Konfliktuskezelés – Az értő figyelem

Mi van, ha alig 9 éves gyermeked egy szép napon azzal állít haza, hogy az új mobiltelefonját elcserélte egy kedves kiskutyára? És most könnyes szemmel, félelemmel telve néz rád, ölében a kutyussal?

Az első dolog, amit a gutaütés akut elkerülése után el kell döntened, hogy kinek a problémájáról van itt szó? Bármennyire is azt gondolod, hogy a tiéd a gond, hiszen elég sok pénzedbe került a telefon, és különben is mit szól a párod, pláne az anyós, ha ez kiderül, mégsem a tiéd a gond. Hiszen a telefon a gyereké volt, onnantól kezdve, hogy nekiadtad. Így a legjobb, amit tehetsz, hogy lehiggasztod magad, például a már sokat emlegetett homlok/tarkó tartás segítségével, és gondolkodni kezdesz.

Tehát, a probléma részben a gyereké, mert az övé volt a telefon, részben a tiéd, mert neked kell eltartanod a kutyust. Kezdd azzal, hogy kideríted, mit akar a gyermeked?
Először is fordítsd teljes figyelmedet felé. Az első, amit ki kell derítened, hogy hogy érzi magát? Hangolódj most el a saját érzéseidtől, és csak rá koncentrálj, DE anélkül, hogy meg akarnád oldani a helyzetet. Csak megérteni akard! A gyermek arca, tekintet, testtartása beszél az átélt érzelemről. Amikor úgy gondolod, hogy megvan az érzés, öntsd szavakba: pl.”úgy látom megbántad ezt a cserét, mert félsz, hogy megbüntetlek érte.” Várjuk meg, hogy mit jelez vissza a gyermek. A helyes “tippet” megkönnyebbült arckifejezés jelzi. Folytassuk türelmesen, ameddig azt nem látjuk, hogy figyelmünk nyomán, egyre inkább megnyugszik a kicsi.

Amikor már megnyugodott, segítsük megtalálni, hogy mit szeretne, mire vágyik. Figyelem!!! Megint tegyük félre a mi vágyainkat.Csak őrá figyeljünk. És most jön a legnehezebb rész: kérdezzük meg, hogy mire lenne hajlandó azért amit szeretne?
Ha elakadna a gondolkodásban, a homlok tartása és a légzés segíthet neki. Lehet, hogy elmondja, hogy hajlandó lenne sétáltatni, megetetni.

Amikor már világos számodra, hogy mit akar gyermeked, akkor ismét foglald szavakba: “Ha jól értem, inkább kutyát akarsz, mint telefont, és hajlandó lennél etetni, sétáltatni őt.” Ha erre kapsz egy igent, akkor az mutatja, hogy tényleg működött.

Ám azt nagyon fontos tudnod, hogy a MEGÉRTÉS NEM BELEEGYEZÉS!!!

Most te jössz, hogy az első cikkben leírtak alapján végig gondold a saját részedet. Hiszen felnőttként te tudod, hogy milyen felelősséget és költségeket jelent egy kis állat tartása.  Tedd világossá gyermekednek hogy gondolkodási időre van szükséged . Például így: “Kicsim, megértem, hogy szeretnél egy kutyust, és hajlandó lennél gondozni őt. Ám ez váratlanul ért engem,  végig kell gondolnom, hogy van-e erre most lehetőségünk. Sőt Apával is meg kell beszélnünk. Este döntünk róla, addig velünk lehet a kutya.”

És amikor világosak az álláspontok, akkor lehet, hogy közösen úgy döntötök, hogy egy kutyussal gyarapodik a család. Bár lehet, hogy én még mobilt egy jó ideig nem vennék ezután a gyermekemnek…:)

Konfliktuskezelés – kommunikáció vagy süketek párbeszéde? 2. rész

Előző cikkemben arról írtam, hogy hogyan tisztázhatjuk egy konfliktus helyzetben a saját érzéseinket, hogy mire vágyunk, és mit vagyunk hajlandóak megtenni a kívánt cél érdekében. Így a hatalom a saját kezünkbe kerül, figyelmünk nem a másik viselkedésére irányul többé, hanem önmagunkra, ami megszünteti a kiszolgáltatottságunkat.

Mit tegyünk azonban akkor, ha a probléma mást (is) érint? Hiszen lehetünk amiatt is stresszben, hogy párunknál, szüleinknél vagy gyermekeinknél újra és újra megtapasztalunk egy-egy romboló, netán önromboló viselkedési formát?

Ilyenkor az előzőekben leírt módon járunk el: meghatározzuk az érzést, a vágyott állapotot és a hajlandóságot.Ezután homlok/tarkó tartásban magunk elé képzeljük párunkat, gyermekünket, stb. és képzeletben elmondjuk mindazt, amit a magunk számára meghatároztunk. Gyakran ez önmagában elegendő a változáshoz.

Ha mégis úgy látjuk, hogy szükség van a direkt kommunikációra is, akkor nagyon fontos, hogy NE zúdítsuk váratlanul társunk nyakába mindazt, amivel mi már napok óta foglalkozunk, hiszen a cél az, hogy befogadja amit mondunk, és elgondolkodjon rajta. Ezért első lépésként kérjünk 5 perc teljes figyelmet tőle.
Mindegy, hogy ez holnap vagy két hét múlva van, az a fontos, hogy társunk felkészülve hallgathasson meg minket. A megbeszélt időpontot mindketten rögzítsük a naptárunkba. Tudom, ez túl formalistának tűnik pl. egy családon belül, ám nagy szükség van rá amiatt, hogy a mondandónk személyes élét csökkentsük. Amikor eljön a nagy nap, akkor mondjuk el amit érzünk, amire vágyunk, és amire hajlandóak vagyunk. Kérjük meg társunkat, hogy jelezze vissza, hogy mit értett meg abból, amit elmondtunk, majd köszönjük meg a figyelmét.

Nagyon fontos, hogy NE VITASSUK MEG, hogy igaz-e, amire jutottunk. Esetleg, megbeszélhetünk még egy időpontot, amikor folytatjuk.


A cikk harmadik részében arról lesz szó, hogy hogyan hallgassunk meg valakit, ha Neki van problémája, és ennek szerinte mi is részesei vagyunk.