak egy vagy több fizikai tünet megjenlenése mutatja, hogy meg kell állnunk. Testünk ezeket a tapasztalatokat elraktározza, és még évek múlva is előhívható a “gyenge” izomválasz, amikor egy nehéz helyzetre, időszakra gondolunk.

Mit érzékel a kineziológus, miközben tesztel?


Érzékeli, hogy tart-e vagy elenged-e az izom, miközben különféle (fizikai, energetikai, szóbeli) provokációt használ, hogy meghatározza a stressz okait. Érzi, hogy hogyan reagál a kliens a stresszre: túlzottan hirtelen, összeomlás szerűen enged el az izom, “túlterhelődik a kliens”, vagy éppen “blokkol”, próbálja megfeszítve, erőn felül is tartani a karját, feladattudatosan (tartani KELL) és nem testtudatosan (nem tudom tartani)

Mennyire megbízhatóak az izom válaszok?


Egy jól körülhatárolt ügy esetében az izom 97% pontossággal jelzi az ügyhöz kapcsolódó stresszokozókat, korokat, energia blokkokat. Ahhoz, hogy ezt a pontosságot elérhessük, a kineziológusnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az izomjelzés tiszta, világos, egyértelmű, valamint arról is, hogy nincs a kliensnek olyan alapvető energetikai egyensúly hiánya, ami döntően befolyásolná a tesztelés pontosságát. Ezért minden oldás elején a szakmailag kötelező minimum, hogy ellenőrizzük mind a világos izomjelzés meglétét, mind az energia egyensúlyokat.

Mire ad választ az izomteszt és mire nem?

Az izomtesztelés alapvetően a stresszel kapcsolatos ügyekre ad választ. Nem tesztelünk olyan kérdéseket, hogy például:
  1. Rosszul érzem magam. Rákos vagyok-e vagy nem?
  2. Megcsalt-e a férjem/feleségem?
  3. Mik lesznek a jövő heti lottószámok?
  4. Terhes vagyok-e?
  5. Férhez menjek-e Jenőhöz? Feleségül vegyem-e Lujzát?
Amit mi vizsgálunk az legfeljebb az, hogy mekkora stressz kapcsolódik a fenti kérdésekhez?

Mi lehet az izomtesztelésből a kliens haszna?

A legnagyobb ajándék, amit a kineziológiai oldásokból kaphatunk az a testtudatosság: tudatában lehetünk a saját fizikai reakcióinknak: mi az, ami belefér, mi az, ami már nem, vagy legalábbis csak némi pihenő után.

Szeretnél többet tudni a stresszkezelés titkairól? 

Iratkozz fel hírlevelemre!








E-mail cím:*
Keresztnév:*
Vezetéknév:*
Végeztem One Brain tanfolyamot:

9 dolog, amiről felismered a profi kineziológust

Nemrég megjelent a FB-on egy nagysikerű posztom, aminek kapcsán komoly beszélgetés bontakozott ki, és többen is javasoltátok, hogy fejtsem ki ezeket a pontokat részletesen.Nemrég megjelent a FB-on egy nagysikerű posztom, (ide kattintva megnézheted), aminek kapcsán komoly beszélgetés bontakozott ki, és többen is javasoltátok, hogy fejtsem ki ezeket a pontokat részletesen.

  1.  Értő figyelemmel (meg)hallgatni a klienseket.

    Amikor valaki eljön hozzánk oldásra, és segítséget kér, akkor általában tele van panasszal, és ezek a panaszok leggyakrabban a külvilágról szólnak. “A férjem nem figyel rám…” “A feleségem csak a gyerekkel foglalkozik…” “A főnököm állandóan leéget a kollégák előtt…” “Unom a munkámat, de nem tudom mi mást kezdhetnék magammal az én koromban…” És még hosszasan lehetne sorolni. Ám mindenki csak azokkal a problémákkal tud dolgozni, amelyek a sajátjai. Alapszabály, hogy senkit nem változtathatunk meg, csak önmagunkat. Ezért fontos kihallani a probléma mögött az ügyet. Az ügy lehet az, hogy nem tudok dönteni egy bizonyos helyzetben (menjek vagy maradjak?), vagy van egy olyan elvárás, ami a teljesíthetetlensége miatt nagy stresszt okoz (ne legyen konfliktus egy kapcsolatban) vagy van egy olyan velünk született sajátság, amit el kell fogadnunk egymásban, ahhoz, hogy a kapcsolat működjön (én mindent azonnal akarok, a párom háromszor is átgondolja a döntéseit), de lehet egy stresszt okozó érzelem az igazi ügy (egy adott ügyemben a félelem dominál, miközben a megoldáshoz önbizalomra lenne szükségem). Ha ezt meg tudom segítőként hallani, akkor a kliens már láthatja, hogy mi a cél az ügyben önmaga számára. (dönteni, elengedni az elvárásokról a stresszt, elfogadni önmagát és a másik felet, önbizalmat építeni, stb)

  2. Pontosan, ráhangolódottan tesztelni.

    Alap dolognak mondható, mégis sok hiba lehet itt. A lényeg: a szakmai tudás. Tudd, hogy melyik izom pontosan milyen pozícióban tesztelhető. Tesztelj hangosan. Minden mást zárj ki a tudatodból, és csak az izomválaszra figyelj.

  3. Bízni abban, hogy a kliens képes a változásra.

    A legtöbb, amit a kliensednek adhatsz. Hiszen már ő maga sem bízik önmagában, és nem is nagyon tapasztalta élete során, hogy bíznának benne. Ám a te bizalmad elegendő magabiztosságot adhat neki a változáshoz. 

  4. Megtartani a nézőpontját, tanácsait önmagának.

    A kliensek sok esetben igénylik azt, hogy nehéz helyzetükben valaki mondja meg, hogy mit kell tenniük, mi pedig hajlamosak vagyunk bekapni a horgot. Ne feledd: MINDENKINEK VAN MEGOLDÁSA A SAJÁT PROBLÉMÁJÁRA, ÉS A MEGOLDÁSAINK KIZÁRÓLAG ÖNMAGUNKRA ÉRVÉNYESEK 100%-OSAN.

  5. Tiszteletben tartani a kliens hitrendszerét.

    Ha a kliensem nem hisz  a reinkarnációban, nem beszélek erről neki, ha nem hisz Jézusban, nem beszélek erről neki, ha nem hisz a karmában, nem beszélek erről neki. A megoldást ezek nélkül is megtalálhatja. A mi dolgunk az oldás elvégzése, a megoldás pedig ebből kerekedik ki a kliens számára.

  6. Kívül maradni akkor is, amikor egy szenvedő emberrel dolgozik.

    Sokak számára ez tűnik a legnehezebbnek. Hiszen mi is megtapasztaltuk életünk során a szenvedést, ezért nagyon könnyen belecsúszhatunk a mások problémáiban való “dagonyázásba”. Mit tehetünk? Kérhetünk egy oldást a következő céllal: “Kívülállóként oldok”. (Ezt én már a kezdő tanfolyam után szoktam javasolni a tanítványaimnak. Várhidi Iluskától hallottam először erről, és nagyon hasznosnak találom.) Ha újra bekapcsol valakivel kapcsolatosan, újra el kell végezni az oldást. Lehet olyan megerősítő gyakorlatot is tesztelni, ami segít kivédeni a túlzott együttérzést. Az empátiát meg kell különböztetni a szimpátiától. Ha bemászom a gödörbe a kliens mellé, akkor nem tudok segíteni abban, hogy kijöjjön belőle. Márpedig nekem segítőként ez a dolgom!

  7. Folyamatosan képezni magát.

     Elengedhetetlen! Sokszor hallom a  vitát One Braines körökben, hogy hány tanfolyamot kellene elvégezni. Van aki szerint elég három, van, aki szerint 6, van aki szerint mind a 13 kell. Szerintem a tanulást, képzéseket ezen a területen nem lehet abbahagyni, hiszen ez a módszer él, és mint minden élő rendszer változásban van. Mi magunk is alakítjuk, ahogy dolgozunk vele. Ezért szükség van a továbbképzésekre, tapasztalatcserékre, workshopokra. Ráadásul egy-egy tanfolyam hatalmas tudást, rengeteg korrekciót ölel fel, ezért szükség lehet időnként a kurzusok ismétlésére. Nem egyszer hallom ismétlőktől, hogy “most értettem meg igazán, mire is jó ez a korrekció, és nem is olyan bonyolult!” Bizony, mint mindenben: itt is gyakorlat teszi a mestert.

  8. Segítséget kérni, ha problémája van valakivel vagy valamivel az életében.

    Szintén többektől hallottam már: én már annyi tanfolyamot végeztem, nekem már nincs szükségem több oldásra. Nos, ha te is így gondolod, ki kell, hogy ábrándítsalak: a stresszről való tudás és a stresszel való munka nem ment meg a stressztől! Vedd észre, ha stresszben vagy (pl. utálsz valakit, bajban van a gyereked, a kiégettség vagy a reménytelenség tüneteit tapasztalod magadon, és kérj segítséget, kérj oldást valakitől, akiben megbízol.

  9. Szabadságra menni, feltöltődni.

    Sokan nem merik elkérni a megfelelő díjazást az oldásaikért. Pedig, ha valaki profi,akkor a vállalkozás és a napi költségein felül ki kell termelnie a szabadság és az esetleges betegállományok költségeit is. Feltöltődés nélkül hamar kiéghetünk, akár meg is betegedhetünk. És higgyétek el igaz a mondás: “A legrosszabb segítő a halott segítő.”
    A témáról ide kattintva olvashattok bővebben.