A koronavírus szimbolikus üzenetei 1. rész

Túl sokat nem tudunk még erről a vírusról. Az alábbiakban néhány olyan gondolatot szeretnék megosztani, amelyeket ízlelgetve hatékonyan használhatjuk ki lelkileg is a karantén idejét arra, hogy önmagunkra hangolódjunk, és túljutva a mostani helyzeten egy csodálatos új világ megteremtésében segédkezhessünk.

Természetesen, ezek a gondolatok nem helyettesítik a kézmosást, a fertőtlenítést, az előírások betartását. Ám a szellemi kalandokra éhesek számára némi táplálékot jelenthetnek a nehéz időkben.

A One Brain módszerben mindig is használtuk a tünetek kapcsán a szimbolikus megközelítést, hogy könnyebben rá tudjunk hangolódni egy-egy betegség, tünet érzelmi komponenseire. Ez a ráhangolódás elhozhatja számunkra azt a felismerést, hogy milyen jó választásaink lehetnek a betegségünk, tüneteink kapcsán. Így jobban láthatjuk, hogy mit kell változtatnunk életünkben ahhoz, hogy egyensúlyba kerülhessünk.

A cikk sorozat 1. részében a vírus és az önmagunkra hangolódás kapcsolatáról olvashattok. A 2. részben szó lesz majd a másokkal való kapcsolódásunkban betöltött szerepéről, míg a harmadik rész arról fog szólni, hogy a megbocsátás hogyan segíthet túljutni a nehézségeken.

A vírus egyik kulcstünete a légzés-rövidülés

Azaz, erre a megbetegedésre jellemző, hogy nem tudunk olyan mély lélegzetet venni, amilyet szeretnénk. A légzés pedig nem más, mint lényegi énünk/energiánk/lelkünk áramlása a testünkben. Ez az, ami életben tart bennünket.

Ha ez a kapcsolat sekélyes, akkor valójában nem vagyunk tudatában annak, hogy mit is szeretnénk, mi az, ami érdekel minket, kik az igazán fontos kapcsolataink, mi az, amit a mi életünk szépsége hozzá tud tenni a világ szépségéhez?

Hogyan kapcsolódhatok jobban magamhoz?

Ez a kérdés nem csak azoknak szól, akik már betegek, hanem mindannyiunknak. Hiszen világszinten szembesülünk a vírus „fenyegetésével”.

1. Légzés

Fizikailag minden olyan légző gyakorlat segít, ami az egyébként stresszben amúgy is felszínes légzésünket mélyíti. Ilyen segítség lehet az egyszerű, lassú, mély be- és kilégzés.
A kineziológiából ismert váltott orrlyukú légzés is remek segítség lehet. Ezt úgy végezd, hogy befogod az egyik orrlyukadat 2 ujjal vagy hüvelykujjal, és belélegzel lassan, majd befogod a másik orrlyukadat és kilélegzel szintén lassan. Közben a nyelvedet végig tartsd a szájpadlásodon. Ezt bármikor használhatod, ha elfog a bizonytalanság érzése.

2. Ima és meditáció

Legalább olyan fontos az önmagunkhoz kapcsolódás során, mint a légzés!

Ha hívő vagy, fontos, hogy térj vissza az imádkozáshoz, növeld a hitedet és a bizalmadat abban, hogy akihez folyamodsz, az szeretetteli segítséget tud és akar neked nyújtani. Ezen keresztül csodálatos változások történhetnek meg. Az imának bizonyítottan gyógyító ereje van.
A Csodák tanítása így ír az imáról: „Az ima a csodák közvetítője. … A szeretet az ima által jut el hozzánk, és a csodák által nyilvánul meg.”

A meditáció, akár csak ennek a legegyszerűbb, légzés figyelésével összekötött változata szintén hatékonyan képes lecsendesíteni az elménket, és kapcsolódni az ÉN-ünkkel, amelyik mindig békés, és tudja a megoldásokat.

Kérdések a lényegi éned megismeréséhez

Az alábbi kérdések megválaszolásával kicsit közelebb kerülhetsz annak megválaszolásához, hogy milyen is a te lényegi éned. Ha jól esik, le is írhatod a válaszokat.
Ne aggódj, ha felteszed a kérdést, és nem jön válasz. Kezdd azokkal a kérdésekkel, amelyek megszólítanak. Újra és újra felteheted őket magadnak, és egyszer csak a válaszok is elkezdenek megjelenni.

  1. Mi az, ami lényeges nekem az életemben most?
  2. Mitől érzem fontosnak magam?
  3. Mi az, ami igazán érdekel?
  4. Mi az, amit hozzá tudok tenni a világhoz? (Festés, rajz, tudás, étel, kedvesség, kertészet, oldások, tanácsadás, oktatás, kapcsolódás a gyerekekkel, stb.)
  5. Mi az, amivel én tudom segíteni a mostani helyzetben a körülöttem levőket? (Beszélgetés, tanítás, főzés, vicc mesélés, stb.)
  6. Mi az, ami leginkább segít nekem, ha eltávolodtam önmagamtól? (pihenés, séta, intenzív edzés, olvasás, beszélgetés, kertészkedés, stb)
  7. Ki(k) az(ok), aki(k) nekem pillanatnyilag a legfontosabb(ak)? 
  8. Mi az, ami növeli az energia szintem, ha „magam alá kerülök”?

Honnan tudod, hogy ráhangolódtál magadra?

Ha valamibe annyira belemerülsz, hogy megszűnik körülötted a világ, ha valamit olyan örömmel teszel, hogy a félelem még csak meg sem tud környékezni, akkor biztos leshetsz abban, hogy ebben a csodás állapotban vagy.

Így ráhangolódva önmagadra tudni fogod, hogy mit tegyél, mit ne tegyél, hová menj el, mitől maradj távol. Segít a jelenben lenni, a középpontodban maradni akkor is, ha kint viharok dúlnak.

Ha sok a félelem, ha elborítanak a nehéz érzések, akkor viszont biztosan nem önmagadra, az önmagad számára legfőbb jóra hangolódtál. Ilyenkor használd a fent említett segítségeket, vagy jelentkezz be elérhetőségeinken online segítő beszélgetésre (Kata, Zsuzsa, Barbara) vagy offline oldásra (Kata, Barbara)

Jó egészséget kívánunk mindenkinek!
Vigyázzunk magunkra, Vigyázzunk egymásra!

Mit jelentenek a tüneteink? Hogyan használjuk ezt a szimbólumrendszert a kineziológiában? 1. rész

Régi gondolat, hogy betegségünket, tüneteinket lelki fejlődésünk érdekében használjuk fel. Az erre való törekvés megtalálható az ősi népek szent irataiban is. Napjainkban, a vallás háttérbe szorulásával, a nyugati orvoslás előtérbe kerülésével, jó ideig feledésbe látszott merülni az az elképzelés.

Fontos figyelmeztetés: ha fizikai vagy mentális tüneted van, nem elég a szimbólumok megfejtése! Fordulj orvoshoz! A cikkben leírt gondolatok egyike sem helyettesíti az orvosi, pszichológusi, pszihiátriai kezelést! Kérlek, kezeld felelősségteljesen a gyógyulásodat.

 Ám ezek a gondolatok jó lelki táplálékot jelenthetnek mindazoknak, akik szeretnék mélyebben megérteni önmagukat, rájönni arra, hogy hogyan változtassanak életükön a gyógyulás érdekében.

A cikk első részében azt mutatom meg, hogy a One Brain kineziológiai ág milyen szimbólum rendszert használ a fizikai tünetek érzelmi komponenseinek beazonosítására. Ezen kívűl néhány konkrét panasz érzelmi szimbolikáját is megnézzük.

A második részben pedig az oly gyakori fej és hátfájásokat elemezzük, valamint néhány olyan tévutat is megmutatok, ahogy és amire szerintem NEM lenne szabad ezt a tünet elemzést alkalmazni.

„Mit jelentenek a tüneteink? Hogyan használjuk ezt a szimbólumrendszert a kineziológiában? 1. rész” bővebben

Gyógyítja-e a kineziológia a betegségeket?

Nemrégiben egy régi kliensem hívott fel azzal, hogy vastagbél rákot diagnosztizáltak nála. Kemoterápiát, műtétet irányoztak elő, de ő emellett szerette volna, hogy oldjuk a „lelki okokat” is. Természetesen elmondtam neki, hogy a kineziológia nem foglalkozik tünetek kezelésével, de megvizsgálhatjuk, hogy milyen érzelmi komponensei vannak a betegségének, mekkora negatív stressz kapcsolódik ehhez a súlyos diagnózishoz.

Van-e egyáltalán a betegségeknek lelki oka?

Sokan hisznek benne, hogy van. Én azonban nem értek egyet ezzel. Különösen azzal, hogy egy súlyos, krónikus betegség egyetlen okra lenne visszavezethető.

Súlyos betegségeink általában sok évtizedes rossz beidegződéseinek hatására alakulnak ki.

Ennek van/lehet érzelmi összetevője is, mint például az állandó félelem, hogy nem vagyok elég jó, vagy a bűntudat, hogy valami rosszat tettem. Midkét érzelem elvezethet egy olyan súlyos megfelelési vágyhoz, ami rombolja az önbizalmat, önértékelést, önbecsülést. Lehetséges, hogy egy súlyos trauma áll a háttérben, ami miatt nem kapcsolódunk olyan támogató módon önmagunkhoz, ahogyan arra szükségünk lenne.

„Gyógyítja-e a kineziológia a betegségeket?” bővebben

Időskor – bölcsesség vagy elbutulás?

 

 „Fontos, hogy az idősebbek meséljenek életük eseményeiről. Sokat tanulhatunk tőlük.”

 
Melyikünk ne félt volna már attól, hogy a kor előre haladtával megbetegszik, elveszíti fizikai vagy szellemi erejét?
Az utóbbi években abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy több idős ember is megkeresett, hogy különféle problémáik kapcsán kineziológiai oldást kérjenek. Mivel családomban is sok idős ember él, most így az ősz derekán arra gondoltam, hogy beszéljünk az öregségről. Annál is inkább fontos ez, mert remélhetőleg mindannyiunkra vár ez az életszakasz, nem árt tehát felkészülni rá.

A mai világ alapvetően a fiatalságot tartja értéknek, és mindent megteszünk azért, hogy fiatal(os)nak mutassuk magunkat. Krémek, kezelések, van akinek a műtét sem drága.
Az alapvető gond az, hogy ahogy telik az idő, úgy kell egyre inkább a konkrét fizikai cselekvéstől elmozdulnunk a szellemi tevékenység felé. Hiszen oka van annak, hogy már mást bír el a testünk, mint erőnk teljében.

Nem kell azonban beletörődnünk abba, hogy az öregség egyenlő a fájdalmakkal, betegséggel.

Nézzünk néhány alapelvet ahhoz, hogy idős korunkban is fittek  maradhassunk:

 

  • Fogyasszunk könnyen emészthető, magas víztartalmú ételeket, lehetőleg enyhén párolt formában
  • Az egésznapi ételmennyiséget osszuk el 5-6 alkalomra naponta.
  • mozogjunk rendszeresen (séta, úszás, kirándulás).
  • Igyunk elegendő tiszta vizet!
  • Tartsuk a kapcsolatot barátainkkal, munkatársainkkal, gyermekeinkkel, unokáinkkal.
  • Írjunk naplót, visszaemlékezéseket. Fontos, hogy merjük megosztani álmainkat,  kudarcainkat.
  • Ha van társunk, öleljük át gyakran, mondjuk el neki, mennyire hálásak vagyunk az együtt töltött időért. Ha már elvesztettük a társunkat, akkor mondjuk el mindezt gondolatban.
  • Végezzünk önkéntes munkát környezetünkben.
  • Olvassuk el azokat a könyveket, amelyeket „félretettünk” nyugdíjaskorunkra.
  • Nézzünk olyan filmeket, amelyek megnevettetnek bennünket. 
  • Járjunk táncolni, hallgassunk zenét.
  • Ha stresszesnek vagy depressziósnak érezzük magunkat, gond van a kapcsolatainkkal, bátran kérjünk segítséget!

Ezekkel az életmód formáló elemekkel, még ha csak néhányat építünk is be napirendünkbe, boldogabbá tehetjük életünket, megőrízhetjük egészségünket. Hiszen végső soron nem csak az a fontos, hogy meddig élünk, hanem az is, hogy ameddig élünk, addig hogyan?

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Címkék

régebbi bejegyzések