Konfliktuskezelés – kommunikáció vagy süketek párbeszéde? 2. rész

Előző cikkemben arról írtam, hogy hogyan tisztázhatjuk egy konfliktus helyzetben a saját érzéseinket, hogy mire vágyunk, és mit vagyunk hajlandóak megtenni a kívánt cél érdekében. Így a hatalom a saját kezünkbe kerül, figyelmünk nem a másik viselkedésére irányul többé, hanem önmagunkra, ami megszünteti a kiszolgáltatottságunkat.

Mit tegyünk azonban akkor, ha a probléma mást (is) érint? Hiszen lehetünk amiatt is stresszben, hogy párunknál, szüleinknél vagy gyermekeinknél újra és újra megtapasztalunk egy-egy romboló, netán önromboló viselkedési formát?

Ilyenkor az előzőekben leírt módon járunk el: meghatározzuk az érzést, a vágyott állapotot és a hajlandóságot.Ezután homlok/tarkó tartásban magunk elé képzeljük párunkat, gyermekünket, stb. és képzeletben elmondjuk mindazt, amit a magunk számára meghatároztunk. Gyakran ez önmagában elegendő a változáshoz.

Ha mégis úgy látjuk, hogy szükség van a direkt kommunikációra is, akkor nagyon fontos, hogy NE zúdítsuk váratlanul társunk nyakába mindazt, amivel mi már napok óta foglalkozunk, hiszen a cél az, hogy befogadja amit mondunk, és elgondolkodjon rajta. Ezért első lépésként kérjünk 5 perc teljes figyelmet tőle.
Mindegy, hogy ez holnap vagy két hét múlva van, az a fontos, hogy társunk felkészülve hallgathasson meg minket. A megbeszélt időpontot mindketten rögzítsük a naptárunkba. Tudom, ez túl formalistának tűnik pl. egy családon belül, ám nagy szükség van rá amiatt, hogy a mondandónk személyes élét csökkentsük. Amikor eljön a nagy nap, akkor mondjuk el amit érzünk, amire vágyunk, és amire hajlandóak vagyunk. Kérjük meg társunkat, hogy jelezze vissza, hogy mit értett meg abból, amit elmondtunk, majd köszönjük meg a figyelmét.

Nagyon fontos, hogy NE VITASSUK MEG, hogy igaz-e, amire jutottunk. Esetleg, megbeszélhetünk még egy időpontot, amikor folytatjuk.


A cikk harmadik részében arról lesz szó, hogy hogyan hallgassunk meg valakit, ha Neki van problémája, és ennek szerinte mi is részesei vagyunk.

Konfliktuskezelés – kommunikáció vagy süketek párbeszéde 1. rész

Emberi kapcsolataink szerves részét alkotják konfliktusaink. Téves, idealista elképzelés az, hogy a jó kapcsolatokban nincs konfliktus, hiszen mindannyian egyedi, különleges lények vagyunk, akik a magunk egyedi és különleges módjukon látják a világot, és a különböző helyzeteket.
legtöbbünk számára azonban a konfliktushelyzetek komoly stresszel járnak, hiszen felnövekedésünk során megtanulruk, hogy mindig a nagyobbnak, erősebbnek, hatalmasabbnak van igaza.

Így aztán ahelyett, hogy megpróbálnánk megérteni az álláspontokat, és egy mindkét fél számára elfogadható megoldást találni, mindenképpen arra törekszünk, hogy legyőzzük (vélt) ellenfelünket.Ha ez nem sikerül, akkor pedig legyőzöttnek érezzük magunkat, és csak az alkalomra várunk, hogy visszavághassunk sérelmeinkért.

Mit tehetünk?

Az első dolog, amit el kell döntenünk, hogy az adott konfliktusban kié a probléma? Bármilyen szokatlanul is hangzik, valaki más problémája miatt is lehetünk stresszben, miközben tenni csak saját problémáink megoldásáért tudunk. Természetesen vannak olyan problémák, amelyeknek csak egy része a miénk. Itt tudnunk kell, hogy a teljes probléma megoldása nemcsak rajtunk múlik, mi csupán a magunk részéért vállalhatjuk a felelősséget.

Ha a saját problémánkról van szó, akkor szerencsés, ha először magunkban tisztázzuk a helyzetet. Ám gyakran a másik felet hibáztatjuk, aki látszólag nem adja meg számunkra azt, ami szükséges számunkra.

A tisztázáshoz vegyünk elő egy darab papírt és egy tollat. Az írás segíti, hogy világosan lássuk gondolatainkat.

Először rögzítsük, hogy mi történt. Utána koncentráljunk arra, hogy mit érzünk a történtekkel kapcsolatban. Fontos, hogy az érzéseinket vegyük elő, és ne a másik viselkedése legyen figyelmünk középpontjában. Szánjunk érzéseinkre kb. 3 percet. Ha nagyon erőteljesen törnek fel érzelmeink, (sírunk, csapkodunk) alkalmazzunk homlok/tarkó tartást az erős érzelmi hatás csillapítására, majd, amikor megnyugodtunk, térjünk vissza az íráshoz.

A következő 3 percet szánjuk arra, hogy felfedezhessük, mit szeretnénk, mire vágyunk az adott helyzetben. Figyelem! Tévútra vihet minket, ha a másik félre koncentrálunk! (Pl. “szeretném, ha a főnököm felemelné a fizetésem”, vagy “szeretném, ha a férjem/feleségem megtenné, amit kérek”) Ha ilyen megoldási javaslatok, vágyak jutnak eszünkbe, akkor tegyük fel a kérdést: hogyan érezném magam, ha ez megtörténne? És az itt felfedezett érzés az a mélyebb vágyunk, amit meg akarunk valósítani.

Végül következik a legnehezebb rész:mire vagyok hajlandó azért, hogy az általam vágyott állapot bekövetkezzen? Erre szintén szánjunk 3-5 percet. Három kérdésre keressük a választ: Mit teszek meg még ma? Mi az, amit egy héten belül? Mi az amit 1 hónapon belül?

Így már a saját kezünkben van a hatalom, hogy megvalósítsuk életünkben azt, amit szeretnénk.

A cikk következő részében arról lesz szó, hogy mit tegyünk, hogyan kommunikáljunk, amikor problémánk a másik felet is érinti?

      Az én tavaszi böjtkúrám – Steinberger levekkel

      Többen érdeklődtetek, hogy mi az én tavaszi méregtelenítő programom, így leírom részletesen.
      Az idén a Steinberger méregtelenítő kúrát választottam ki magamnak. Ez egy 5 napos böjtöt jelent, amelyben meghatározott sorrendben bio zöldség és gyümölcsleveket fogyasztok teljes kiőrlésű rozskenyérrel. A böjtömet tudatosan fogyó Hold idejére tettem, mert ez a holdfázis támogatja a tisztulást.

      A levek bio-boltokban és gyógyszertárakban is megvásárolhatók, és 600-1000 Ft-tal olcsóbbak, ha a kúrához szükséges méregtelenítő csomagot egyben vásároljuk meg, mintha üvegenként vennénk. A csomag árakról a legjobb tájékoztatást az árgépen találtam, így lehet a legolcsóbban “megúszni”.

      A levek sorrendje:

      1. nap: Búzafűlé – kellemes, almalével és citrommal ízesített lé, amely nagyban segíti a máj méregtelenítését.
      2. nap: Zöldséglé – nekem ez volt a kedvencem:) Paradicsom, répa, zeller, uborka, hagyma, isteni fűszerek, kevés tengeri só. Bármikor jöhet! Lúgosít, méregtelenít.
      3. nap: Ananászlé– – tiszta ananászlé, nagyon finom, ami ráadásul a bromelin enzim miatt remek zsír- és fehérjebontó hatású.
      4. nap: Céklalé – én ettől féltem a legjobban, mert nem igazán kedvelem a céklalé ízét. De végül egész jól bírható volt, mivel a magas cukortartalma rengeteg energiát adott. Hatásáról hosszú oldalakat lehetne írni, talán kettőt emelnék ki: méregtelenítő és erőteljesen antioxidáns hatású.
      5. nap: Répalé – enyhén citromlével ízesített, finoman rostos ital. Magas karotin tartalma miatt remek A-vitamin forrás. Immunerősítő, antioxidáns hatású, remekül méregteleníti a szív- és érrendszert.

      Mit ehetünk ihatunk még a böjt alatt? 

      1. Reggeli: 2 szelet rozskenyér.
      2. Tízórai: 1 szelet rozskenyér.
      3. Ebéd: 2 szelet rozskenyér.
      4. Uzsonna: 1 szelet rozskenyér.
      5. Vacsora: 1 szelet rozskenyér.

      A sok jó minőségű, teljes kiőrlésű rozskenyér közül a Piszke pékség kenyere mellett döntöttem, és pirítva ettem, mert így szerintem finomabb és könnyebben emészthető.

        Fontos még napi 3 liter víz elfogyasztása. Én még ittam mellé reggel és délután 1-1 csésze jó minőségű zöld teát, és délelőtt meg este 1-1 csésze salaktalanító teát. Az eredmény remek energia szint, jó alvás és “mellékhatásként” 3,5 kg mínusz a súlyomban…
        A böjt általános hatásairól és a böjt alatti életmódról ide kattintva olvashattok.

        “A növények boldog lelke…” – Bach virágterápia 4. rész

        A tizenkét gyógyító virág – 2. rész

        Katáng

        “E gyógyszerek egész lényünket harmonizálják, és sokszor olyan életörömet, gondtalanságot, és a félelemnek olyan fokú hiányát képesek előidézni, amit korábban soha nem tapasztalhattunk meg.” /Dr. Edward Bach/

        Akkor lássuk tehát a tizenkét gyógyító csoportjának következő tagjait. (Az első hatról itt olvashattok.)

        • Túlhajszoltság – Katángkóró:Még betegen is másokkal törődnek. Túlbuzgón akarnak szívességet tenni másoknak. ez az állapot nem hagy békét a betegnek, és egyben túl is terheli. Néha önsajnálat vesz erőt rajtuk, kihasználtnak és elhanyagoltnak érzik magukat, akikel nem törődik senki. A fejlesztendő erény. a feltétel nélküli szeretet.
        • Önkételkedés – Kékgyökér: Túl könnyen befolyásolható emberek, túlságosan függenek mások tanácsaitól. ha betegek, megvannak győződve róla, hogy az alkalmazott gyógymód meggyógyítja őket – egészen addig, amíg másikról nem hallanak… Nem bíznak saját egészséges ítélő képességükben. A fejlesztendő erény: a bölcsesség.
        • Csüggedés – Tárnics: Azoknak, akik könnyen elcsüggednek, mindennek a sötét oldalát látják, pesszimisták. hajlamosak önmaguk elbátortalanítására, nehezen veszik észre a javulást, megrémülnek egy enyhe visszaeséstől is. A fejlesztendő erény: a megértés.

        Időskor – bölcsesség vagy elbutulás?

         

         “Fontos, hogy az idősebbek meséljenek életük eseményeiről. Sokat tanulhatunk tőlük.”

         
        Melyikünk ne félt volna már attól, hogy a kor előre haladtával megbetegszik, elveszíti fizikai vagy szellemi erejét?
        Az utóbbi években abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy több idős ember is megkeresett, hogy különféle problémáik kapcsán kineziológiai oldást kérjenek. Mivel családomban is sok idős ember él, most így az ősz derekán arra gondoltam, hogy beszéljünk az öregségről. Annál is inkább fontos ez, mert remélhetőleg mindannyiunkra vár ez az életszakasz, nem árt tehát felkészülni rá.

        A mai világ alapvetően a fiatalságot tartja értéknek, és mindent megteszünk azért, hogy fiatal(os)nak mutassuk magunkat. Krémek, kezelések, van akinek a műtét sem drága.
        Az alapvető gond az, hogy ahogy telik az idő, úgy kell egyre inkább a konkrét fizikai cselekvéstől elmozdulnunk a szellemi tevékenység felé. Hiszen oka van annak, hogy már mást bír el a testünk, mint erőnk teljében.

        Nem kell azonban beletörődnünk abba, hogy az öregség egyenlő a fájdalmakkal, betegséggel.

        Nézzünk néhány alapelvet ahhoz, hogy idős korunkban is fittek  maradhassunk:

         

        • Fogyasszunk könnyen emészthető, magas víztartalmú ételeket, lehetőleg enyhén párolt formában
        • Az egésznapi ételmennyiséget osszuk el 5-6 alkalomra naponta.
        • mozogjunk rendszeresen (séta, úszás, kirándulás).
        • Igyunk elegendő tiszta vizet!
        • Tartsuk a kapcsolatot barátainkkal, munkatársainkkal, gyermekeinkkel, unokáinkkal.
        • Írjunk naplót, visszaemlékezéseket. Fontos, hogy merjük megosztani álmainkat,  kudarcainkat.
        • Ha van társunk, öleljük át gyakran, mondjuk el neki, mennyire hálásak vagyunk az együtt töltött időért. Ha már elvesztettük a társunkat, akkor mondjuk el mindezt gondolatban.
        • Végezzünk önkéntes munkát környezetünkben.
        • Olvassuk el azokat a könyveket, amelyeket “félretettünk” nyugdíjaskorunkra.
        • Nézzünk olyan filmeket, amelyek megnevettetnek bennünket. 
        • Járjunk táncolni, hallgassunk zenét.
        • Ha stresszesnek vagy depressziósnak érezzük magunkat, gond van a kapcsolatainkkal, bátran kérjünk segítséget!

        Ezekkel az életmód formáló elemekkel, még ha csak néhányat építünk is be napirendünkbe, boldogabbá tehetjük életünket, megőrízhetjük egészségünket. Hiszen végső soron nem csak az a fontos, hogy meddig élünk, hanem az is, hogy ameddig élünk, addig hogyan?