Miért érdemes kipróbálnod a One Brain kineziológiai módszert?

Nem csak azért érdemes kipróbálni a kineziológia One Brain ágát, mert segít abban, hogy önmagadra hangolódj, testtudatosságra ösztönöz, és mindeközben biztonságos és gyengéd, hanem azért is, mert nálunk a kliens áll a középpontban.

Azaz nincsenek kész válaszaink a problémádra, hanem abban segítünk, hogy megtaláld a saját válaszaidat.

Mit jelent ez pontosan?

Ebben a videóban, erről fogunk beszélgetni.

 

 

 

 

Kell-e a kineziológia tanuláshoz különleges képesség? – Gyakori kérdések a kinez tanulásról

Hamarosan kezdő kineziológia tanfolyam indul Budapesten a Chiron Stúdiókban. Sok kérdést kapok a kineziológia tanulással kapcsolatban, így most eljött az ideje, hogy ebben a blogbejegyzésben is sorra vegyük őket.

Szükség van-e különleges képességekre a kineziológia, főleg az izomtesztelés megtanuláshoz?

Az egyik leggyakrabban elhangzó kérdésről van szó. Az izomtesztelés külső szemlélőként nagyon misztikusnak látszik. Emiatt azt hihetjük, hogy csak a beavatottak, vagy a speciális tehetséggel születők tudják ezt megtanulni.

Pedig nem így van. Bárki képes ezt az érzékelést elsajátítani. Még egy kis gyerek is. A gyorsasághoz, magabiztossághoz természetesen gyakorlás kell, mint minden újonnan elsajátított képességünk fejlesztéséhez.

“Kell-e a kineziológia tanuláshoz különleges képesség? – Gyakori kérdések a kinez tanulásról” bővebben

Oldható-e kineziológiai módszerekkel egy hiperaktív kisgyerek?

Nemrégiben az egyik tanítványom szembesült az alábbi problémával:

“A kérdésem az lenne, hogy egy ismerősöm 8 éves kisfia születéskor sérült, normális iskolába jár, viszont figyelemzavaros és a barátnőm szerint hiperaktívnak titulálták. Jár fejlesztő tornákra és fejlesztő foglalkozásokra. Megkeresett, hogy megpróbálnánk e együtt a one brain módszert. Ebben az esetben is (bár a kisfiút nem ismerem) a gyermekkel próbáljuk meg az oldást? Ha túlzottan figyelemzavaros akkor hogy kivitelezhető az 1-1,5 órát is igénybevevő oldás? Ennyi évesen lehet még anyán keresztül oldani ha nem együttműködő a gyermek? Vagy akkor anya-ügyet kell keresni?”

Az ő kérdéseire olvashatjátok a választ a blogbejegyzésben.

Vigyázat! nehezebb, szakmai tartalom!

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassam, még másik 3 kérdést is tisztáznunk kell.

  1. Tesztelhető-e a gyermek?

    A kineziológia egyik fő jellemzője, hogy a probléma beazonosításához, a korrekciók megtalálásához, a blokkok oldódásának igazolásához izomtesztelésre van szükségünk. Ennek alapvető feltétele, hogy valaki akratlagosan tartani tudja a karját, lábát, fejét vagy a törzsét egy bizonyos pozícióban. Egy gyermek akkor oldható, ha ezt kérésre hajlandó és képes megtenni.
  2. Akarja-e  a gyermek az oldást?
    Az együttműködés hiánya sokszor abban gyökerezik, hogy a gyermek nem akarja az oldást. Igazából neki az adott helyzet nem jelent problémát. Amit a szülő nehézségnek érez, azt a gyerek könnydén kezeli a maga módján. Ilyen esetben inkább a szülőnek kell(ene) oldásra jönni. Erről még alább fogunk többet is beszélni.
  3. Soha nem a tünetet oldjuk!
    A kineziológia soha nem a tünetekre koncentrál, hanem a stressz oldására. Tehát, ha valaki a hiperaktivitás miatt keres fel bennünket, akkor azt kell feltárnunk, hogy hogyan okoz ez az állapot stresszt a számára. Esetleg milyen stresszek erősítik fel a tüneteit. Ezeket a stresszeket oldjuk, ami akár a tünetek enyhüléséhez is vezethet, de soha nem közvetlenül a tünetek elmulasztása a cél. Ez orvosi vagy pszichoterápiás feladat lehet.

“Oldható-e kineziológiai módszerekkel egy hiperaktív kisgyerek?” bővebben

Helyettesíthető-e a kliens az oldásban? – A szurogátos oldásról

Nézzük meg ezen a héten Dia másik kérdését, ami egy sokat vitatott technikáról, az úgy nevezett szurogát vagy helyettesítéses oldásról szól:
“Szia Kata,

A másik kérdésem az lenne, hogy egy ismerősöm 8 éves kisfia születéskor sérült, normális iskolába jár, viszont figyelemzavaros és a barátnőm szerint hiperaktívnak titulálták. Jár fejlesztő tornákra és fejlesztő foglalkozásokra. Megkeresett, hogy megpróbálnánk e együtt a one brain módszert. Ebben az esetben is  (bár a kisfiút nem ismerem) a gyermekkel próbáljuk meg az oldást? Ha túlzottan figyelemzavaros akkor hogy kivitelezhető az 1 órát is igénybevevő oldás? Ennyi évesen lehet még anyán keresztül oldani ha nem együttműködő a gyermek? Vagy akkor anya-ügyet kell keresni?
Köszönöm szépen!
További csodás napot!
Dia”

Mit is jelent a szurogát szó? 
A szorogát jelentése: helyettesítő, helyettesítés. Tehát a szurogát oldást szó szerint “helyettesített” oldásként lehetne lefordítani.
Mikor lehet erre szükség?

Minden olyan esetben, amikor a kliens nincs tesztelhető állapotban. Ennek leggyakrabban egészségi indokai lehetnek. Pl. Magatehetetlen, ájult embernek kérnek segítséget.
Hogyan működik?

Az emberi test egyfajta elektromágneses redszer. Jelzései elekktromos jelként adódnak tovább, és az “áramkör utolsó tagjánál tesztelhetem a végeredményt. 
Ki lehet szurogát?

A szurogát tesztelés rendkívűl nagy figyelmet igényel. Gondoljatok csak arra, amit a múlt heti cikkemben a tiszta izomáramkör létrehozásáról írtam. A jó szurogát valaki olyan kell legyen, aki gyakorlott tesztelt, az izmai nem blokkolnak, és NINCS köze az ügyhöz.

A szurogát tesztelés lépései:

1. A szurogát kiegyensúlyozása
2. A tesztelt személy előzetes egyensúlyainak tesztelése és korrigálása.
3. Az oldás végrehajtása a szurogáton keresztül. Tesztelés közben a szurogát végig fizikai érintkezésben van a tesztelttel. Ha csak lehet, a korrekciót közvetlenül a tesztelt személyen végezzük el.

A One Brain módszer és a szurogát tesztelés:

A One Brain módszer nem használja a szurogát oldást.

Mi lehet ennek az oka, mikor bizony sok mindenki hasznát láthatná egy-egy oldásnak? Betegek, kómában lévők, kicsi gyerekek, csecsemők… És még lehetne sorolni, hány embernek lehetne segíteni valaki máson keresztül. Igen ám, de a One Brain módszer szíve-lelke az önmagunkért vállalt felelősség. Vagyis, mindig annak kell segíteni, azzal kell dolgozni, aki érzékeli a problémát. A fent említett esetben kinek is van problémája? A válasz kézenfekvő: az anyukának és a kisfiúnak is. Ki az, aki tudatában van a problémának? Az anya biztosan, a kisfiúról nem tudjuk. Őt bizony meg kell kérdezni: gondot okoz-e számára ez a helyzet? Akar-e rajta változtatni? Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akkor tudunk One Brain oldást végezni vele, és a hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy ebben az esetben a gyerek is együttműködik. Ha a válasz bármelyik kérdésre nem, akkor az anyát kell oldani, megkeresve, hogy ebben az ügyben mi okoz neki érzelmi stresszt.

 A One Brain egyedül a fizikailag is könnyen kivitelezhető szurogát izomtranszfer eljárást használja, ha nehezen elérhető izmokkal kell dolgozni az oldás során.

Szeretnél többet tudni a szakma csínjáról-bínjáról? Iratkozz fel hírlevelemre!

Segítség, blokkol a kliensem! – A tiszta izomáramkör létrehozásának rejtelmei

Amikor elkezdjük tanulni a kineziológiát sok-sok kérdés merül fel bennünk. Aztán, mikor már “idegenekkel” is gyakorlunk oldásokat, szembesülünk olyan problémákkal, amelyekről a tanfolyam végzése közben azt sem tudtuk, hogy léteznek…

Az alábbiakban, egy hallgatóm kérdését osztom meg veletek, hiszen tanítási tapasztalatom azt mutatja, hogy előbb-utóbb ránk talál a “mumus”, akit blokkoló kliensnek is nevezhetünk.

Dia írja:

“…ha nem bánod, itt kérdeznék tőled és nem emailben. Két kérdésem lenne: 1. próbáltam 2 olyan emberen tiszta izomáramkört csinálni, akik ismerőseim ismerősei, szóval nem ismertem őket, és nem is nagyon tudták mi is a kineziológia. Úgy érzem elmagyaráztam alaposan mi is ez, és mi az izomáramkör, stb. És nem tudom rendesen kivitelezni. Olyan mintha blokkoltak volna, viszont blokktalanítás után sem tudok tiszta izomáramkört létrehozni. Érzem, hogy erősebben tolnak, olyankor megkérem, hogy csak annyira nyomja a kezét, amennyire én nyomom, de ennek ellenére sem sikerül megfelelő választ kapnom. Mármint igenre erőst, nemre gyengét. Kértem rá oldást, nehogy az legyen én feszülök be és azért. Viszont vannak olyanok is, akiknél simán megy a tiszta izomáramkör. Mit csinálok helytelenül, mit hagyok ki, vagy mit kellene másképp csinálnom, hogy mindenkinél sikerüljön tiszta izomáramkört létrehoznom? “


Nézzük először is, hogy mit is jelent a tiszta izomáramkör és miért “csináljuk”? 


Az izomjelzést használjuk a kineziológiában a problémák feltárására, a korrekciók meghatározására, az oldódás ellenőrzésére. Éppen emiatt nagy jelentősége van annak, hogy megbízhatunk-e az izom jelzéseiben.
Emiatt minden oldás előtt ellenőrizzük, hogy tisztán jelez-e az izom. Ez azt jelenti, hogy összehúzott nyújtott és aktív pozícióban is tart, a nyomásérzékelő receptorok segítségével nyugtatható és tónusba hozható. 
Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az izom nyugtatásra sem enged. Ezt a jelenséget nevezzük blokkolásnak. Mondhatnám, hogy ez a kineziológus legnagyobb mumusa, hiszen, blokkolt izmon nem tudunk tesztelni, az egész oldási folyamat veszélybe kerül. Ilyenkor bizony sokszor “leizzadunk”, mire elérjük a tiszta jelzéseket.

Mi az ok?

A blokkolás jelentése: el a jelenből! Nem akarok itt lenni, nem akarok ezzel foglalkozni. 
A blokktalanítás célja tehát az, hogy a kliensünk legyen a jelenben és tudjunk vele, illetve az ügyével dolgozni.

Mit tehetünk?

A blokktalanításnak megvan a maga “protokollja”. Ennek lépéseit megtaláljátok az alap egy agy jegyzetekben. Én most itt inkább néhány saját tapasztalattal egészíteném ki az ott leírtakat. 
  1. Figyelnünk kell arra, amikor azt mondjuk a kliensnek, hogy “tartsd a kezed”, magyarázzuk el, hogy ez egy finom tartás. Kb. annyi erő kell bele, mintha egy üres papírzacskót kellene megtartania. Sokan úgy értik ezt, hogy mindenképpen “ellentartani” kell. 
  2. Azt is el kell mondanunk a kliensünknek, hogy hangolódjon rá arra az izomra, amit tesztelünk. Figyelje a testérzeteit. Könnyen tartja a karját, vagy nagy erő kell hozzá? Van-e olyan érzése, hogy a tesztelő “erősebben nyomja” a kezét? Ha bármelyik kérdésre “igen” a válasz, akkor lazítson.
  3. Minél inkább hajlamos a kliensünk a blokkolásra, annál finomabb, gyengédebb érintést kell alkalmaznunk. Lassú mozdulattal teszteljük a karját. Így biztonságosabbnak tűnhet számára a tesztelési folyamat, amirő, lássuk be, kiccsit furcsa lehet annak, aki először tapasztalja, hogy a teste az ő akarata nélkül is “csinál valamit”. Márpedig csinál!
  4. Figyelmeztessük, hogy engedje le a vállát. Sokan felhúzott vállal állnak, így nem csak a delta izmot teszteljük, hanem a csuklyás izom is besegít. 
  5. Figyeljünk arra, hogy a tesztelés pillanatában mind a kliens, mind a tesztelő lélegezzen KI. Ez lazítja az izmokat, oldja a feszültségeket és támogatja a könnyed izomjelzést.

Emlékeztetőül: a tesztelés három feltétele a tesztelőnél:

  1. Ráhangolódás: Hangolódj rá a tesztelt izomra. Merre mozdul? Simán megy? Akadozik? És mindezt a tapasztalatot jelezzük vissza a kliensünknek.
    Hangolódjunk el a félelmünktől és az önbizalomhiányuktól.
  2. Önbizalom: Bízz a tesztelési képességeidben. Bízz a kliensben, hogy előbb-utóbb ráérez a megfelelő tartásra.
  3. Érdeklődés: a figyelmed a kliensen, és az ő problémáján legyen. hagy “az ajtó előtt” minden saját gondot, véleményt, elvárást.

És a tesztelés feltételei a klienseknél: (meg fogtok lepődni:))

  1. Ráhangolódás: Kliensként is hangolódj az izmodra. Figyeld hogyan tart? Mennyire feszül? A helyes érzés a tartásnál: könnyű tartani. Ha nehéz, akkor engedd mozdulni, míg meg nem áll “magától”.
  2. Önbizalom: Bízz a folyamatban, és magadban, hogy megbírkózól azokkal az ügyekkel, amelyek miatt kineziológushoz fordultál. 
  3. Érdeklődés: figyelj a tesztelés során előkerülő információkra. Fedezd fel: mit tesznek hozzá az ügyedhez? Milyen új nézőpontot adnak? Hogyan változnak az oldás során a testérzeteid, az érzelmeid!
Dia második kérdésére, ami a szurogát tesztelésről szól, a jövő héten válaszolok:)
Szeretnéd jobban megismerni a kineziológiát? Gyere el a tanfolyamainkra!

www.chironstudio.hu/tanfolyamok