Címke: értő figyelem

Könyvajánló: Thomas Gordon: P.E.T.

Ez a könyv „kötelező olvasmány” kellene legyen minden szülő és minden One Brainnel dolgozó kineziológus számára, ha hinnék a kötelezőség erejében:) Így inkább csak nagyon melegen szeretném a figyelmetekbe ajánlani. A legelső kiadása még 1993-ban jelent meg, ám azóta már – nem véletlenül – több kiadást és utánnyomást is megért.

A téma az emberi kapcsolatok legnagyobb buktatója a kommunikáció, ezen belül is a szülők és a gyermekek közötti hatékony kommunikáció. Ennek tanítása az, amit ez az alig 250 oldalas könyv a zászlójára tűz.

És mindannyian tudjuk, hogy nem könnyű a hatékony kommunikáció olyankor, amikor egy konfliktus miatt elönti az agyunkat a vörös köd, és, ahogy tegnap egy anyuka fogalmazott az oldás során: „legszívesebben agyonütném a kölkömet, amikor úgy beszél velem, mint egy kapcaronggyal.”

Kié a probléma?

Thomas Gordon szerint egy konfliktus helyzetben legfontosabb eldöntenünk, hogy kinek a problémájáról van szó? Hiszen csak az vállalhatja a felelősséget a megoldásért, aki „birtokolja” a problémát.

Kétféle stratégia

1. Ha a probléma a gyereké, akkor értő, aktív figyelemmel meghallgatva őt, kérdésekkel segíthetünk tisztázni a szándékát. És, ha már tudja, hogy mit szeretne, szintén támogathatjuk abban, hogy megtalálhassa azt, mit hajlandó is megtenni azért, hogy az általa kitalált megoldás megvalósulhasson.

2. Ha a probléma a miénk, szülőké, akkor egyértelmű üzenetekkel jelezhetjük a gyerek felé, hogy mi az, ami zavar minket, és kérhetjük tőle akár nagyon határozottan is a viselkedésének a megváltoztatását.

Buktatók

1. A meghallgatás, az értő figyelem helyett tanácsokkal, megoldási javaslatokkal rukkolunk elő vagy esetleg parancsba adjuk az általunk helyesnek vélt megoldást. Esetleg, ami még rosszabb, leszóljuk, megbélyegezzük, fenyegetni kezdjük a gyereket. Ilyenkor a kommunikáció leáll, a kapcsolat pedig sérül. A könyv részletesen fogllakozik ezekkel a közléssorompókkal, és azzal is, hogy mit mondhatunk ezek helyett.

2. Amikor nekünk van problémánk, ahelyett, hogy magunkról beszélnénk, a gyerek viselkedését kezdjük el minősíteni. Így az együttműködés helyett masszív ellenállásba ütközhetünk, amit ki-ki saját vérmérséklete vagy szülői mintái alapján reagál le.

Használhatod segítőként is

Az értő meghallgatás a segítő legnagyobb erénye és legfontosabb eszköze lehet. A One Brainben ez jelenti a kliensekkel való kommunikáció alapját. Alkalmazásával támogatjuk klienseinket abban, hogy a problémáikra a saját hitüknek, neveltetésüknek, pillanatnyi legjobb belátásuknak megfelelő megoldást találhassák meg.

Mivel ez egy rendkívül szokatlan formájú kommunikáció, sokat kell gyakorolnunk, újra és újra elolvasnunk ezt a rengeteg életből vett példákkal tarkított könyvet, hogy könnyedén tudjuk alkalmazni az életünkben vagy a munkánkban. A haszon, amivel kecsegtet, azonban beláthatatlan: javuló kapcsolatok, több megértés a generációk között és nem utolsó sorban a nagyon hatékony segítői munka a jutalom erőfeszítéseinkért.

Meg lehet-e tanulni, hogy hogyan legyél segítő?

Sokak számára, akiket fogllakoztat a kineziológia tanulása, kérdés, hogy megtanulható-e, hogy segítővé váljanak?

Ez a bejegyzés ahhoz ad támpontot, hogy eldönthesd magadról, hogy segítő típusú ember vagy-e? És, ha igen, akkor milyen eszközöket adhat a kezedbe a One Brain kineziológiai ág, hogy hatékonyabban tudj segíteni a hozzád fordulóknak.

 

Egyszer, régebben, beszélgettünk anyósommal a különböző pedagógiai módszerekről. Ő, aki egy kiváló pedagógus, a szakmájában nagyon elismert ember, azt mondta erről a kérdésről: „Ha valaki pedagógusnak született, akkor taníthatsz neki jobbnál jobb módszereket, amelyek segítenek neki, hogy sikerre vigye a benne élő pedagógust. Ha nem született annak, akkor hiába tanítasz neki bármilyen módszert, nem fogja tudni használni.”

Azóta rájöttem, hogy ez a meglátás a segítő szakmában éppúgy helytálló a meglátása.

Emiatt először megvizsgáljuk, hogy miről ismerheted fel, hogy segítő vagy-e, majd mutatok néhány eszközt, amelyekkel megismerkedhetsz a kineziológiai képzésen, hogy hatékonyabban segíthess.

„Meg lehet-e tanulni, hogy hogyan legyél segítő?” bővebben

Hogyan béküljünk ki?

Mostanában az oldásokban nagyon gyakran kerültek elő a kapcsolati problémák.
Másképp gondolkodunk helyzetekről, mások a prioritásaink, és sértettségeinket hosszú ideig magunkban hurcolva várjuk a csodát, hogy egyszercsak a másik „észreveszi magát”, vagy talán, végre, észrevesz minket.
Nem ritkán elhangzik olyan is, hogy évek óta nem beszéltem anyámmal, apámmal, a testvéremmel, nem tartjuk a kapcsolatot.
Elvált házastársak a legegyszerűbb ügyekben sem képesek nyugodtan szóbaállni egymással, mert bekapcsolnak a régi sérelmek, indulatok.
Barátságok szakadnak meg amiatt, hogy képtelenek vagyunk túllépni problémáinkon, és rendezni kapcsolatainkat.
Ugyanakkor tudnunk kell, hogy emberek vagyunk. Lehet rossz napunk, nehéz periódus az életünkben, amikor akaratunkon kívűl is megbánthatjuk a hozzánk közelállókat. És persze emberi természetünkből fakad az is, hogy néha akarattal, bántó szándékkal szúrunk oda valamit.

Mit tehetünk, ha megtörtént a baj?

  1. Vegyük észre, hogy gond van a kapcsolattal!
    A legtöbb ember érzéketlennek mutatkozik a kapcsolati problémák iránt. Esetleg kifogásként használja, hogy a másik sem volt makulátlan az ügyben. Hosszú napok, hetek, hónapok, néha évek vagy évtizedek telhetnek el a sértett hallgatásban, mert senki nem vállalja fel a felelősséget a helyzet rendezéséért. Márpedig, ha rendezni szeretnéd a kapcsolatodat valakivel, ki akarsz békülni, akkor bizony neked kell felvállalni ennek teljes felelősségét.
  2. Keress kapcsolatot a másik féllel. 
    Hívd fel, vagy ha már hosszú ideje megszakadt a kapcsolat írj neki egy emailt, esetleg levelet, amelyben elmondod, hogy fontos számodra, hogy rendeződjön a kapcsolatotok, és szeretnéd, ha elmondaná, hogy mi a gondja, mi az ami bántja.
  3. Hallgasd meg értő figyelemmel!
    Az értő figyelem mibenlétéről és alakalmazásáról itt írtam bővebben. Most csak annyit mondanék, hogy igyekezz minél pontosabban megérteni, amit a másik mond neked, és visszajelzéssel kérj megerősítést, hogy jól értetted-e, hogy min bántódott meg. Ez még akkor is fontos, ha úgy gondolod, hogy nemcsak te hibáztál, hanem ő is, vagy ha a fájdalma egy félreértésen alapult. Derítsd ki, hogy milyen mélységű a másik haragja, fájdalma vagy éppen magánya.
  4. Fejezd ki, hogy sajnálod, hogy ennyi negatív érzést kellett átélnie!
    Fontos, hogy bocsánatkérésed ne csak üres szó legyen. Kérdezd meg azt is, hogy mit tehetnél, hogy jóvá tedd a helyzetet. Csak a tetteid támasztják alá, teszik hitelessé megváltozott hozzáállásodat.
  5. Ha szükséges, többször is menj végig a folyamaton!
    Ha régi, nehéz ügyekkel van dolgunk, akkor nem biztos, hogy egyszeri beszélgetés elég lesz. Gondold csak el: ha mondjuk egy apuka 20 évig nem kereste a lányát, és most szeretné feléleszteni a kapcsolatot, nem valószínű, hogy ehhez egyetlen email elegendő lesz, igaz?

A folyamat akadályai

  1. A büszkeség. Mondhatnánk: az egónk. Mert bizony hajlamosak vagyunk kifogásként használni a saját nem megfelelő viselkedésünkre, hogy a másik sem volt tökéletes. Ő is megbántott, ő sem tett semmit a javulásért! Ám, ha te akarod a változást, akkor bizony neked is kell érte tenned!
  2. A félelem. Félelem attól, hogy visszautasít, hogy dühösen vagy sértetten reagál, hogy megint felébreszti bennünk a fájdalmas emlékeket.
    Ha félünk, vag még nem számoltunk le a saját dühünkkel, fájdalmunkkal, akkor bizony először ezt kell rendezni. Imádkozhatunk, meditálhatunk rajta vagy beszélhetünk egy barátunkkal. Amennyiben a „házilagos módszerek nem segítenek felkereshetünk egy szakembert, elmehetünk kineziológushoz, aki segíthet feloldani negatív érzéseinket.
Ha tehát rendezni szeretnéd egy régi sérelmekkel teli kapcsolatodat, vágj bele bátran.
Kezdd azzal, hogy rendezed saját fájdalmas, zavaros vagy éppen haragos érzéseidet. Ha nem megy egyedül, keress meg bátran, hogy kineziológiai oldással, Bach virág terápiával vagy sprituális tanácsadással segíthesselek a folyamatban.

9 dolog, amiről felismered a profi kineziológust

Nemrég megjelent a FB-on egy nagysikerű posztom, aminek kapcsán komoly beszélgetés bontakozott ki, és többen is javasoltátok, hogy fejtsem ki ezeket a pontokat részletesen.Nemrég megjelent a FB-on egy nagysikerű posztom, (ide kattintva megnézheted), aminek kapcsán komoly beszélgetés bontakozott ki, és többen is javasoltátok, hogy fejtsem ki ezeket a pontokat részletesen.

  1.  Értő figyelemmel (meg)hallgatni a klienseket.

    Amikor valaki eljön hozzánk oldásra, és segítséget kér, akkor általában tele van panasszal, és ezek a panaszok leggyakrabban a külvilágról szólnak. „A férjem nem figyel rám…” „A feleségem csak a gyerekkel foglalkozik…” „A főnököm állandóan leéget a kollégák előtt…” „Unom a munkámat, de nem tudom mi mást kezdhetnék magammal az én koromban…” És még hosszasan lehetne sorolni. Ám mindenki csak azokkal a problémákkal tud dolgozni, amelyek a sajátjai. Alapszabály, hogy senkit nem változtathatunk meg, csak önmagunkat. Ezért fontos kihallani a probléma mögött az ügyet. Az ügy lehet az, hogy nem tudok dönteni egy bizonyos helyzetben (menjek vagy maradjak?), vagy van egy olyan elvárás, ami a teljesíthetetlensége miatt nagy stresszt okoz (ne legyen konfliktus egy kapcsolatban) vagy van egy olyan velünk született sajátság, amit el kell fogadnunk egymásban, ahhoz, hogy a kapcsolat működjön (én mindent azonnal akarok, a párom háromszor is átgondolja a döntéseit), de lehet egy stresszt okozó érzelem az igazi ügy (egy adott ügyemben a félelem dominál, miközben a megoldáshoz önbizalomra lenne szükségem). Ha ezt meg tudom segítőként hallani, akkor a kliens már láthatja, hogy mi a cél az ügyben önmaga számára. (dönteni, elengedni az elvárásokról a stresszt, elfogadni önmagát és a másik felet, önbizalmat építeni, stb)

  2. Pontosan, ráhangolódottan tesztelni.

    Alap dolognak mondható, mégis sok hiba lehet itt. A lényeg: a szakmai tudás. Tudd, hogy melyik izom pontosan milyen pozícióban tesztelhető. Tesztelj hangosan. Minden mást zárj ki a tudatodból, és csak az izomválaszra figyelj.

  3. Bízni abban, hogy a kliens képes a változásra.

    A legtöbb, amit a kliensednek adhatsz. Hiszen már ő maga sem bízik önmagában, és nem is nagyon tapasztalta élete során, hogy bíznának benne. Ám a te bizalmad elegendő magabiztosságot adhat neki a változáshoz. 

  4. Megtartani a nézőpontját, tanácsait önmagának.

    A kliensek sok esetben igénylik azt, hogy nehéz helyzetükben valaki mondja meg, hogy mit kell tenniük, mi pedig hajlamosak vagyunk bekapni a horgot. Ne feledd: MINDENKINEK VAN MEGOLDÁSA A SAJÁT PROBLÉMÁJÁRA, ÉS A MEGOLDÁSAINK KIZÁRÓLAG ÖNMAGUNKRA ÉRVÉNYESEK 100%-OSAN.

  5. Tiszteletben tartani a kliens hitrendszerét.

    Ha a kliensem nem hisz  a reinkarnációban, nem beszélek erről neki, ha nem hisz Jézusban, nem beszélek erről neki, ha nem hisz a karmában, nem beszélek erről neki. A megoldást ezek nélkül is megtalálhatja. A mi dolgunk az oldás elvégzése, a megoldás pedig ebből kerekedik ki a kliens számára.

  6. Kívül maradni akkor is, amikor egy szenvedő emberrel dolgozik.

    Sokak számára ez tűnik a legnehezebbnek. Hiszen mi is megtapasztaltuk életünk során a szenvedést, ezért nagyon könnyen belecsúszhatunk a mások problémáiban való „dagonyázásba”. Mit tehetünk? Kérhetünk egy oldást a következő céllal: „Kívülállóként oldok”. (Ezt én már a kezdő tanfolyam után szoktam javasolni a tanítványaimnak. Várhidi Iluskától hallottam először erről, és nagyon hasznosnak találom.) Ha újra bekapcsol valakivel kapcsolatosan, újra el kell végezni az oldást. Lehet olyan megerősítő gyakorlatot is tesztelni, ami segít kivédeni a túlzott együttérzést. Az empátiát meg kell különböztetni a szimpátiától. Ha bemászom a gödörbe a kliens mellé, akkor nem tudok segíteni abban, hogy kijöjjön belőle. Márpedig nekem segítőként ez a dolgom!

  7. Folyamatosan képezni magát.

     Elengedhetetlen! Sokszor hallom a  vitát One Braines körökben, hogy hány tanfolyamot kellene elvégezni. Van aki szerint elég három, van, aki szerint 6, van aki szerint mind a 13 kell. Szerintem a tanulást, képzéseket ezen a területen nem lehet abbahagyni, hiszen ez a módszer él, és mint minden élő rendszer változásban van. Mi magunk is alakítjuk, ahogy dolgozunk vele. Ezért szükség van a továbbképzésekre, tapasztalatcserékre, workshopokra. Ráadásul egy-egy tanfolyam hatalmas tudást, rengeteg korrekciót ölel fel, ezért szükség lehet időnként a kurzusok ismétlésére. Nem egyszer hallom ismétlőktől, hogy „most értettem meg igazán, mire is jó ez a korrekció, és nem is olyan bonyolult!” Bizony, mint mindenben: itt is gyakorlat teszi a mestert.

  8. Segítséget kérni, ha problémája van valakivel vagy valamivel az életében.

    Szintén többektől hallottam már: én már annyi tanfolyamot végeztem, nekem már nincs szükségem több oldásra. Nos, ha te is így gondolod, ki kell, hogy ábrándítsalak: a stresszről való tudás és a stresszel való munka nem ment meg a stressztől! Vedd észre, ha stresszben vagy (pl. utálsz valakit, bajban van a gyereked, a kiégettség vagy a reménytelenség tüneteit tapasztalod magadon, és kérj segítséget, kérj oldást valakitől, akiben megbízol.

  9. Szabadságra menni, feltöltődni.

    Sokan nem merik elkérni a megfelelő díjazást az oldásaikért. Pedig, ha valaki profi,akkor a vállalkozás és a napi költségein felül ki kell termelnie a szabadság és az esetleges betegállományok költségeit is. Feltöltődés nélkül hamar kiéghetünk, akár meg is betegedhetünk. És higgyétek el igaz a mondás: „A legrosszabb segítő a halott segítő.”
    A témáról ide kattintva olvashattok bővebben.

Konfliktuskezelés – Az értő figyelem

Mi van, ha alig 9 éves gyermeked egy szép napon azzal állít haza, hogy az új mobiltelefonját elcserélte egy kedves kiskutyára? És most könnyes szemmel, félelemmel telve néz rád, ölében a kutyussal?

Az első dolog, amit a gutaütés akut elkerülése után el kell döntened, hogy kinek a problémájáról van itt szó? Bármennyire is azt gondolod, hogy a tiéd a gond, hiszen elég sok pénzedbe került a telefon, és különben is mit szól a párod, pláne az anyós, ha ez kiderül, mégsem a tiéd a gond. Hiszen a telefon a gyereké volt, onnantól kezdve, hogy nekiadtad. Így a legjobb, amit tehetsz, hogy lehiggasztod magad, például a már sokat emlegetett homlok/tarkó tartás segítségével, és gondolkodni kezdesz.

Tehát, a probléma részben a gyereké, mert az övé volt a telefon, részben a tiéd, mert neked kell eltartanod a kutyust. Kezdd azzal, hogy kideríted, mit akar a gyermeked?
Először is fordítsd teljes figyelmedet felé. Az első, amit ki kell derítened, hogy hogy érzi magát? Hangolódj most el a saját érzéseidtől, és csak rá koncentrálj, DE anélkül, hogy meg akarnád oldani a helyzetet. Csak megérteni akard! A gyermek arca, tekintet, testtartása beszél az átélt érzelemről. Amikor úgy gondolod, hogy megvan az érzés, öntsd szavakba: pl.”úgy látom megbántad ezt a cserét, mert félsz, hogy megbüntetlek érte.” Várjuk meg, hogy mit jelez vissza a gyermek. A helyes „tippet” megkönnyebbült arckifejezés jelzi. Folytassuk türelmesen, ameddig azt nem látjuk, hogy figyelmünk nyomán, egyre inkább megnyugszik a kicsi.

Amikor már megnyugodott, segítsük megtalálni, hogy mit szeretne, mire vágyik. Figyelem!!! Megint tegyük félre a mi vágyainkat.Csak őrá figyeljünk. És most jön a legnehezebb rész: kérdezzük meg, hogy mire lenne hajlandó azért amit szeretne?
Ha elakadna a gondolkodásban, a homlok tartása és a légzés segíthet neki. Lehet, hogy elmondja, hogy hajlandó lenne sétáltatni, megetetni.

Amikor már világos számodra, hogy mit akar gyermeked, akkor ismét foglald szavakba: „Ha jól értem, inkább kutyát akarsz, mint telefont, és hajlandó lennél etetni, sétáltatni őt.” Ha erre kapsz egy igent, akkor az mutatja, hogy tényleg működött.

Ám azt nagyon fontos tudnod, hogy a MEGÉRTÉS NEM BELEEGYEZÉS!!!

Most te jössz, hogy az első cikkben leírtak alapján végig gondold a saját részedet. Hiszen felnőttként te tudod, hogy milyen felelősséget és költségeket jelent egy kis állat tartása.  Tedd világossá gyermekednek hogy gondolkodási időre van szükséged . Például így: „Kicsim, megértem, hogy szeretnél egy kutyust, és hajlandó lennél gondozni őt. Ám ez váratlanul ért engem,  végig kell gondolnom, hogy van-e erre most lehetőségünk. Sőt Apával is meg kell beszélnünk. Este döntünk róla, addig velünk lehet a kutya.”

És amikor világosak az álláspontok, akkor lehet, hogy közösen úgy döntötök, hogy egy kutyussal gyarapodik a család. Bár lehet, hogy én még mobilt egy jó ideig nem vennék ezután a gyermekemnek…:)

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Címkék

régebbi bejegyzések