Hogyan segít a tanulási problémákban gyermekednek a One Brain kineziológia?

Legtöbb helyen a héten kapták meg a gyerekek a bizonyítványt. Van, ahol szép sikert könyvelhetnek el a gyerekek, és van, ahol komoly nehézségekről tanuskodik ez a hivatalos irat. Sokan úgy érezhetik a gyermek jövője múlik azon, hogy milyen jegyek kerülnek a bizonyítványba.

Nem is csoda emiatt, hogy a leggyakoribb ok, amiért egy gyereket elhoznak hozzám a szülők, az a tanulási problémák és az iskolai nehézségek.

Így a félévi bizonyítvány árnyékában pedig jócskán megszaporodnak az efféle megkeresések. Mit tehetünk a kineziológia eszközeivel? Mire számíthatunk? Mi történik a gyerekkel az oldáson?

“Hogyan segít a tanulási problémákban gyermekednek a One Brain kineziológia?” bővebben

Félév vége előtt – 5 tanulási tipp gyerekeknek

Közeledik az iskolai félév vége. Ilyenkor jönnek a témazárók, a javítási lehetőségek, nagy feleltetések. Szülőknel és gyerekeknek egyaránt stresszt jelenthet az iskolai megfelelés. Hogyan segíthetünk gyermekeinknek a gyakorlásban? Egyáltalán mennyit és mikor érdmes gyakorolni a gyerekkel? Hogyan tudjuk motiválni?

Ebben a bejegyzésben igyekszem olyan tanulási tippeket adni, amelyek a kineziológiai tudás és a gyerektanfolyamok hátterével megbízható támogatást ad szülőknek és gyerekeknek egyaránt a félévzárás okozta stresszben.

  • Vannak, akik a bukástól rettegnek, és az a cél, hogy átcsússzanak valahogy.
  • Vannak, akik már közömbössé váltak a tanulással kapcsolatban, és jó lenne motiválni őket.
  • És vannak olyanok is, akik “kétes” jegyre állnak, és szeretnék megszerezni a jobb jegyet.

Bármelyik csoportba is tartozik a gyermeked fontos lehet ebben az időszakban, hogy rá tudd venni a gyakorlásra. Legtöbb szülő ezt vagy parancsszóval éri el, vagy pedig beletörődve az ellenállásba, inkább nem küzd a gyerekkel.

“Félév vége előtt – 5 tanulási tipp gyerekeknek” bővebben

A tanulás szeretete – 4 ok, hogy felülírd a rejtett tantervet

Régóta tudjuk, hogy az életünk végéig tanulni kell. Igazából nincs is ebben semmi szokatlan, hiszen már magzatként is azonnal próbálgattuk újdonsült testrészeink használatát, mozgattuk apró kezünket-lábunkat. A születésünk után is folytattuk a tanulást szorgalmasan, így legtöbben 1 éves korunk körül eljutottunk odáig, hogy már megtettük első lépéseinket, sőt általában első szavaink is elhagyták ajkunkat. Azt lehet mondani, hogy ekkor még élveztük és természetesnek tartottuk a tanulást. 
Később az iskolába kerülve sok minden változott. Megtanultunk írni, olvasni, számolni. Volt testnevelés és ének óránk. Kézimunka és történelem. Ám mindezek mögött akaratlanul megtanultuk a “titkos tantervet is”.
“Légy engedelmes! Csináld, amit mondanak, és ne kérdezd miért!”
“Fogadd el a tekintély véleményét, és ne gondolkodj önállóan!”
“Soha ne tévedj! A kudarc borzalmas.”
“Csak egyetlen jó válasz van.”
A rejtett tanterv legerősebb átka, hogy éppen a tanulás örömétől foszt meg bennünket. Pontosan ellenkezőjére tanít mindannak, amit az életben igazán használnunk kell, amitől sikeresnek, elégedettnek vagy éppen boldognak érezhetjük magunkat.
Nézzük meg, miért kell meghaladnunk a rejtett tantervet!
Ahhoz, hogy fejlődj időről időre át kell lépned a korlátaidat.
Biztonsági játékosként legfeljebb átmenetileg érezheted boldognak és egészségesnek magad. Lassan beborít az unalom, kreatív energiáid elhamvadnak, lelkesedésed odalesz.
A saját életedben te vagy a tekintély.

Tiéd a felelősség az életedért. Igazából rajtad kívűl senki más nem tudja megmondani, mivel kellene foglalkoznod, kell-e gyereket szülnöd, vagy mikor kell fordítani egyet életed kerekén. Nincs mindenkire érvényes válasz. Találhatsz segítőket, támogatókat, de az életedet magadnak kell felépítened.
Merj tévedni! Örülj a kudarcnak!
Láttál már kisgyereket építő kockákkal játszani? Gyakran igyekszik rátenni a kisebbre a nagyobbat, vagy éppen kipróbálja, hogy élére állítva is megáll-e a kocka. És hosszasan kísérletezik a különféle statikai lehetőségekkel. Ez az igazi tanulás. Többet ér, mint sok fizika óra, ahol csak a képleteket kellett bemagolni. 
A tévedés, a kudarc is az életünk része. Sok híres ember vallja, hogy a kudarcaiból tanult a legtöbbet. Én magam pedig pontosan a legnagyobb életválságom áldásaként váltam azzá, aki most vagyok. A kudarcoktól, a hibáktól nem félnünk kell, hanem tanulni belőlük. 
Az élet problémáira annyi megoldás van, amennyien megoldjuk azt!

Mindannyian egyedi lények vagyunk. Egyedi DNS-sel, egyedi életsorssal. Problémáinkra, kérdéseinkre is egyedi válaszokat adunk. A válaszunk jóságát pedig azon mérhetjük le, hogy hogyan is érezzük magunkat a bőrünkben a megoldás után? Ha jól vagyunk és a körülöttünk lévőkkel is harmóniában tudunk lenni, akkor jó megoldást találtunk a magunk számára. Ha nem, akkor meg kell néznünk, hogy hol a hiba, és kijavítanunk.
Kívánom, hogy az iskolák rejtett tantervétől sokan eljuthassunk az örömteli tanulás tudatállapotába!

Nincs kudarc! – Tanulj a hibáidból, és tiéd lehet a siker!

 “A kudarcainkból lehetnek a legnagyobb sikereink, ha tanulunk a hibáinkból.”
/Gordon Stokes/

Volt már úgy, hogy sokat készültél egy feleletre, dolgozatra, vizsgára, és megbuktál?
Volt már olyan, hogy életed nagy szerelme elhagyott?
Érezted már azt, hogy a világ legnagyobb lúzere vagy?

És mit tettél, amikor ezt tapasztaltad?

Bántottad magad? Szidtad magad? Elhortad magad minden elképzelhető borzalomnak, ami csak eszedbe jutott?

Igen, legtöbben ezt tesszük, amikor valami nem sikerül. Ezt tettem én is, amikor 23 évesen egy szörnyű főnök irányítása alatt kezdő mérnökként annyit sem kerestem, hogy új téli cipőt tudjak venni magamnak a kilyukadt régi helyett. Szégyenszemre kölcsön kellett kérnem apukámtól, hogy legyen mit a lábamra húzni… És bizony szidtam magam, a főnökömet, a kezdő fizetésemet – ám, sajnos, ettől nem változott lényegében semmi.

Mennyivel gyorsabban kijöhettem volna ebből a helyzetből, ha akkor már tudom azt, amit ma tudok!
Ha már akkor ismerem a One Brain módszer tanulást támogató gyakorlatait!

Mert valójában kudarc nem létezik.
Csak visszajelzés van arról, hogy amit tettünk az közelebb visz-e a célunkhoz, vagy éppen nem.

A tanulás ugyanis egy folyamat. Ha már tudnánk, amit még nem tudunk, akkor nem is lenne szükségünk a tanulásra.

Bármely kompetencia megszerzésének, azaz a tanulásnak, 4 szintje van.

Sokan tudnak biciklizni. Nézzük meg most ezen keresztül a tanulás lépcsőfokait!

  1. Tudattalan inkompetencia – amikor még nem tudod, hogy nem tudod.
    Ez az a szakasz, amikor még soha nem ültél biciklin, és csak látod az embereket magad körül, akik már könnyedén bicikliznek. Kívűlről ez erőfeszítés nélkülinek látszik, csak tekerik a pedált, a bicikli meg gurul, ők pedig szépen haladnak.
  2. Tudatos inkompetencia – már tudod, hogy nem tudod.
    Ez az a pillanat, amikor először felülsz a biciklire. Az eredmény? Legtöbbünk szinte azonnal leesik róla…
    Mondhatjuk, hogy tudunk biciklizni? Hát azt egyáltalán nem!
    Mégis, ez már a tudás megszerzésének 2. fokozata.
  3. Tudatos kompetencia – ha nagyon figyelesz, már tudod. 
    Ilyenkor már elég hosszú ideig képes vagy fennmaradni a biciklin. De még a figyelmed jelentős részét leköti az egyensúlyozás. Ha váratlan körülmények közé kerülsz vagy túl hosszú az út, akkor még mindig könnyen leeshetsz.
  4. Tudattalan kompetencia – már álmodból felkeltve is tudod.
    A tudásod magabiztossá vált. könnyedén biciklizel a megszokott utakon. Élvezed, sőt keresed az új kihívásokat tudásod fejlesztésére. Egy-egy nehéz terep nem riaszt vissza, sőt!
    Most már te vagy az, akit vágyakozva figyelnek azok, akik még nem tudnak biciklizni…

Mitől jut el az egyik ember a 4. fokozatba, míg mások a 2. fokozatnál feladják?

Ez nem más, mint a kudarc kezelésének képessége.
Hogyan kommentálod magadnak azt, amikor nem sikerül egy munka, egy kapcsolat vagy egy vizsga?
Ha szidod magad megrekedsz ott, ahol vagy. Feladod a továbblépés lehetőségét.
Ha tudatosítod, hogy egy tanulási folyamatban vagy, sőt, megvizsgálod, hogy az esetből mit tanultál, akkor gyakorlással eljuthatsz a tudásnak arra szintjére, amire vágysz.
Ha azonban nem tudsz túljutni a kudarcaidon, blokkolva érzed magad a tanulási folyamataidban, akkor érdemes szakemberhez fordulnod. A kineziológia One Brain módszere, amivel magam is dolgozom, nagyszerű segítséget jelenthet neked ebben. Keress meg bátran elérhetőségeimen!
Sikeres tanulást kívánok!

5 tipp, ha a Te gyermeked is unja az otthoni gyakorlást, tanulást

Manapság a lehető legellentmondásosabb helyzetben vagy szülőként, ha a gyermeked nem az elvárásoknak megfelelően teljesít az iskolában.

A szülői éned, és gyakran a pedagógus is, arra bíztat, hogy gyakoroljátok otthon az olvasást, az írást, a számolást, míg más szaktekintélyek, mint például Vekerdy tanár úr azt ajánlja, hogy hagyd békén a gyereket, mert a tanulás a gyerek és az iskola dolga. Ezt a dilemmát még tovább élezheti gyermeked, aki gyakran mereven ellenáll az otthoni gyakorlásnak.

A kérdés az, hogyha mégis rászánod magad a “segítésre”, akkor mit tehetsz, hogy a gyakorlásra fordított idő hatékony legyen?

Az alábbiakban 5 olyan tippet olvashatsz, ami segít hatékonyabbá tenni az otthoni tanulást, gyakorlást.

Higgadj le, és tisztázd a motivációdat! 

Soha ne kezdj gyakorlásba a gyerekkel, ha te magad ideges, feszült esetleg éhes vagy. Előbb tegyél önmagadért valamit, amitől jobban leszel, és amikor megnyugodtál, jól laktál, akkor hívd csak a gyereket tanulni. 
Fontos, hogy tisztázd magadban, hogy mi a gyakorlás célja? Ez vajon egy pontosan mérhető cél-e? El tudja-e érni a gyerek ezt a célt? Fontos-e ez a cél a gyerek számára? A cél kitűzések mikéntjeiről itt olvashatsz.
Olyan célt kell kitűzni, ami mérhető (pl olvasásnál hány perc legyen egy oldal elolvasása?), fontos a gyereknek is, és képes is rá a gyerek. Ha ezen feltételek nem teljesülnek, akkor érdemes átfogalmazni a célt, a gyereket is belevonva a folyamatba, úgy, hogy az számára is elfogadható és motiváló legyen.
Ha a cél jó, de mégis minden alkalommal ideges leszel, jobb, ha a család egy másik tagja vagy egy kívülálló gyakorol a gyerekkel.

Jól van-e a gyerek?

Nem csak te lehetsz frusztrált egy hosszú nap után, hanem a gyerek is. Ha nagyon ellenáll a gyakorlásnak, akkor gondold végig mi hiányzik neki. Talán a mozgás, a közös játék öröme, a nyugodt játék egyedül? Vajon nem éhes-e? Nem szomjas-e? Vagy éppen nem készül valamilyen betegség kitörni rajta? 
Fontos, hogy csak jó állapotban szabad csak nekiállni a tanulásnak. Ha kell, előtte játsszunk vele, menjünk a szabad levegőre, stb.
Vegyük végig a motivációit. Gyűjtsük össze, hogyan válna hasznára, ha mindennap gyakorolna. Ezt akár le is rajzolhatjuk együtt, és kitehetjük a falra. Amikor céljaink ilyen formában szemmel látható fizikai formát öltenek, agyunk könnyebben rááll, hogy valóságként kezeéje a helyzetet.

Egyezzetek meg a gyakorlási időben!


Nyugodtan lehet ez egy pici idő, amit a gyerek határoz meg. Mondjuk 5 perc. beállíthatunk a telefonunkon egy időzítőt, ami jelez. Vigyázat! Tilos csalni! Ne éljünk vissza a gyere bizalmával.

Tudatában kell lennünk annak, hogy csak az örömteli gyakorlasi idő számít valódi gyakorlásnak. Ha a gyerek unja vagy utálja a gyakorlást, az inkább az ellentétes hatást váltja ki. Jobb mindennap 5 perc önként vállalt gyakorlás, mint egy fél óra, amit veszekedéssel töltünk! Ráadásul, ahogy fejlődik a képessége, egyre szívesebben gyakorol a gyerek. Az igazi siker az, amikor megszólal az időzítő, és a gyerek már nem ugrik fel, hanem azt mondja, hogy ezt még befejezem.

Végezzetek egyszerű kineziológiai gyakorlatokat a tanulás megkezdése előtt!


Egy előző a cikkemben részletes bemutattam jó néhány tanulást segítő gyakorlatot. Így energikusabban, hatékonyabban megy a tanulás. Végezd te is a gyerekkel együtt, mert így te is nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb leszel a gyakorlás során, és még jó példát is mutatsz a gyereknek.

Dícsérd meg a szorgalmáért! Mutass rá, hogy miben ügyesedett az elmúlt alkalmakhoz képest!


A gyakorlás nehéz dolog, nagy önfegyelmet igényel. Ezért jár a dícséret azért is, ha csupán valahogy kibírta a gyakorlásra szánt időt. Akkor is dícsérd, ha nem volt annyira sikeres a gyakorlás. Találj konkrét dolgokat amiben fejlődött.

Adj valamilyen jutalmat cserébe a gyakorlásért: extra mese, közös játék, ölelés mind szóba jöhet.



Végül ne felejtsd el, a gyerekek imádnak tanulni, de gyűlölik, ha erőltetik őket!