Legyél az az áldás a világban, aki vagy!

Talán azt hiszed, hogy attól vagy áldás, hogy gyermeked születik.
Vagy attól, ha segítesz másoknak a problémáik megoldásában.
Vagy attól, ha sok pénzed van, és megvehetsz valami igazán
fontosat.
Esetleg attól, ha rangot, hírnevet szerzel magadnak.

Ám az igazság az, hogy mindannyian áldássá válhatunk a világban, ha hálássá válunk mindazokért az esményekért, történésekért, személyekért, helyzetekért, amelyek megjelennek az életünkben.

Igen, jól érted! Nem csak a “jókért”. Bár nem árt néha számbavenni tudatosan, hogy mennyi “jó” van az életünkben.

De sokkal nehezebb hálásnak lenni a “rossz” dolgokért. Néha ez nem is sikerül azonnal. Néha évek kellenek hozzá, hogy rálássunk az ajándékaikra. Azokra az erőkre, amelyeket pont a “rossz” megtapasztalása ébresztett fel bennünk. Ezek a mi igazi áldásaink.

Az erők, amelyekkel kivírtuk, kezeltük a nehézségeket.
Az erők, amelyeket talán gyengeségnek láttunk.
Az erők, amelyeknek a jelenlétét ott és akkor alig érzékeltük.

Nézz ma rá egy nehéz periódusra az életedben, és vedd számba az áldásait! Légy hálás az embereknek, akik elhozták számodra ezt az áldást. Tudatosítsd az erőket, amikre ott szert tettél!

És használd ezeket az erőket most az életed jobbá tételéhez, a feladataid végrehajtásához. Tudva és bízva magadban, hogy ennél már nehezebb ügyeket is megoldottál!

Legyél az az áldás, aki vagy!

Anyák napja

 Anya, Anyu, Anyuci, Mama, Mami, Édesanya, Mamóca – és még hányféle név az, amivel azt a személyt jelöljük, aki a testében táplált, növesztett, világra hozott bennünket, majd jó esetben ápolt, gondozott, nevelt, tanított, szeretett minket. Persze vannak rossz esetek is…

Azt mondják, hogy a szülő-gyerek kapcsolat életünk leghosszabb és legmélyebben bevésődött kapcsolata. És ez igaz is, hiszen a szülői mintát mindaddig magunkban hordjuk, amíg élünk, és gyermekeink is magukkal viszik a tőlünk kapott csomagot élethossziglan.

Nézzük, hogy mit kapunk örökségül

édesanyánktól a kineziológia szemével nézve. Először is innen származik jobb agyféltekénk, vele együtt a kreativitásunk és a tudatosságunk képessége. Ha jó kapcsolatban vagyunk édesanyánkkal, akkor könnyen merülünk el kreatív, alkotó tevékenységekben, csendes szemlélődésben, sőt az élethelyzeteinket is magasfokú teremtőerőnk segítségével oldjuk meg.

Anyánktól tanuljuk meg az önmagunkról való gondoskodás képességét, valamint a feltétel nélküli szeretetet.
Anyánk elleni lázadásunk nyilvánul meg abban, hogy nem törődünk testünkkel, elhanyagoljuk magunkat, egészségünket, agyon dolgozzuk magunkat.

Szerepeink közül – akár férfiak vagyunk akár nők – anyánktól tanuljuk, hogy milyennek kell lenni egy nőnek, hogyan viselkedjünk, mit tehetünk vagy mit nem tehetünk. Akár másoljuk a mintát, akár lázadunk ellene, mindenképpen ez a viszonyítási alap. Szintén anyánktól tanuljuk, hogy milyen az anyai szerep, milyen elvárásoknak kell megfelelnünk anyaként, vagy milyen anya legyen a párunk.

Ha gondunk van anyai mintánkkal, érdemes tudatosan odafigyelni viselkedésünkre, és minél jobb anyává válni önmagunk számára. Ha már felnőttünk, akkor végre megadhatjuk önmagunknak mindazt a gondoskodást és figyelmet, amit anyánktól vártunk volna de ő nem tudott vagy nem akart megadni. és ahogy önmagunk felé szeretettel fordulunk, úgy javulhat kapcsolatunk szülő anyánkkal is. Amennyiben mégsem sikerül, érdemes szakemberhez fordulni, aki oldhatja ezeket a mintákat, hogy kreativitásunk birtokában alakíthassuk életünket.