Hogyan hat a születés fájdalma a mindennapi életünkre?

Régen nem rázta meg annyira a nőket egy hír, minthogy Geréb Ágnes szülész, nőgyógyász, bába, az apás szülés és az otthon szülés hazai elindítója jogerős bírói ítélet következtében 2 évre börtönbe kerül. Az index tájékoztatott erről a múlt héten, majd azóta is folyik róla a vita a közösségi oldalakon és a különböző portálokon egyaránt.

Ebben a cikkben mégsem a konkrét esetről szeretnék beszélni, hanem annak a következményiről, amit születésünk gyakorol egész későbbi életünkre.

A gyengéd születés fontossága

Az  indexen megjelent eredeti hírt itt olvashatjátok. A wmn reflexióját pedig itt nézhetitek meg.

Be kell vallanom, hogy Geréb Ágnes ügyében súlyosan elfogult vagyok. A harmadik gyermekemet vele szültem, és még soha olyan biztonságban nem éreztem magam, mint a vele eltöltött órákban. Nyugodtan lehet mondani, hogy a nem rövid vajúdásom alatt szinte el sem mozdult mellőlem. Végig úgy éreztem, hogy az én kezemben van az irányítás, és Ági minden olyan információt megoszt velem, ami a babámmal vagy velem kapcsolatos.

Éppen ezért nem az Ő esetét akarom most taglalni, úgy gondolom, bőven megteszik ezt nálam szakavatottabb emberek.

A leggyakoribb kor

Amiért billentyűzetet ragadtam, az egész más: Lassan két évtizede dolgozom különböző kineziológiai módszerekkel. Ezeknek része, hogy a múltban is megkeressük a problémák gyökereit. Tapasztalatom szerint az egyik leggyakrabban előkerülő oldási kor a születés időszaka. Sokáig foglalkoztatott, hogy miért jön elő újra és újra oly sok különböző ügynél ez a kor? És, ha ez ilyen jelentős, vajon mekkora hatással van későbbi életünkre, kapcsolatainkra a születésünk gyengéd vagy éppen durva volta?

A saját történetem

Jól emlékszem arra a napra, amikor ismételtem a nyolcas tanfolyamot. Éppen az elkerülések oldásánál a kudarc elkerülésén dolgoztunk egy kollégámmal. Ezúttal ő oldott engem. A születésem jött elő, mint az oldáshoz legjobb kor. Amikor megvizsgáltuk az akkori helyzetet, szaggató, erős fájdalmat éreztem a fejtetőmben. Rögtön társult is hozzá a történet, amit anyukám oly gyakran elmesélt.

Amikor megszülettem, éppen farsangi bál volt a kórházban, így sem orvos sem szülésznő nem volt a közelben, amikor jöttek a tolófájások. Így aztán anyukám leszállt a szülőágyról, és elindult, hogy orvost kerítsen nekünk…

A születés az első találkozás a külvilággal

És, mint minden első tapasztalat, ez is meghatározó arra, hogy mit is várunk el innentől kezdve a világtól. Én pl. azt, hogy ugyan én már készen állok a találkozásra (ld. a tolófájásoknál tartok), de, ha a világ még nem, akkor fájdalmas várakozásba kell kezdenem. És innentől kezdve nincs jó választásom, mert nem rajtam múlik a siker.

A külvilág pedig nem egy támogató, engem segítő közegként tűnik fel a számomra, hanem egy gátló, rám figyelmet nem fordító ellenséges hatásként.

És, hacsak nem teszünk valamit ezzel a mintával, nem oldjuk valamilyen eszközzel, ez elvezethet ahhoz a hitrendszerhez, hogy nem kérek segítséget, mert “úgysem fogják megtenni”. Sokkal többet dolgozom, mint ami elvárható lenne, csakhogy megkaphassam azt a figyelmet, amit szeretnék.

Legyen gyengéd a születés!

Az erőszakos születések erőszakos mintákat teremtenek, míg a gyengéd születés lehetővé teszi, hogy békés emberek érkezzenek a világba. Érdemes ezzel kapcsolatban elolvasni Frederick Leboyer: Gyengéd születés című könyvét, ahol képekkel illusztrálva látható az eredmény.

Geréb Ágnes ennek a gyengéd születésnek a hazai szószolója, ennek a mozgalomnak az elindítója. Szerencsére már sok kórházban is van lehetőség ennek a megtapasztalására. Ám még mindig vannak intézmények, ahol nem törődnek ezzel, hanem erőszakos módon kényszerítik ki a születést, nem törődve azzal, hogy milyen erővel ég belénk ilyenkor a “nincs választás” érzése.

Természetesen, vannak esetek, amikor a születés gyengédsége háttérbe szorul. Ilyen lehet, amikor az anya és/vagy a baba veszélyben van. Ilyenkor vitán felül az elsőldleges az, hogy mindketten éppen, egészségesen legyenek túl a születés folyamatán.
Ám a nem gyengéd születés következményeinek enyhítésével ilyenkor is foglalkozni kell.

Mit tehetünk, ha nem volt gyengéd a folyamat?

  1. Tudjunk róla! Ne tegyünk úgy, mintha minden rendben lenne.
    Egy nem gyengéd születés után mind a mama, mind a baba tele lehet fájdalommal, feszültséggel, frusztrációval. Ilyenkor első sorban a mamát kell támogatni, mert, ha ő jól van, akkor a baba is hamarabb túljut a nehézségeken.
  2. A babánál a nem gyengéd születés hatására jelentkező egyik tünet lehet a véget nem érni akaró sírás. Fontos tudomásul vennünk, hogy nem tudjuk megvigasztalni a babát. Hagyjuk, hogy kisírja magából a fájdalmakat. Természetesen ne hagyjuk magára, hanem tartsuk közel magunkhoz, vegyük ölbe, ringassuk, hogy érezze a jelenlétünket.
  3. Egy másik tünet lehet akár az előző ellenkezője is: a nagyfokú aluszékonyság. Ilyenkor a baba jóformán csak enni kel fel, és kevés érdeklődést mutathat a környezete iránt.
    Ne ijedjünk meg ettől! Kapcsolódjunk a babához akkor, amikor éppen ébren van. Énekeljünk neki, ringassuk, beszéljünk hozzá, megmutatva, hogy a világ nem olyan barátságtalan hely, mint ahogy az első pillanatra tűnt.
  4. Ha a babánk születése nem volt gyengéd, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a kötődés kialakítása munkásabb lesz, mintha az első találkozásunk zavartalan lett volna. Fontos, hogy tegyük félre lelkifurdalásunkat, mert a jó kapcsolat utólag is létrehozható.
    Ha ezt nem tudjuk onmagunkban megtenni, akkor kérhetünk segítséget szakembertől, pl.egy jól képzett kineziológustól is.

Ha szakemberként szeretnél többet tudni a születés stresszeiről, arról, hogy hogyan, miképp köszön ez vissza életünk során, jelentkezz a “Ráhangolódás – gyermekek a kineziológusnál” tanfolyamra. Töltsd ki az alábbi űrlapot, és küldöm a részleteket.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..