Hogyan készítsd fel a gyermeked a kineziológussal való találkozásra?

Sok szülő szeretné a gyermekének megadni a kineziológiai oldás nyújtotta segítséget. Ebben a cikkben arról olvashatsz, hogy mit mondj a gyermekednek, ha kineziológushoz szeretnéd vinni, hogyan készítsd fel őt a találkozásra, hogy a lehető legtöbbet profitálja belőle.

Mióta csak elkezdtem a pályámat, rendszeresen keresnek meg szülők, hogy szeretnék elhozni a gyermeküket kineziológiai oldásra. Mivel a One Braines munka az önmagunkért vállalt felelősségről szól, így nagyon fontos számomra, hogy csak akkor vállalom a gyermekkel való munkát,

  1. ha ő is szeretne velem dolgozni,
  2. és, ha a szülő vállalja, hogy ő is bekapcsolódik szükség esetén az oldási folyamatba. Ez utóbbi azért szükséges, mert a gyermekek még nem rendelkeznek teljesen önálló felelősségtudattal, és az ő problémáik sok esetben csak megjelenítik a szülők elnyomott nehézségeit.

Amikor ezeket a feltételeket elmondom a szülőknek, akkor sokan elcsodálkozva kérdezik, hogy vajon a gyerek el tudja-e dönteni, hogy akar-e oldásra jönni?

Az én tapasztalatom az, hogy igen! Hiszen senki nem szeret szenvedni a problémáitól. Különösen akkor nem, ha segítséget kaphat a megoldásban. És a gyerekek kiváló hatodik érzékkel rendelkeznek ahhoz, hogy “ráharapjanak” a támogatási lehetőségre. Olyannyira, hogy azok a gyerekek, akik már jártak nálam, később gyakran maguk kérik, hogy szeretnének hozzám újra eljönni.

Mégis, mit mondhatnék neki?

… Kérdezik gyakran a szülők, megjegyezve, hogy szinte még ők sem tudnak semmit a kineziológiáról, akkor hogyan tudnák elmagyarázni a gyereknek, hogy miről is kellene dönteni.

Néhány ötlet, hogy mit mondj a gyereknek

  • Ülj le egy kicsit a gyermekeddel, hogy nyugodt körülmények között beszéljetek. Gyakran akkor kerül csak szó a problémákról, amikor egyébként is feszültek vagyunk. Ilyenkor a gyerek még akkor is ellenállással fogadhatja javaslatainkat, ha egyébként segítségre volna szüksége.
  • Mondd el neki higgadt hangnemben, hogy te milyen problémákat látsz a viselkedésében, tanulásában, kapcsolataiban, és ezek hogyan nehezíthetik meg a gyerkőc életét.
  • Mesélj arról, hogy van mód, hogy segítséget kapjon a megoldásban. Mondd el neki azt is, hogy ismersz valakit, aki segíthet neki ebben.
  • Végül kérdezd meg, hogy szeretne-e segítséget kapni. Ha a válasz igen, már kereshetsz is, hogy időpontot egyeztessünk.

Mi van, ha a gyerek nem akar segítséget kapni?

Ez gyakran arra utal, hogy ő nem igazán érzi azt problémának, amit a szülő problémának lát. Ilyenkor nagyon hasznos, ha a szülő jön oldásra, és vele dolgozunk azon, hogy jobban el tudja fogadni a gyermekét olyannak, amilyen. A képességeivel, a nehézségeivel, jó és rossz tulajdonságaival egyaránt.

Mi történik a kineziológusnál – gyereknyelven

Ha a gyermek megkérdez, hogy mi fog történni az oldáson, akkor pedig ezt mondhatod neki: A kineziológus kezelés során az izmok tesztelésén keresztül “beszélget” a testeddel. Majd olyan “játékokat” játszotok, olyan gyakorlatokat végeztek, amelyektől jobban érzed majd magad, így jobban látod, hogy mit kellene ahhoz tenned, hogy a nehézségeid jó irányban változhassanak.

Ha szeretnél többet hallani a kineziológiai módszerek használatáról a mindennapokban, a kineziológia tanulásának lehetőségeiről, ha szeretnél kipróbált stresszoldó tippeket kapni, iratkozz fel hírleveünkre!

Oldható-e kineziológiai módszerekkel egy hiperaktív kisgyerek?

Nemrégiben az egyik tanítványom szembesült az alábbi problémával:

“A kérdésem az lenne, hogy egy ismerősöm 8 éves kisfia születéskor sérült, normális iskolába jár, viszont figyelemzavaros és a barátnőm szerint hiperaktívnak titulálták. Jár fejlesztő tornákra és fejlesztő foglalkozásokra. Megkeresett, hogy megpróbálnánk e együtt a one brain módszert. Ebben az esetben is (bár a kisfiút nem ismerem) a gyermekkel próbáljuk meg az oldást? Ha túlzottan figyelemzavaros akkor hogy kivitelezhető az 1-1,5 órát is igénybevevő oldás? Ennyi évesen lehet még anyán keresztül oldani ha nem együttműködő a gyermek? Vagy akkor anya-ügyet kell keresni?”

Az ő kérdéseire olvashatjátok a választ a blogbejegyzésben.

Vigyázat! nehezebb, szakmai tartalom!

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassam, még másik 3 kérdést is tisztáznunk kell.

  1. Tesztelhető-e a gyermek?

    A kineziológia egyik fő jellemzője, hogy a probléma beazonosításához, a korrekciók megtalálásához, a blokkok oldódásának igazolásához izomtesztelésre van szükségünk. Ennek alapvető feltétele, hogy valaki akratlagosan tartani tudja a karját, lábát, fejét vagy a törzsét egy bizonyos pozícióban. Egy gyermek akkor oldható, ha ezt kérésre hajlandó és képes megtenni.
  2. Akarja-e  a gyermek az oldást?
    Az együttműködés hiánya sokszor abban gyökerezik, hogy a gyermek nem akarja az oldást. Igazából neki az adott helyzet nem jelent problémát. Amit a szülő nehézségnek érez, azt a gyerek könnydén kezeli a maga módján. Ilyen esetben inkább a szülőnek kell(ene) oldásra jönni. Erről még alább fogunk többet is beszélni.
  3. Soha nem a tünetet oldjuk!
    A kineziológia soha nem a tünetekre koncentrál, hanem a stressz oldására. Tehát, ha valaki a hiperaktivitás miatt keres fel bennünket, akkor azt kell feltárnunk, hogy hogyan okoz ez az állapot stresszt a számára. Esetleg milyen stresszek erősítik fel a tüneteit. Ezeket a stresszeket oldjuk, ami akár a tünetek enyhüléséhez is vezethet, de soha nem közvetlenül a tünetek elmulasztása a cél. Ez orvosi vagy pszichoterápiás feladat lehet.

“Oldható-e kineziológiai módszerekkel egy hiperaktív kisgyerek?” bővebben