Miről is szól az advent?

Ha igazán hasznát akarod venni a posztnak, akkor ragadj tollat, papírt vagy billentyűzetet, és válaszold meg a kérdéseket!

Az advent jelentése: eljövetel.

Kinek/minek az eljövetelére vársz ilyenkor?
Mindenképpen valami magasabb rendűre, akitől, amitől szívesen vennénk, hogy uralja az életünket. Lehet ez az Úr, Jézus, a fény, a szeretet, a pihenés, az öröm. Mi a Te válaszod erre?

Miből fogod tudni, hogy elérkezett hozzád?

Milyen érzés lenne, ha ez a vágyott magasabb rendűség uralná az életed? Mit csinálnál másképpen, ha ez megtörténne? Hogyan éreznéd ettől magad?

Készülj fel az érkezésre! Hangolódj rá!

Milyen könyvek, zenék, filmek segíthetnek, hogy elmédet erre a magasabb rendűre hangold?
Hajlandó vagy-e naponta 1-2 percet csendesen figyelni a benned levő magasabb rendűre, hogy kapcsolódhass vele?

Kivel akarod ezt a kapcsolódást megünnepelni és hogyan?

Kik azok az emberek, akiknek a jelenléte ezt a magasabb rendű energiát közvetíti feléd?

Ha megválaszoltad a kérdéseket, akkor már tudhatod, hogy miről szól számodra az advent, sőt azt is, hogy hogyan készülj fel arra a csodára, ami mindig veled van, ám nem feltétlenül veszel róla tudomást.

Örömteli készülődést kívánok❤️

Mit tanulunk az OB. 3. szintjén?

A One Brain tanfolyamok minden egyes szintjének megvan a maga sajátos helye, szerepe a képzési út során. Így bővülhet általuk a tudásunk, hogy közben elmélyítjük az addigi ismereteinket is. Így egyre mélyülő spirálban kapcsolódhatunk a One Brain alapelveihez, filozófiájához.

Ennek a szintnek a címe: A Testkód (Under the code). A nevében benne van a lényege: amit a fizikai testünkön látunk, amiket mondunk magunknak vagy másoknak, az egy-egy kódolt üzenet arról, hogy mi okozza a stresszt a számunkra. Mi az igazi ügy a problémánk mögött?

Ezt a kódot kezdjük el megfejteni az értő figyelem és a feltáró kérdések segítségével. Ahogy egy hallgatóm mondta: ez a legnehezebb feladat, mert nemcsak az a baj, hogy mi nem így kommunikálunk azokkal, akikkel beszélgetünk, hanem a legtöbben soha nem éltük át, hogy ennyire mélyen meg akarjanak minket érteni, hogy ilyen ráhangolódással figyeljenek ránk.

Az értő figyelem és a feltáró kérdések egyaránt jó szolgálatot tesznek nekünk abban hogy segítsük klienseinket az ügy meghatározásában, és ezt követően a megoldás megtalálásában is.

Külön figyelmet fordítunk arra, hogy világossá tegyük az oldásban megfogalmazott új választás, új belső párbeszéd, új cselekvés vagy viselkedés jelentőségét.

A kommunikáció gyakorlásán kívűl megismerkedünk jó néhány kódolt tulajdonságunkkal, amelyek komoly üggyé válhatnak, ha stresszbe kerülünk. Ilyenkor ugyanis megtagadjuk önmagunkat, és így elveszítjük az erőnket a helyzet kezeléséhez.

Mindezeken túl pedig folytatjuk a meridiánrendszer működését tükröző izmok tesztelésének tanulását is. Megismerkedünk az izmok nyirokáramlását támogató neurolimfatikus pontokkal, valamint a véráramlást segítő neurovaszkuláris reflexpontokkal is.

Csak a változás állandó

Életünkben a változás néha akkor is megjelenik, ha nem vágyunk rá. Máskor pedig mi magunk szeretnénk változtatni életünk addig jól bevált folyásán. Mit tehetünk, hogy ezen a folyamaton minél kevesebb stresszel és minél könnyedebben mehessünk át, akár még élvezve is a folyamatot? Ebben segít az alábbi blogbejegyzés.

Változás az élet velejárója 

A változás elválaszthatatlan része az életünknek. Megszületünk, felnövünk, költözünk, munkát vállalunk, gyermekünk születik, elveszítünk valakit a szeretteink közül vagy éppen új vállalkozásba fogunk.

Ezekhez a változásokhoz szerencsés lenne a kreativitásunkban, teremtőképességünkben bízva közelíteni, de mivel egyikünknek sincs túl nagy gyakorlata a teremtésben, hamar elkedvetlenedünk, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azt szeretnénk, vagy nem olyan hamar következik be az általunk kitűzött cél, ahogy azt elhatároztuk.

A változás stresszt okoz

Ha úgy érezzük, hogy valamiben nem vagyunk elég jók, akkor gyakran feladjuk a próbálkozást, és maradunk azoknál a dolgoknál, amikről már tudjuk, hogy jók vagyunk benne.

Ehhez először meg kell találnod, hogy mi az, amiben igazán jó vagy. Ez segíthet abban, hogy elmozdulj abba az irányba, ahol lenni szeretnél. Ugyanis életünk során megtanultuk, hogy vannak hibáink, tévedéseink, amikből tanulnunk kell, mert ez segít majd bennünket a túlélésben. Ám azt sajnos nem tanították meg nekünk, hogy minél többet foglalkozunk a hibáinkkal, annál többet fogunk belőlük elkövetni. Sőt, ugyanezt a hatást hozza, ha mások hibáin rágódunk, vagy mások hibáztatásával igazoljuk magunkat.

Hogyan készülj fel a változásokra?

  1. Határozd meg, hogy mik az erősségeid, amelyekre építhetsz a változások során.
  2. Tűzz ki egy célt, hogy mi az amit igazán szeretnél elérni a változások által.
  3. Határozd meg, hogy mit teszel meg a célodért nap mint nap az erősségeidet használva.

Ráhangolódás, önbizalom, érdeklődés 

Kapcsolódj a változással. Ízlelgesd, kóstolgasd, amíg meg nem barátkozol vele.

Bízz a folyamatban akkor is, ha elsőre negatívnak tűnik a változás. Gyakran a legnagyobb nehézségeinkből nő ki a leghatalmasabb áldás az életünkben.

Figyelj! Azt mondják a bölcsek, hogy amikor egy változás zajlik az életünkben a Jóisten megtöbbszörözi a körülöttünk levő segítők számát. Így lépésről lépésre végigvezettetünk a változás folyamatán. Meghallhatod a halk belső hangot, ami súg, hogy mi legyen a következő lépés. Láthatsz álomban útmutató képeket, vagy vezethetnek legbelsőbb zsigeri érzéseid, hogy rátalálj a számodra fontos következő lépésre.

Próbáld fel az álmod

A legjobb tippem: fogd meg a homlokodat és a tarkódat. Képzeld el olyan élénken a változás pozitív kimenetelét, ahogyan csak tudod. Vond be az összes érzékszervedet. Lásd a színeket, halld a hangokat, érezd az ízeket, illatokat. Ha esetleg nem tetszik eléggé a változás kimenetele: változtass a képen. Folytasd ezt mindaddig, amíg úgy nem érzed, hogy a változásról kialakított kép minden érzékszervednek tetszik.

Gyere az “Élet változik” tanfolyamra

Ha szeretnél nagyobb változást végbevinni az életedben jövőre, ha egy változás zajlik éppen az életedben, akkor gyere, és jelenkezz erre a nagyszerű tanfolyamra. 2019. december 14-én egy egész napot szentelünk annak, hogy könnyedén kapcsolódjunk az életünk változásaival. Jelentkezni lehet a jelentkezes@chironstudio.hu email címen.

Hogyan mondjunk NEM-et?

Sokaknak okoz problémát, hogy megszabják a határaikat, és nemet merjenek mondani azokra a programokra, helyzetekre, feladatokra, amelyeket nem tudnak vagy nem akarnak elvégezni, vagy amelyekre éppenséggel nincs idejük pillanatnyilag. Így aztán túlterheltté és frusztrálttá válnak, amit vagy azzal kompenzálnak, hogy a számukra értékes emberektől, tevékenységektől vonják meg az időt és a figyelmet.

Néha pedig egyenesen megbetegítik magukat, hogy elfogadható módon igazolják, most tényleg nem képesek semmire.

Hogyan mondhatunk udvariasan nemet? Hogyan ragaszkodhatunk a határainkhoz stressz nélkül? Ez a blogbejegyzés különösen a segítőknek szól, mert mi sokkal könnyebben ráhangolódunk mások javára, mintsem, hogy a saját érdekeinket tartanánk szem előtt

A határok megszabása

Ebből a szempontból három kategóriába sorolhatjuk az embereket:

  1. Akik nagyon keményen megszabják és tartják a határokat. Számukra nem okoz nehézséget nemet mondani, ám ezt sokszor átgondolatlanul teszik. Így gyakran védekezőnek, rugalmatlannak, túl keménynek tűnnek, ami rombolhatja a kapcsolataikat, és gátolhatja, hogy új impulzusok indítsák be a kreativitásukat. Számukra nagyobb stresszt okoz átgondolni, hogy mire mondhatnának igent. A kihívást az jelenti nekik, hogy merjenek igent mondani olyan új helyzetekre, ami érdekli, inspirálja őket.
  2. Akik könnyen mondanak igent és nemet is attól függően, hogy mit kíván az érdekük. Ezek az emberek rugalmasan kezelik az idejüket, ám nem hajlandóak lemondani a számukra fontos teendőkről csupán azért, hogy megfeleljenek valakinek.
  3. Akiknek a nem kimondásának gondolatára is izzadni kezd a tenyerük vagy megremeg a hangjuk. Általában kedves és segítőkész embertársainkról van itt szó, akiket hatalmas empátiával áldott meg az ég. Túlzottan átérezve a fájdalmat, amit elutasításuk esetleg okozna a másiknak, inkább igent mondanak. Gyakran felborítják ezzel a már másokkal lefixált programjaikat, vagy kimerítik erőforrásaikat túlterheltté válnak. Számukra a kihívás, hogy megtanuljanak indulatok és bűntudat nélkül NEM-et mondani, amikor más dolguk van, vagy valamihez nincs kedvük vagy idejük.

A cél az, hogy az egyensúly felé törekedjünk, és minél inkább átgondoltan egyezzünk bele abba, ami nekünk fontos és inspiráló lehet, és bátran utasítsuk el mindazt, ami nem érdekel minket, amit csak azért tennénk, hogy megfeleljünk egy, talán csak a fejünkben létező, elvárásnak.

Félreértett udvariasság

Kiskorunkban gyakran hallhattuk a szüleinktől, hogy legyünk jó kisfiúk, jó kislányok, ami egyet jelentett azzal, hogy tegyük meg azt mások kedvéért, amihez éppenséggel semmi kedvünk nem volt. Írjuk meg a leckét, bár játszani lenne kedvünk. Adjunk puszit Rózsika néninek, aki kellemetlen „öreg szagot” árasztott. Játsszunk a vendég család undok Lacikájával, bár semmi közös pont nem volt bennünk. Ha meg is próbáltunk ellenállni, akkor enyhébb vagy erősebb nyomással rávettek minket, hogy mégis csak tegyük meg, ami az adott helyzetben „elvárható”. „Csak a kedvemért!” „A jó gyerek megteszi, amire a szülei kérik.” – az enyhébbek közül. Vagy még rosszabb esetben az érzelmi zsarolás is befigyelt: „Ha nem teszed meg, nem is szeretlek.” „Ha te nem teszed meg, akkor én sem teszek meg neked semmit. (Nem nézhetsz mesét, nem kapsz édességet…)”

A szülők részéről ezek a mondatok gyakran „nevelési célzattal” hangzanak el, ám mélyen belül elraktározódnak bennünk, és felnőttként olyan automatikusan futnak le, hogy már fel sem figyelünk a belső beszéddé vált nyomást kifejtő mondatainkra, csak azt vesszük észre, hogy kimondtuk az igent egy 400 ezer Ft-os mágneses ágyra, egy kollégánk helyett elvégzendő feladatra vagy egy koncertre, ahová semmi kedvünk nincs elmenni.

Nem = bűntudat és harag

Amikor egy helyzetben negatív érzéseket élünk át, akkor az érzelmi fájdalom hatására gyakran inkább a visszahúzódást választjuk, hogy elkerülhessük a nem kívánatos érzéseket. Ám ez a választásunk általában nem tudatos, vagy pedig erős önigazolásokkal bástyázzuk körül, hogy elfogadhatóvá tegyük az önmagunkkal szembeni árulást. Pedig a bűntudat vagy a harag ebben az esetben is jelentkezik. Legfeljebb önmagunk ellen irányul.

Mit tehetünk?

Tudatosítsuk az érzéseinket! Bármilyen nehéznek is tűnik szembenézni velük, a legjobb stratégia az érzéseink elfogadása. Amint megengedjük az érzéseinknek, hogy érezzük őket, elkezdenek enyhülni. Könnyítheti ezt a folyamatot, ha néhány percig tartjuk a homlokunkat és a tarkónkat, és lassan egyenletesen igyekszünk lélegezni, amikor ezek a érzések elborítanak minket. Ez az érzelmi stresszoldó technika nagyszerű segítséget jelenthet abban, hogy ne a feltörő negatív érzések vagy ezek elkerülése vezesse cselekedeteinket. Visszanyerve higgadtságunkat, mondhatni józan eszünket, sokkal könnyebb lesz eldönteni, hogy az adott szituációban nemet kell-e mondanunk vagy nyugodt szívvel mondhatunk igent.

A szelíd NEM

Tisztázva érzéseinket könnyebben átlátjuk érdekeinket. Így azt is, hogy ebben a pillanatban mi a legfontosabb a számunkra.

Nézzük meg most néhány udvarias formáját az elutasításnak.

  1. Amikor egy nem szeretem programra vagy találkozóra hívnak: „Köszönöm, hogy gondoltál rám, de ez most sajnos nem fér bele az időmbe.”
  2. Ha egy kliens sürgősséggel kér időpontot, de csak későbbre tudsz adni. „Erre a hétre sajnos egyetlen szabad helyem sincs. A legközelebbi szabad időpontom:…”
  3. Ha egy kedves barát hív minket, de más dolgunk van: „Ma nagyon elfoglalt vagyok, de jó lenne már találkozni. Beszéljünk meg most egy időpontot, ami mindkettőnknek alkalmas.”

Mi van, ha ezek után valaki tovább „erőszakoskodik”?

Először is merj ragaszkodni az elhatározásodhoz. Ha kell ezt mondd is ki: „Végleges a döntésem, fejezzük be ezt a beszélgetést.”

Lehet olyan helyzet is, amikor még nem tudjuk, hogy igent mondjunk-e vagy nemet. Ilyenkor bátran kérjünk időt. Ha a másik fél sürgetni akar, akkor én azt szoktam mondani, hogy „Ha ebben a pillanatban kell döntenem, akkor inkább a nem-et választom, ha kapok egy kis időt, akkor szívesen átgondolom, hogy beilleszthető-e ez az időbeosztásomba.” A legkedvesebb példa erre a kamasz gyerekeimmel volt. Mivel tudták, hogy féltem őket egy-egy bulitól, kalandtól, bizonyos helyzetektől, ha szerettek volna például tovább kimaradni, mint az addig szokásos volt, gyakran így hívtak fel: „Most csak el akarom mesélni, hogy hétvégén lemennénk a Balatonra a haverokkal. Még ne mondj semmit, csak gondold át!” Így volt időm végiggondolni, hogy milyen garanciákat szeretnék a biztonságuk érdekében, és a legtöbb esetben megszületett a mindannyiunk számára megfelelő egyezség.

Gyakorolj!

Ahhoz, hogy egy új képességet kialakítsunk magunkban szükséges, hogy ne csak átgondoljuk, megértsük, hogy mit szeretnénk tenni, hanem gyakoroljuk is az új cselekvésünket, választásunkat. Még akkor is, ha néha utólag kell korrigálnunk magunkat, és kimondani azt a nemet, amit az adott pillanatban nem mertünk megtenni. Bizonyos kutatások szerint 49 sikeres ismétlés kell ahhoz, hogy egy új képesség készséggé váljon bennünk. Ne legyünk hát restek, gyakoroljunk, hogy könnyedén és stressz nélkül mondhassunk nemet, és így örömmel mondhassunk igent mindarra, ami kedvünk, érdeklődésünk szerint való.

Ha szeretnél stresszoldó tippeket kapni, akkor iratkozz fel hírlevelünkre.

Hogyan blokkolja a kifogás keresés a teremtőképességedet?

A kifogás szó mentséget vagy ürügyet jelent. Egy olyan társadalmivá vált szokásunkról van szó, ami elfogadhatóvá teszi mindazt, ami elfogadhatatlannak gondolunk a többiek számára.

Ezeket a kifogásokat arra használjuk, hogy elháríthassuk a felelősséget önmagunkról és kellően átkozhassuk azokat a fránya körülményeket.

 

Manapság nagyon divatos dolog a tudatos teremtésről beszélni. Sok könyv és film is megjelent e tárgyban. Többek között a „Titok”, Esther és Jerry Hicks könyvei, és számos más könyv, ami tucatnyi receptet tartalmaz arról, hogy hogyan teremtsük meg mindazt az életünkben amire vágyunk.

Miért nem éljük azt az életet, amit szeretnénk?

Felmerülhet a kérdés, ha már ennyire tudatában vagyunk a hogyanoknak, ennyire birtokában a tudásnak, akkor miért nem éljük mégsem azt a jó életet, amit szeretnénk? Miért kínlódunk szegényes, rosszul működő kapcsolatokban, miért vagyunk még mindig ugyanazon a pocsék munkahelyen, miért szorongunk ugyanabban a kicsi lakásban, ugyanazon elviselhetetlen szomszédok közelében? Talán valamit rosszul csinálunk? Talán nem vagyunk elég jók? Ez csak a kiválasztottaknak sikerül? Nincs leírva minden információ a könyvekben? Ők is csak a pénzt akarják? És persze a sok csalódás után fel is hagyunk a kísérletezéssel. Hiszen nem vagyunk varázslók… Talán nem is létezik mindaz, amiről a könyvek írnak. Pedig csak arról az egyszerű igazságról van szó, amit kedves kineziológia tanárom, Dr. János Péter így fogalmazott meg: „Vigyázz, mert ha a sz@rra tejszínhabot nyomsz, az előbb-utóbb kiérződik”.

Ám, ha tényleg, elfogadjuk, hogy mi teremtjük a valóságunkat és ebben a valóságban nincsenek sikeres „varázslatok”, akkor azt is mi teremtjük, nem?

Hogyan blokkoljuk a teremtő erőnket?

Ennek alátámasztására lássunk egy érdekes idézetet a képzeletbeli „Varázslótalanítás kézikönyvéből”, amiről ∗ William Arntz, Betsy Chasse és Mark Vincente: Mi a …(fütty)-t tudunk!? c. könyvében a 121-129. oldalon olvashatunk:

„Ahhoz, hogy egy varázslót varangyos békává változtass hét ponton kell végig menned. Figyelem! Az esetlegesen felfedezett hasonlóságok vagy egyezések NEM a véletlen művei! Sürgősen vesd be az ellenszert.

1. Győzd meg az embereket, hogy NEM varázslók!

Mivel mindenki varázsló, ha meggyőzöd őket, hogy nem varázslók, akkor nemvarázslóvá varázsolják magukat.

Ellenszer: emlékezz nagyságodra. MÁR varázsló vagy!

2. Hitesd el velük, hogy ÁDOZATNAK lenni dicsőség!

Amint a varázslók elfogadják, hogy áldozatok, lemondanak arról az igényükről, hogy ők teremtsék a valóságot. Mivel az áldozatokkal a valóság csakúgy megtörténik, semmiképpen nem az ő hibájuk,ha ez a valóság „rossz” vagy „igazságtalan”. Így nem is kell magukba nézni, hogy meglássák a teremtésüket.

Ellenszer: Vállald a felelősséget életed összes dolgával kapcsolatban.

3. Kuszáld össze hitrendszereiket, és érd el, hogy kioltsák egymás hatását!

A hit a teremtés motorja. Elég egy bicsaklás a teremtésedbe vetett hitben – és a dolog máris kisiklik. Kételyeid fejlesztésében a „szaktekintélyek” „hasznos” segítőid lehetnek.

Ellenszer: ne add át a hatalmadat a szaktekintélyeknek, hanem bízz saját tapasztalataidban. Emlékezz: a hit a teremtés motorja.

4. Az új ismereteket tedd ijesztővé és elérhetetlenné

Az új tudás az a kulcs, ami kiszabadít a régi hitrendszerekből és kinyitja a kapukat egyre nagyobb és nagyobb valóságok felé. Ezenfelül az új tudás megerősíti a hitet a világmindenség varázslatos működésében, ezáltal hatalmassá teszi a varázslót. Ezért a leghatásosabb ellenintézkedést kell alkalmazni: a félelemkeltést.

Ellenszer: „ A tudás a leghatalmasabb ösztönző erő. Amikor az emberek megtudják, hogy milyen magasabb tudati állapotokat kínál az élet az alváson és ébrenléten kívül, és milyen lesz az a világ, amikor az emberek egység-tudatosságban élnek, akkor motiváltakká válnak. Annak oka,hogy nem vagyunk motiváltak az, hogy el vagyunk zárva a tudástól.” (Joe Dispenza)

5. Terjeszd el, hogy minden varázsló visszataszító, és hogy varázslónak lenni veszélyes

A Megvilágosodott Lényeknek mágneses kisugárzásuk van és törekszenek másokkal is megosztani tudásukat. Azzal, hogy drasztikusan eltávolítjuk őket, megszüntetjük a problémát és másokat is eltántorítunk attól, hogy a nyomukba lépjenek. (ld. pl. a Jézus Krisztus nevű tanítót és a középkori boszorkányégetéseket. Több, mint 100 ezer ember, köztük nagyon sok nő halt meg az inkvizíció idejében!!!)

Ellenszer: találd meg kitől tudsz bölcsességet tanulni és tanulj, tanulj, tanulj.

6. Vedd rá őket, hogy hazudjanak

A hazugság elkülönülés a valóságtól. Darabokra töri a hazugot ezért belül nem lesz egységes. Darabokra töri a hitrendszerek teljességét is, ezért jelentéktelenné, ha nem lehetetlenné válik minden varázslatuk. Ezért tedd elfogadhatóvá a hazugságot.

Ellenszer: amikor feltűnik egy hazugság a láthatáron,akkor kérdezd meg magadtól: „mi a legrosszabb, ami történhet velem, ha elmondom az igazságot?” Megéri ezért feláldozni varázslói örökségemet?

7. Vedd rá őket, hogy sose nézzenek önmagukba

Bár ez az utolsó szabály, mégis a fentiek alappillére. Ha az emberek sohasem néznek önmagukba, sohasem fedezik fel, hogy kik és mik ők valójában. Úgyhogy győzd meg őket, hogy a boldogság odakint van!

Ellenszer: Ne hallgass senkire – nézz önmagadba

Nyílt és burkolt kifogásaink a teremtő erőnk gátjai

Ebben a cikkben a „Varászlótalanítás” 6. pontjával foglalkozunk bőségesen. A 6-os szám jelentése: Eljött a kreatív kiteljesedés ideje. A barométeren az Egyenrangúság/Bánat, bűntudat felel meg ennek. Azaz az ár, amit hazugságainkért, kifogásainkért fizetünk nem más, mint a saját magunkkal való egyenlőség, azaz saját integritásunk.

Nyílt kifogások:

Hazugságaink között vannak olyanok, amelyek csupán mentségként szolgálnak és „ártatlanok” abban az értelemben, hogy nem ártunk közvetlenül magunknak vele. Ezeket a kisebb veszéllyel járó kifogás – hazugságainkat hívhatjuk nyílt kifogásoknak, amelyeket, a társadalmi beidegződöttség révén, el is várnak tőlünk. A köznyelv mentegetőzésnek hívja ezeket a kifogásokat. Ilyen például, ha dugóba kerülünk és elkésünk valahonnan. Vagy amikor elfelejtünk valamit. Nem tartjuk be a határidőt és minderre persze tökéletesen elfogadható és érthető magyarázattal tudunk szolgálni.

Burkolt kifogások

Vannak azonban olyan kifogásaink is jócskán, amelyeket nyugodt szívvel nevezhetünk Ibsen után élethazugságoknak. Más szóval burkolt kifogásoknak is hívhatjuk őket. Miért burkoltak? Mert egyáltalán nem hangoztatjuk, sőt már észre sem vesszük őket, annyira természetes részeivé váltak belső beszédünknek. Használatukkal a célunk, hogy megmagyarázzuk magunknak, az életünkben meggyökeresedett önpusztító, haszontalan és céltalan szokásainkat, még akkor is, ha tökéletesen elfogadhatatlanok tudatosságunk tudatos szintje számára.

A legnagyobb tragédia, amit nem veszünk figyelembe, az az, hogy minden nyílt kifogásunk megerősít egy, a mélyben rejtőzködő burkolt kifogást a belső beszédünkben.

Ahogy fentebb olvastátok MINDEN hazugság veszélyes, mert az integritásunkat kérdőjelezi meg. Ma mégis inkább az élethazugságokat vesszük sorra, és az oldással rálépünk az életünkért való felelősségvállalás rögös útjára.

Hogyan indul be a „kifogás-gyár”?

Ez alkalommal tehát burkolt kifogásainkat vesszük alaposan szemügyre. Ezek a kifogások hivatottak elrejteni önkételkedésünket és igazolni önbecsülésünk hiányát. A burkolt kifogások megtagadások és elkerülések formájában jelentkeznek. Mélyen átszövik hitrendszerünket, önmagunkról alkotott képünket. Első lépésként miattuk bukunk el, majd felhasználjuk őket bukásunk igazolására.

Hogyan kezdődött a „kifogás-gyár” üzembe helyezése? Mindenekelőtt egy választással: ha a másoknak való megfelelés megtagadását választottuk kicsi gyerekként, akkor lázadóként végeztük.
Ha pedig a számunkra fontos emberek haragjának elkerülését tartottuk szem előtt, akkor áldozatként, tehetetlenkedő nyápic alakként tekinthet ránk környezetünk és akár mi magunk is így tekinthetünk önmagunkra.

Hogyan szabadulj meg hatékonyan a kifogásaidtól?

Ha szeretnél megszabadulni blokkoló kifogás gyáradtól, ha szeretnéd visszanyerni szabadon áramló teremtőképességedet, és elvégezted a One Brain 2. szintjét, akkor jelentkezz a június 15-i „Nincs kifogás” tanfolyamra.  Ezen a napon mélyen a szemébe nézünk élethazugságainknak, és oldjuk mindazokat a blokkokat, amelyeket éppen mi magunk építettünk be teremtőképességünk akadályozására.

Jelentkezz most a jelentkezes(kukac)chironstudio.hu címen. Határidő: 2018. június 8.