Állj ki magadért… – és tedd ezt a szeretet erejével

Sokszor hangzik el manapság, hogy állj ki magadért, ne hagyd az igazadat, mondd ki, ami a szívedet nyomja!

Nemrég az egyik kliensem, nevezzük Jucinak, azzal fordult hozzám, hogy már nagyon elege lett abból az elmúlt 10 évben, hogy az anyósa minden alaklommal kioktatja a takarításról, a gyereknevelésről, a húsleves megfőzésének mikéntjéről. Majd egyszercsak elszakadt a cérna, és Juci egy vasárnap délelőtt, mikor anyósa éppen kéretlenül belenézett a fiókba, leordította őt.

Természetesen a végeredmény nem az lett, amire Juci számított, anyósa nem “tért jobb belátásra”, sőt! Iszonyúan megsértődött, azonnal összepakolt és hazament, miközben a gyerek zokogott, hogy hová megy a Nagyi, a férj meg Jucira lett mérges, hogy miért kellett ezt a remek vasárnapi hangulatot elrontani.

Ezek után jött el Juci hozzám azzal a dilemmával, hogy vajon a történtek után még neki kellene-e bocsánatot kérnie vagy egyszerűen várja ki, amíg elül a vihar.

Nézzük meg ezen a példán keresztül, hogy mi a háttere az effajta családi drámának!

Kiállni magunkért, ez egy nagyon helyes törekvés, csak éppen az nem mindegy, hogy hogyan fogunk hozzá.
A legfontosabb a szándékunk tisztázása: mit akarsz elérni ebben a helyzetben?

A kapcsolat megszakadását szeretnéd, vagy van a másiknak egy konkrét viselkedése, ami zavar?
Milyen változást szeretnél elérni ebben? Mi lenne a jó állapot? Hogy szeretnéd érezni magad, amikor tapasztalod ezeket a viselkedéseket?

Lehet, hogy már 10 éve szenvedsz egy problémától, ám még soha nem is említetted, hogy milyen nehézságet okoz az illető viselkedése a számodra. Az összegyűlő harag azonban megakadályozza, hogy világosan lásd, és azt még inkább, hogy világosan kommunikálj.

Vedd észre a vészjeleket!

Ha megjelennek benned vagy a másikban a harag, a sértettség, a cinizmus vagy épppen a közöny jelei, ismerd fel őket. Ezek jelzések, hogy a kommunikációd nem megfelelő irányban halad. Állj meg, kérj szünetet, ha csak úgy tudod megoldani, menj ki  a mosdóba, és a következő pont alapján gondold végig az aktuális helyzetet.

Segít a megértés ereje!

Elsősorban értsd meg magadat! Elemezd egy kicsit a helyzetet! Mi a konkrét probléma? Hogyan érzed magad ebben a helyzetben? Mire vágysz? Mit vagy hajlandó megtenni azért, hogy bekövetkezzen, amire vágysz?  (Erről a technikáról itt olvashatsz bővebben.) Még jobb, ha tartod  ahomlokodat, miközben ezeket végig gondolod.

Ha a vészjeleket a másik fél viselkedésében veszed észre, válts át az értő figyelemre! Vajon a másik hangjából, testtartásából, arckifejezéséből milyen érzelmek jelenlétére következtethetsz? És vajon milyen érzésekre vágyik? Mi az, amit ő el szeretne érni? Mi az, amit ezést tenni hajlandó? Az értő figyelem alaklmazásáról itt olvashatsz bővebben.

Ha pedig valamit közölni szeretnél anyósoddal, férjeddel vagy bárkivel, akivel konfliktusod van, akkor fontos, hogy a megfelelő időben és helyen tedd meg azt. Megfelelőnek az számít, amikor ő befogadó állapotban van, amennyire csak lehetséges. Ilyenkor azonban csak magadról beszélj. Ne minősítsd, ne szidd, ne sértegesd. Egyszerűen csak mondd el, hogy mit érzel, mire vágysz és mit szeretnél. Itt olvashatsz bővebben róla. Egy nehéz beszélgetés előtt érdemes 2 percre felvenned az úgynevezett győztes pozíciót: húzd ki magad, mosolyogj amennyire csak tudsz, emeld a karjaidat magasba. Emlékezz vissza sikereidre. Amikor meg tudtál tenni valamit, amit nehéznek hittél. Amikor jól érezted magad a bőrödben, amikor megdícsértek. Jó érzésekkel könnyebb a megbeszélés is.

És ha mindez nem segít, csatlakozz tanfolyamaimhoz, ahol magad is mesterévé válhatsz a stresszoldásnak, vagy gyere el egy oldásra, hogy a személyes életedben tapasztalhasd meg a One Brain módszer rendkívüli támogató erejét abban, hogy egy kedvesebb és boldogabb világot hozzunk létre magunk körül! Szeretettel várlak, elérhetőségeimen megtalálsz!

Értjük egy mást???? – avagy a kommunikációs szakadékok áthidalása 4 lépésben.

A kommunikáció feladata, hogy kapcsolatot teremtsen két különálló létező között. Ennek a kapcsolatteremtésnek úgy az emberi mint az állatvilágban megvan a maga jelrendszere.

Ám csak az emberi kommunikáció sajátossága az, hogy a szóbeli közlendő mást mond, más üzenetet hordoz, mint az úgynevezett metakommunikáció által közvetített érzelmeket is kódoló üzenet.

A végeredmény: zavaros üzenetek és még zavarosabb kapcsolatok.

Nemrégiben egy oldáson került elő egy párkapcsolati ügy, amelyben a hölgy, nevezzük Jolinak, már annyira nem látott kiutat, hogy a váláson törte a fejét. Ám erről egy szót sem szólt a férjének. Azt gondolta, hogy elegendő elmondania, ha benne már “megérett” a helyzet, ha ő már eldöntötte, hogy mit szeretne igazából.

Hogyan is mondhatod el a régen kimondatlan dolgokat?

Először is tudd, hogy a teljes információ egy ügyben az érzések és tények keverékéből áll. Ahhoz, hogy a teljes képet lássuk, mindkét rész tisztázására szükség van.

1. Tisztázd a helyzetet magaddal!

Ehhez fogj egy darab papírt, és írd le az alábbi kérdésekre a válaszokat!
Kinek a gondja valójában, amit érzékelek?
Mit tapasztalok pontosan? Mi az, ami zavar?
Hogyan érzek ebben a helyzetben?
Hogyan szeretném érezni magam, amikor ez a szituáció előkerül?
Mit tehetnék, azért, mit vagyok hajlandó megtenni azért, hogy úgy érezzem magam, ahogy szeretném?

2. Tedd meg, amit elhatároztál!

Adj időt magadnak. Néhány hetet, 1 hónapot, és következetesen tedd meg azokat a dolgokat, amelyeket az 1. pontban elhatároztál. Figyeld meg, hogyan változnak az érzéseid! Figyeld meg, hogy érzéseid változása hogyan hat a kapcsolatodra! Vezess naplót erről. Elég, ha napi 1-2 mondatot leírsz magadnak!

3. Hogyan mondd el a másik félnek a gondodat?

Kérj időpontot attól, akinek el akarod mondani, hogy mi bánt! Lényeges mondanivalódat ne mondd el csakúgy “mellékesen”. Éreztesd a másikkal, hogy itt nem a szokásos zsörtölődésről lesz szó. Beszéljetek meg tehát egy időpontot, és írjátok is be a naptáratokba.
Amikor eljön az időpont, kérd meg párodat, hogy közbeszólás nélkül hallgasson végig.
Mondd el most mindazt, amit problémaként tapasztalsz, amit érzel ezzel kapcsolatban, amit szeretnél érezni és amit hajlandó vagy megtenni.
Kérj visszajelzést! Kérd meg, hogy modja el, mit hallott, mit értett meg mindabból, amit elmondtál neki. Fontos, hogy ne vitassátok meg, hogy jogosak-e az észrevételeid. Hallgasd meg nyugodtan a visszajelzést, köszönd meg a rád szánt időt. Jelezd, hogy te is nyitott vagy arra, hogy meghallgasd, ha valamilyen gondja van.

4. Vedd észre a változásokat!

Néha ez a legnehezebb.
Figyeld az apró jeleket a másik viselkedésének változásában! Írd le ezeket is a naplódba. Jelezd vissza, és köszönd meg, hogy jobban odafigyel a kéréseidre.
Sok sikert kívánok a megvalósításhoz!
Megosztanád tapasztalataidat? Kérdésed van? Beszéljük meg az Érdekel a kineziológia csoportban.

A szerkezet/funkció haladó meglátásai – Advanced S/F insigths

Egyik kedves tanítványom keresett meg a napokban, hogy írjak a szeptemberi One Brain 11-ről, amelyen ő sajnos nem tudott részt venni.

Először is azt néztük meg, hogyan írhatnánk le egy mondatban, hogy mire is jó a One Brain módszer?

“A test-lélek-szellem integrálásával hozhatunk egy olyan választást, amivel inkább megválaszoljuk a jelenben felmerült helyzetet, ahelyett, hogy csupán a múlt mintái alapján reagálnánk rá.”

Mit is jelent a szerkezet/funkció kifejezés? 

 

Kinézetünk és testfelépítésünk (szerkezetink) bizonyos ösztönös viselkedési formákat jeleznek. Ezeket az ösztönös viselkedési formákat tudattalanul használjuk kapcsolatainkban, ami sok konfliktus forrása lehet, hiszen mindenki magából indul ki, mindenkinek mást jelent a “normális” viselkedés. Ám a másik embert az alapján ítéljük meg, hogy mi mit tartunk normálisnak.

A szerkezet/funkciós ismeretek azt vizsgálják, hogy hogyan tudok úgy kommunikálni a másik emberrel, hogy megértsem őt, tudván, hogy külsőnk különbözősége alapján reakcióinkban is jelentősen különbözünk egymástól.

A One Brain 11. szintje a “Haladó meglátások a Szerkezet/Funkcióról” címet viseli. Ez a tanfolyam önmagában attól is különleges, hogy nincs még egy olyan témakör, amivel annyit foglalkoznánk hosszas tanulmányaink során, mint a szerkezet/funkciós (későbbiekben: s/f) ismeretek. Elkezdjük a 3. szinten, folytatjuk az ötödiken, és mégegyszer, most már teljes pompájában felvillan előttünk e tudás nagyszerűsége a 11. szinten.

A Haladó meglátások célja, hogy világosan “meghalljuk” a kliens metakommunikációját, amikor a problémájáról beszél, és így az ügy meghatározásának részévé tudjuk tenni. 

Gondolhatnánk, hogy a s/f egy vizuális dolog, hiszen azt látjuk, hogy valaki hogy néz ki. Ám valamennyien velünk született jellegzetességeinken keresztül viselkedünk, és ez a viselkedés mind a belső beszédünkben, mind a külső kommunikációnkban megjelenik. Tehát a szerkezet/funkciót képesnek kell lenni meghallanunk, mert ez hozzásegít minket a kliens viselkedésének megértéséhez csakúgy, mint az ügyének a megfogalmazásához.

E tanfolyam másodlagos célja, hogy azokat az oldástechnikai vagy korrekciós kérdéseket is tisztázzuk, amelyek gátolhatnak minket abban, hogy sikeresen működjünk, mint 3in1 facilitátorok. Tehát sok korrekciós bizonytalanság kerülhet itt felszínre, amelyekre szintén időt kell szánnunk, ha profiként teljes magabiztossággal akarunk dolgozni ezzel a csodálatos rendszerrel.

A fenti célokat több témakör kibontásával értük el:

  1. Hogyan használjuk a S/F-ót a kliensekkel?
  2. Az jegyek egyetemes tagadásának vizsgálata.
  3. Mi a jegyek egyetemes igazsága?
  4. A jegyek barométerének vizsgálata a tudatosság 3 szintjén.
  5. A Barométer szavainak mély megértése.
  6. Kérdések és a rájuk adott válaszok, akár az előtesztek jelentőségéig visszanyúlva.

A teljesség igénye nélkül néhány számomra kulcsfontosságú tanítás a tanfolyamról:

  1.  Valamennyien a tükörbe nézve különbözőnek látjuk magunkat, és ennek megfelelően különbözőképpen viselkedünk.
  2. Ám ez a különbözőség csak stresszhelyzetben válik üggyé, egyébként a helyzetnek megfelelő viselkedésformát választjuk.
  3. Stresszhelyzetben megtagadjuk önmagunkat, és ösztönös reakcióinkat.
  4. A választás erejét használva mindig felülírhatjuk a velünk született tulajdonságainkat, reakcióinkat.
  5. Ha nincs stressz, akkor egyensúlyban, központosítottak vagyunk. Ezt az egyensúlyt és központosítottságot támogatják a középvonali jegyeink. (intuició, telepátia, pszichés látás,eredetiség, érdeklődés)

 És végül arról, hogy mit is csinálunk akkor, amikor egy oldást elvégzünk?


    Minden oldásban egy olyan hitrendszert oldunk, amibe bezáródtunk, és ami gátol bennünket a megoldás megtalálásában.

    Ezt a hitrendszert megfelelő távolságból megvizsgáljuk a korregresszió során, hogy ráláthassunk, és egy új választást hozva megváltoztathassuk hozzáállásunkat az eredetihez akár csak távolról hasonló helyzetekben. Ezt a megváltozott hozzáállást, és az ezt kisérő érzést hozzuk vissza betáplálásként az oldás korából, és hasznosítjuk a jelen ügyében.

    Sok sikert kívánok mindannyiunknak ebben a csodálatos munkában, akár segítőként akár segítettként veszünk részt benne!

      Vezetéknév:*
      Keresztnév:*
      E-mail cím:*

    Párkapcsolati gondok – Mit tegyünk? Válás vagy terápia

    Magyar pszichológusok szerint a válások többsége nem megoldhatatlan érték különbségek, családon belüli erőszak, egymás testi lelki bántalmazása miatt történik, hanem egyszerű kommunikációs hiba okozza. A konfliktus helyzetekben való értő figyelem használatával egész cikksorozatban foglalkoztam, így most inkább arra térnék ki, hogy mit tehetünk, milyen külső segítőket vonhatunk be, ha magunk között nem sikerült tisztázni, méltó kompromisszummal megoldani a helyzetet.
    Sokunkban él az az elképzelés, hogy csak a hülyék nem tudják megoldani a konfliktusokat, így nagyon kis százaléka fordul csak a pároknak, családoknak szakemberhez, amikor elakad a konfliktusok megoldásában. Pedig, ha körülnézünk szüleink, barátaink, ismerőseink kapcsolataiban alig-alig látunk jól működő, egyenrangú kommunikáción alapuló kapcsolatokat. Többnyire az én nyerek/te veszítesz alapon oldják meg a helyzeteket, miközben némi megértéssel és engedékenységgel, illetve a “vesztes fél” felől kellő önérvényesítéssel nyertes/nyertes helyzeteket is kialakíthatnánk.

    Ezt a fajta kommunikációt tanulni kell, legtöbbünknek a hétköznapokban nem a sajátja még akkor sem, ha munkahelyi szituációkban, tréningekben rendszeresen alkalmazzák.

    Milyen módszerek segíthetnek?

    1. Család-, illetve párterápia:
      A családterápia érdeklődésének középpontjában a személyen belüli jelenségek megfigyelése helyett a személyek közötti kapcsolati összefüggések állnak. A családterápia ezáltal az egyéni problémák helyett inkább a család egészének együttes működésére összpontosít. Az egyes tüneteket a teljes családot figyelve próbálja megérteni, s a nehézséget is az egész család (mint társas kapcsolatok rendszere) megsegítésével, módosításával igyekszik megoldani. Ritkán foglalkozik az egyénekkel külön, az üléseken olykor több generáció is jelen van. Két családterapeuta, optimális esetben mindkét nemet képviseltetve, foglalkozik a családokkal, párokkal. A terápiába minél nagyobb létszámban hívják be a családot, hogy mindenkit meg tudjanak ismerni és közösen együttműködve dolgozhassanak a terápiában. 
    2. Erőszakmentes kommunikáció:
      Az erőszakmentes kommunikáció vagy együttműködő kommunikáció (EMK) Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter/pszichológus által kifejlesztett módszer, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban (kevesebb félreértéssel) tudjanak kommunikálni egymással. Az EMK-nak két fókusza van: az egyik az empátia, vagyis a másikra való együttérző odafigyelés, a másik az őszinte önkifejezés: oly módon, hogy az a másikat lehetőleg együttérző odafigyelésre indítsa. A EMK-nak négy fő alkotóeleme van: a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Az EMK-zsargonban az erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt sakálnyelvvel. Az EMK-nak mint módszernek lényeges aspektusa, hogy alkalmazásának nem feltétele, hogy a kommunikációs partner is tudjon és/vagy akarjon erőszakmentesen kommunikálni.
    3. Családállítás:
      Bert Hellinger felfigyelt arra, hogy testi-lelki bajaink kialakulását nem lehet csak a saját életünk eseményei alapján megérteni. Úgy tűnik, mintha sorsunk elválaszthatatlanul összefonódna a kibővített családunk tagjainak sorsával. Mintha lenne egy közös családi lélek, egy olyan energiamező, amelyben mindenki benne foglaltatik, aki csak a kiterjedt családhoz, az ún. klánhoz tartozik, akár tudunk a létezéséről, akár nem. A tagokból összeállt új egészt Hellinger „családi léleknek”, Albrecht Mahr „mindentudó mezőnek” nevezi. A családállítás irodalmában mindkét elnevezéssel találkozhatunk. A tagokból összeállt új egész, mint minden rendszer, több mint részeinek összege, és megvannak a maga működési mechanizmusai. Ebbe a nagy egészbe ágyazódik bele az egyes ember élete, és sokszor oly módon irányítja azt, hogy az illető arról nem is tud.
    4. Kineziológia:
      Egyéni oldásokban lehetőségünk van rátekinteni, hogy hogyan hozzuk létre mi a problémát. Nagyon hatékony lehet, ha a konfliktusban résztvevők mindegyike kér oldást a problémára. Így kiküszöbölhetik azoknak a múltból hozott negatív érzelmi stresszeknek a hatását, amelyek rombolóan hatnak a kapcsolat működésére. Ha a konfliktusban érdekelt felek készen állnak rá, akkor páros oldás is végezhető, amikor a pár egy közös célon dolgozik. Több sikeres kapcsolat rendező oldással a  hátam mögött mondhatom, hogy hatékony segítség lehet a kineziológia is a konfliktus kezelésben.

    Mi tehát a teendőnk?

    1. Vegyük észre, ha sok  a konfliktus, és emiatt önmagunkban vagy párunkban nő a feszültség.
    2. Használjunk olyan kommunikációs technikákat, amelyek az értő figyelem felé vezetnek minket.
    3. Ha nem rendeződik a feszültség merjünk külső segítséget kérni.

    Hiszem, hogy sok házasság megmenthető, sőt jobbá válhat, mint valaha volt, ha hajlandóak vagyunk tenni érte.