Konfliktuskezelés – kommunikáció vagy süketek párbeszéde 1. rész

Emberi kapcsolataink szerves részét alkotják konfliktusaink. Téves, idealista elképzelés az, hogy a jó kapcsolatokban nincs konfliktus, hiszen mindannyian egyedi, különleges lények vagyunk, akik a magunk egyedi és különleges módjukon látják a világot, és a különböző helyzeteket.
legtöbbünk számára azonban a konfliktushelyzetek komoly stresszel járnak, hiszen felnövekedésünk során megtanulruk, hogy mindig a nagyobbnak, erősebbnek, hatalmasabbnak van igaza.

Így aztán ahelyett, hogy megpróbálnánk megérteni az álláspontokat, és egy mindkét fél számára elfogadható megoldást találni, mindenképpen arra törekszünk, hogy legyőzzük (vélt) ellenfelünket.Ha ez nem sikerül, akkor pedig legyőzöttnek érezzük magunkat, és csak az alkalomra várunk, hogy visszavághassunk sérelmeinkért.

Mit tehetünk?

Az első dolog, amit el kell döntenünk, hogy az adott konfliktusban kié a probléma? Bármilyen szokatlanul is hangzik, valaki más problémája miatt is lehetünk stresszben, miközben tenni csak saját problémáink megoldásáért tudunk. Természetesen vannak olyan problémák, amelyeknek csak egy része a miénk. Itt tudnunk kell, hogy a teljes probléma megoldása nemcsak rajtunk múlik, mi csupán a magunk részéért vállalhatjuk a felelősséget.

Ha a saját problémánkról van szó, akkor szerencsés, ha először magunkban tisztázzuk a helyzetet. Ám gyakran a másik felet hibáztatjuk, aki látszólag nem adja meg számunkra azt, ami szükséges számunkra.

A tisztázáshoz vegyünk elő egy darab papírt és egy tollat. Az írás segíti, hogy világosan lássuk gondolatainkat.

Először rögzítsük, hogy mi történt. Utána koncentráljunk arra, hogy mit érzünk a történtekkel kapcsolatban. Fontos, hogy az érzéseinket vegyük elő, és ne a másik viselkedése legyen figyelmünk középpontjában. Szánjunk érzéseinkre kb. 3 percet. Ha nagyon erőteljesen törnek fel érzelmeink, (sírunk, csapkodunk) alkalmazzunk homlok/tarkó tartást az erős érzelmi hatás csillapítására, majd, amikor megnyugodtunk, térjünk vissza az íráshoz.

A következő 3 percet szánjuk arra, hogy felfedezhessük, mit szeretnénk, mire vágyunk az adott helyzetben. Figyelem! Tévútra vihet minket, ha a másik félre koncentrálunk! (Pl. “szeretném, ha a főnököm felemelné a fizetésem”, vagy “szeretném, ha a férjem/feleségem megtenné, amit kérek”) Ha ilyen megoldási javaslatok, vágyak jutnak eszünkbe, akkor tegyük fel a kérdést: hogyan érezném magam, ha ez megtörténne? És az itt felfedezett érzés az a mélyebb vágyunk, amit meg akarunk valósítani.

Végül következik a legnehezebb rész:mire vagyok hajlandó azért, hogy az általam vágyott állapot bekövetkezzen? Erre szintén szánjunk 3-5 percet. Három kérdésre keressük a választ: Mit teszek meg még ma? Mi az, amit egy héten belül? Mi az amit 1 hónapon belül?

Így már a saját kezünkben van a hatalom, hogy megvalósítsuk életünkben azt, amit szeretnénk.

A cikk következő részében arról lesz szó, hogy mit tegyünk, hogyan kommunikáljunk, amikor problémánk a másik felet is érinti?

      A fizikai testünk a legjobb barátunk

      A földi világban a túléléshez nélkülözhetetlen a fizikai testünk. Ez a legkézzelfoghatóbb része lényünknek valóban a legjobb barátunkként működik, hiszen a nap minden pillanatában, akár ébren vagyunk, akár alszunk, folyamatosan azon dolgozik, hogy túlélésünket biztosítsa.
       
      Főhadiszállása, irányító központja a kisagy, amelynek a feladata, hogy a gondolatainkat egyensúlyba hozza az érzelmeinkkel és a testi működéseinkkel.

      Ha jó gondolatok vannak a fejünkben, akkor az olyan érzéseket, érzelmeket kelt bennünk, mint az öröm, lelkesedés, nyugalom, békesség, eredményesség, elégedettség. Ezeket az érzéseket a testünk is kellemes érzetként éli át, például melegség, ellazultság, bizsergés és különféle áramlások formájában.
      Ha azonban negatív gondolatok járnak a fejünkben, az teljesen más érzelmeket hoz létre. Ilyen például a harag, a lázadás, az ellenségesség, a bánat vagy a magány érzete. Ezek az érzelmek természetesen egészen más testérzeteket okoznak: izomfeszültségek, görcsök, visszatartott légzés, gyomorban szorító érzés, stb.
      Ha gyakran élünk át negatív érzelmeket, akkor a testünk “rászokik”, és egyre inkább keresni fogja azokat a helyzeteket, amelyekben újra és újra megtapasztalhatja őket.

      Vajon a pozitív érzelmekre nem lehet rászokni? 

      Dehogynem, csak sajnos ez sokkal ritkábban történik meg. Pozitív érzelmek átélésénél, a test a maga normális módján tud működni. A negatív érzelmek azonban, amelyeket lenyelünk ugyan, de sem megemészteni sem elengedni nem tudunk, előbb-utóbb alacsony energia szintet, degenerálódó utódsejteket, kiegyensúlyozatlanul működő szerveket és szervrendszereket eredményeznek.

      Ugyanis fizikai testünk szinte mindent képes megemészteni, érzelmeinket azonban soha!

      Éppen ezért igyekezzünk megtanulni negatív érzelmeink hatékonyabb kezelését, hogy mi is támogassuk legjobb barátunkat értünk végzett tevékenységében.

      Szintén hasznos szokás lehet, ha reggel ébredés után, vagy este lefekvés előtt hálával gondolunk testünkre, sejtjeinkre, szerveinkre, és a szerető válasz, a jó egészség nem marad el.

      A fizikai testünk a legjobb barátunk

      A földi világban a túléléshez nélkülözhetetlen a fizikai testünk. Ez a legkézzelfoghatóbb része lényünknek valóban a legjobb barátunkként működik, hiszen a nap minden pillanatában, akár ébren vagyunk, akár alszunk, folyamatosan azon dolgozik, hogy túlélésünket biztosítsa.
       
      Főhadiszállása, irányító központja a kisagy, amelynek a feladata, hogy a gondolatainkat egyensúlyba hozza az érzelmeinkkel és a testi működéseinkkel.

      Ha jó gondolatok vannak a fejünkben, akkor az olyan érzéseket, érzelmeket kelt bennünk, mint az öröm, lelkesedés, nyugalom, békesség, eredményesség, elégedettség. Ezeket az érzéseket a testünk is kellemes érzetként éli át, például melegség, ellazultság, bizsergés és különféle áramlások formájában.
      Ha azonban negatív gondolatok járnak a fejünkben, az teljesen más érzelmeket hoz létre. Ilyen például a harag, a lázadás, az ellenségesség, a bánat vagy a magány érzete. Ezek az érzelmek természetesen egészen más testérzeteket okoznak: izomfeszültségek, görcsök, visszatartott légzés, gyomorban szorító érzés, stb.
      Ha gyakran élünk át negatív érzelmeket, akkor a testünk “rászokik”, és egyre inkább keresni fogja azokat a helyzeteket, amelyekben újra és újra megtapasztalhatja őket.

      Vajon a pozitív érzelmekre nem lehet rászokni? 

      Dehogynem, csak sajnos ez sokkal ritkábban történik meg. Pozitív érzelmek átélésénél, a test a maga normális módján tud működni. A negatív érzelmek azonban, amelyeket lenyelünk ugyan, de sem megemészteni sem elengedni nem tudunk, előbb-utóbb alacsony energia szintet, degenerálódó utódsejteket, kiegyensúlyozatlanul működő szerveket és szervrendszereket eredményeznek.

      Ugyanis fizikai testünk szinte mindent képes megemészteni, érzelmeinket azonban soha!

      Éppen ezért igyekezzünk megtanulni negatív érzelmeink hatékonyabb kezelését, hogy mi is támogassuk legjobb barátunkat értünk végzett tevékenységében.

      Szintén hasznos szokás lehet, ha reggel ébredés után, vagy este lefekvés előtt hálával gondolunk testünkre, sejtjeinkre, szerveinkre, és a szerető válasz, a jó egészség nem marad el.