Hogyan találjuk meg a kliens problémája mögött az ügyet?

A tanítás során a hallgatók számára az egyik legnehezebben megérthető, megtanulható rész, hogy hogyan találjuk meg a kliensünk ügyét, amikor eljön hozzánk, és mesélni kezd arról az élethelyzetről, ami éppen a gondjait okozza. Sokszor valóban nem könnyű a rengeteg érzelem aló kihámozni azt a részt, amin a kliensünk akar, tud és hajlandó is változtatni. Ebben a cikkeemben ehhez szeretnék támogatást adni.

“A probléma sohasem a probléma,
hanem az, ahogy érzünk a problémánk iránt.”
Gordon Stokes

Miért ügy és miért nem cél?

A One Brain módszer érzelmi stresszek oldásával foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy nem célban, hanem folyamatban gondolkodunk. Azaz abban szeretnénk segíteni a klienseinket, hogy meglássák mi lehet a következő lépésük a problémájukkal kapcsolatosan. Emiatt nem azt keressük, hogy az adott probléma kapcsán mi lehetne a cél, hiszen sokszor olyan erős negatív érzések kapcsolódnak ahhoz a helyzethez, kapcsolathoz, amiben vannak, hogy még az oldás elején néha azt is képtelenek meglátni, hogy egyáltalán lehetséges-e a javulás az adott szituációban. Emiatt mi inkább a probléma olyan specifikus meghatározására törekszünk, amiről el tudja képzelni, hogy hatalma lehet a változtatásra.

Az ügy megfogalmazásának kritériumai

  • Legyen specifikus: Néha a klienseink éppen a nagy stressz ,miatt hajlamosak általánosságokban megfogalmazni az ügyüket. Ilyenkor feltáró kérdésekkel segítjük őket, hogy minél konkrétabban, specifikusabban meg tudják határozni az a helyzetet, problémát, ami számukra a stresszt okozza. A feltáró kérdések olyan típusú kérdések, amelyekre nem lehet igen/nem kérdéssel válaszolni. Tehát kérdőszavakat használunk bennük. (Mit, mikor, hogyan, hányszor, kivel, mivel, stb.)
  • Legyen “saját”: szintén gyakori, hogy a kliensek a stressz miatt nem önmagukról beszélnek, hanem valaki másról, aki számukra a stresszt okozza. Ilyenkor fontos, hogy a kérdéseinkkel a klienseinket visszazökkentsük a saját felelősségükhöz, hiszen másokon nem áll módunkban változtatni. Jó kérdés lehet ezekben az esetekben az, hogy hogy érzed magad, amikor ez történik? Mit teszel, amikor ezt a problémát tapasztalod az illetővel kapcsolatban? Hiszen, ami történik, ahogy a másik viselkedik az nem az én felelősségem, de ahogyan erre reagálok érzelmileg, vagy amit ennek hatására teszek, az bizony már az én dolgom. Ráadásul, ha változtatok ezen, könnyen lehet, hogy az egész helyzet megváltozik.
  • Nem kell, hogy pozitív legyen: erről fentebb írtam már. Sokan ott nehezítik meg a dolgukat, hogy minden áron pozitív mondatot akarnak kicsikarni a kliensből. Néha sikerül a kliensnek már az elején átfókuszálni arra, hogy mit is szeretne az ügyében tapasztalni, néha pedig csak azt tudja mondani pl., hogy “gyomoridegem van, ha a gyerekem 15 perccel később jön meg az iskolából”. Vagy: “nem szólok hozzá a páromhoz három napig, ha este nem mosogat el”. Ezek egyáltalán nem pozitív dolgok, ám a problémát pontosan kifejezik.
  • A jól megfogalmazott ügy kimondásakor a jelzőizom enged: ez egy fontos ellenőrzési lehetőség a számunkra: amikor a kliens kimondja az ügyét, akkor teszteljük a jelzőizmot, aminek egyértelműen engednie kell. Ezt minden tesztelési pozícióban megismételjük. Ha bárhol nem egyértelmű az engedés: a kliensnek újra kell fogalmaznia az ügyet.

Két gyakori hiba az ügy megfogalmazásánál

  1. Túlságosan tág az ügy megfogalmazása: Ahelyett, hogy a specifikusság felé mennénk, megmaradunk a kliens által hozott általános megfogalmazásnál. Például, ha kliensünk azzal érkezik, hogy nincs önbizalma, akkor feltáró kérdésekkel pontosítjuk ezt: Milyen területen nincs önbizalmad? Pontosan hol tapasztalod meg éppen most az életedben ezt az önbizalom hiányt? Miben akadályoz az önbizalom hiánya? honnan tudnád, hogy elegendő az önbizalom, amivel rendelkezel? stb. Néha azt is lehet látni, hogy maga a segítő viszi el a problémát az általánosság felé: például a kliens azzal jön, hogy nem meri elvállalni a munkahelyén a felkínált vezetői pozíciót, mert nem bízik abban, hogy ezt a családja mellett hatékonyan tudná ellátni. A segítő pedig azt kérdezi, hogy: “más területeken is tapasztaltál már ilyen problémákat?” Ezzel az általánosítás síkjára tereli a kliens által viszonylag specifikusan megfogalmazott problémát. A nehézség egy nem kellően specifikus üggyel kapcsolatosan az, hogy az egész oldás kissé fókuszálatlan lesz sok kitérővel, lehetséges mellékvágánnyal, ami időben is igencsak megnyújthatja az oldást.
  2. Túlságosan sokáig tart az ügy “boncolgatása” az oldás elején: Főleg a kezdők esetében látható, hogy – helyesen – nagyon igyekeznek specifikussá tenni az ügyet. És amikor ráéreznek a feltáró kérdésekben rejlő kapcsolódási lehetőségekre, újabb és újabb rétegeket hoznak elő a beszélgetés során. Olyannyira, hogy az oldásra már szinte nem is marad idő. Fontos lehet, hogy időről időre foglaljuk össze, amit a kliensünktől hallottunk, és ha körvonalazódott egy többé-kevésbé megfelelőnek tűnő mondat, ellenőrizzük azt izom teszteléssel. Ha az izom elenged, és kapunk engedélyt, hogy az adott üggyel dolgozzunk, akkor már kezdődhet is az oldás. Nem kell aggódnunk azon, hogy valamit figyelmen kívül hagyunk, hiszen az ügy több rétegben jön fel, pontosodik az oldás során. Sőt a “valódi ügy” csak a korregresszióban fog előkerülni.

Ha szeretnél megismerkedni ennek a csodálatos módszernek az alapjaival, akkor 2019. május 2-ig jelentkezhetsz a One Brain 1-2. szintjére a jelentkezes@chironstudio.hu email címen. Szeretettel várlak: Simon Kata

5 ok, amiért nem fordulsz kineziológushoz, csak amikor már nagy a baj

Az utóbbi két hétben, amikor megkérdeztem az új klienseimet, hogy miben segíthetek, gyakran kaptam azt a választ, hogy „már hetek/hónapo óta nálam van a telefonszámod, de még csak most mertelek felhívni. Eddig halogattam, pedig már szinte tarthatatlan a helyzet.

Ebben a cikkben öt gyakran hallott okot veszek sorra, amiért halogathatjuk, hogy segítséget kérjünk, kineziológushoz forduljunk.

Mindenkinek vannak gondjai

 

Az egyik tévhit a gondjainkkal kapcsolatban, hogy ezeknek nem szabadna létezniük. Vagy, ha mégis tapasztalod őket, akkor valamit rosszul csinálsz, egy lúzer vagy.

Hajlamos lehetsz azt hinni emiatt, hogy csak neked van problémád a pároddal, a főnököddel vagy a félelmeiddel. Pedig sokan mások is küzdenek hasonló gondokkal. A kérdés igazából nem is az, hogy vannak-e gondjaid, hanem, hogy felismered-e őket, és hajlandó vagy-e megkeresni rájuk a megoldást.

Ha a válaszod igen, akkor jó esély van arra, hogy változtatva a hozzáállásodon új készségekre tegyél szert. Megtanuld, hogy hogyan kell megoldani a konfliktus helyzeteket. Akár még pozitívumként, kihívásként, megoldandó feladatként is tekinthetsz az eddig nehézségként érzékelt helyzetekre.

“5 ok, amiért nem fordulsz kineziológushoz, csak amikor már nagy a baj” bővebben

Miért fontos a gyengéd oldás a One Brain kineziológiában?

Ebben a cikkemben a tanítványaimnak szeretnék némi háttérinformációt adni egy fontos szakmai kérdésről. Akit a szakmai finomságok nem annyira érdekelnek, az nyugodtan keressen más, népszerűbb olvasnivalót a blogban.

 

Mit jelent a gyengédség?

Bevallom vesszőparipám, hogy kedvenc kineziológiai módszerem alapelveiről beszéljek. Ez az a filozófia, ami miatt olyannyira szeretem és különlegesnek tartom ezt a módszert. Az alapelveket egyszer már összefoglaltam itt.

Ez alkalommal a gyengédségről szeretnék egy kicsit bővebben írni.

Ha megnézed az értelmező szótárt, valami ilyesmit találsz a gyengédségről:

„Kedves, nyájas, (barátságos), jámbor, nem zord vagy erőszakos.
A külvilágban gyengéd tiszteletünk szelíd érintést, ölelést, vagy életünk szereplői és eseményei iránt szelíd magatartást eredményez.”

Ha kliensünk hajlandó a gyengéd oldásra, akkor szó szerint magához öleli az ügyét szelíden, elnézően néz arra az önmagára, amelyik “problémát okoz” a számára. Így megbocsátva önmagának könnyebben túl is lép az ügyön, könnyedén változtat.

“Miért fontos a gyengéd oldás a One Brain kineziológiában?” bővebben

Mit jelentenek a tüneteink? Hogyan használjuk ezt a szimbólumrendszert a kineziológiában? 1. rész

Régi gondolat, hogy betegségünket, tüneteinket lelki fejlődésünk érdekében használjuk fel. Az erre való törekvés megtalálható az ősi népek szent irataiban is. Napjainkban, a vallás háttérbe szorulásával, a nyugati orvoslás előtérbe kerülésével, jó ideig feledésbe látszott merülni az az elképzelés.

Fontos figyelmeztetés: ha fizikai vagy mentális tüneted van, nem elég a szimbólumok megfejtése! Fordulj orvoshoz! A cikkben leírt gondolatok egyike sem helyettesíti az orvosi, pszichológusi, pszihiátriai kezelést! Kérlek, kezeld felelősségteljesen a gyógyulásodat.

 Ám ezek a gondolatok jó lelki táplálékot jelenthetnek mindazoknak, akik szeretnék mélyebben megérteni önmagukat, rájönni arra, hogy hogyan változtassanak életükön a gyógyulás érdekében.

A cikk első részében azt mutatom meg, hogy a One Brain kineziológiai ág milyen szimbólum rendszert használ a fizikai tünetek érzelmi komponenseinek beazonosítására. Ezen kívűl néhány konkrét panasz érzelmi szimbolikáját is megnézzük.

A második részben pedig az oly gyakori fej és hátfájásokat elemezzük, valamint néhány olyan tévutat is megmutatok, ahogy és amire szerintem NEM lenne szabad ezt a tünet elemzést alkalmazni.

“Mit jelentenek a tüneteink? Hogyan használjuk ezt a szimbólumrendszert a kineziológiában? 1. rész” bővebben

Stresszmentes időbeosztás

Gyakran kapom meg a kérdést, hogy hogyan van ennyi mindenre időm? Oldok, tanítok, blogolok, élő videózok. És ez még csak a szakmai rész. Emellett itthon rám is vár a háztartás, szeretek a családommal lenni, mozogni, olvasni, moziba, színházba járni.

Ebben a bejegyzésben abban szeretnék segítséget adni, hogyha kineziológusként dolgozol, és neked is fontos, hogy beleférjen az idődbe mindaz, amit bele szeretnél tenni, akkor legyen egy támpontod, mintád, ami mentén megtervezheted a saját időbeosztásodat. Természetesen személyre kell szabnod a tippeket, hogy nálad is működésbe léphessen a Harry Potterből jól ismert időnyerő.

Miért fontos a téma?

Kineziológusként vállalkozó is vagyok. Ez azt jelenti, hogy a napi munkába nem csak az tartozik bele, hogy oldok vagy tanítok, hanem ide tartozik a felkészülés az egyes tanfolyamokra, az adminisztráció, a számlaírás. Valamint a jelentkezések fogadása, a pénzügyek kontrollálása és még sok más teendő is.

Mindemellett még ott a család, a háztartás. És persze jó lenne rendszeresen mozogni, kirándulni, olvasni, moziba, színházba járni.

Látszik, hogy sokféle érdeklődésem van, ahogy talán nektek is. Így hát nem mindig működik ösztönösen az időbeosztás. Hiszen, amit ösztönösségnek nevezünk, az inkább a megszokásainkon alapuló gyakorlat, ami könnyen felborul, ha bármi új dolog közbejön.

És az élet ilyen! Mindig változik. Mindig közbejön valami…

Stresszelő teendő listák

Sokan használják ma már a teendőlistákat akár papíron, akár elektronikus formában. Remek eszközök ezek, ám egy dolgot fontos figyelembe venned: nem kell estére minden teendőd végére érned ahhoz, hogy elégedett lehess, és pihenhess.

Álljon itt néhány tipp ahhoz, hogy hatékonyan használd a teendő listádat!

  1. Heti teendőket írj össze. Ilyenkor nagyobb rálátásod lehet arra, hogy az adott héten mi mident kell elvégezned. Ha van lazább napod a héten, oda beilleszthetsz több vagy akár munkaigényesebb feladatot is.
  2. Ne akarj minden áron a végére érni!
    A legfontosabb a stresszmentességhez! Én sokat küzdöttem a lelkifurdalással, míg megtanultam a leckét: hajlamos vagyok túltervezni magam. Ezért meghatározok egy időpontot, amikor be kell fejeznem a munkát.
  3. Állíts prioritásokat. Minden teendőnél tedd fel a következőket: Sürgős? Fontos? Ha mind a két kérdésre igen a válasz, megvan, hogy mivel kell kezdened a napot. Ha mind a két kérdésre nem a válasz, akkor kihúzhatod a listádról.
  4. Mérd az időt, amit az egyes tevékenységeidre fordítasz. Ez segíteni fog a teendő listád reális megtervezésénél. Néha azért tervezzük túl magunkat, mert azt hisszük, hogy kevesebb idő is elég lesz. Ha méred az időt, akkor pontosabban tudsz tervezni.
  5. Egy nagy tévhit: Amit elkezdtem, be kell fejeznem.
    NEM! Néha nincs annyi időnk. Ilyenkor használhatod az időzítőt. Állítsd be, mennyi időt tudsz most rászánni az adott feladatra, és addig végezd. És aztán dícsérd meg magad, mert ha nem is értél a végére, legalább haladtál vele.
    Ez nagyon motiváló lehet a „fontos, de nem sürgős” feladatoknál.
  6. Fókuszálj! No multitasking!
    A legnagyobb stresszelő az időbeosztásnál a multitasking. Ám a figyelem fókuszálása hatékonyabb mukát tesz lehetővé. A fókuszálást segítheti az időzítő, ami azt is mutathatja neked, hogy eljött a pihenés, az ebéd, a séta ideje, vagy éppen el kell indulnod a gyerekért az óvodába.

Nem csak munkából áll az élet!

Írj be mindent a naptárba! Nem csak a kötelezettségeket, hanem a családi programokat és a pihenést is.

Sőt! Ezek legyenek az elsők, amik bekerülnek a naptáradba. Minden mást ehhez igazíts. Nagy szívfájdalmam volt, amikor egyszer azért nem tudtam résztvenni apukám szülinapi ebédjén, mert nem írtam be előre a naptárba, és odatettem egy többnapos tanfolyamot. Persze apukám megértő volt szerencsére (azt hiszem tőle örököltem az enyhe munkamániámat), de azóta figyelek, hogy az éves programom tervezésénél először a családi eseményeket, hosszú hétvégéket és a tervezett szabadságom idejét rögzítem.

Mi kerülhet még a naptárba, mint prioritás?

  1. családi programok
  2. szülői értekezlet
  3. születésnapok
  4. hosszú hétvégék
  5. sport
  6. randi-este
  7. színház
  8. pihenő nap, pihenés
  9. Folytasd a sort mindazzal, ami neked fontos!

Tervezz, hogy legyen mitől eltérni!

Milyen is a jó terv? Talán a legfontosabb ismérve: nincs kőbevésve!

A jó tervnek van rugalmassága. Igazodik a céljaidhoz. A kötelezettségeidhez. Az élethelyzetedhez.

Egészen másféle tervre van szüksége egy kisgyermekes anyukának, mint annak, akinek a gyerekei már felnőttek, vagy éppen nincs családja. Máshol vannak a hangsúlyok, más az időkeret, mások a lehetőségek.

Legyen persze napirended, teendő listád. Ha eltérés van a tervezett és ténylegesen ráfordított idő között, elemezz! Nézd, meg, hogy vajon miért nem tudtad tartani a tervedet. Talán elfészbukoztad az időt? Vagy rosszul mérted fel, mennyi ideig tart egy blogbejegyzés megírása… Vagy beteg lett a gyerkőc, és ettől borult minden?

Vond le a következtetéseket, és ennek megfellően módosíts a terveiden, ha kell.

A munka beosztásodnál vedd figyelembe a ritmusodat is!

Bagoly vagy inkább pacsirta vagy? Eszerint vagy kelj korábban, és használd ki a reggelek csendjét, vagy feküdj későbben, és élvezd, hogy már minden nyüzsgés lecsillapodott körülötted.

Ha kell, tervezz újra! Nem szégyen a változtatás! Vedd figyelembe a tapasztalataidat, mert így tudod megalkotni azt az időbeosztást, ami téged szolgál ahelyett, hogy neked kellene szolgálni az időt.

Ingyenes email tanfolyam a célok megvalósítsáról

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan kell a célokat kitűzni, és rajtuk tartani a fókuszt, akkor iratkozz fe ingyenes 10 levélből álló email tanfolyamomra. Három naponként fogsz tőlem levelet kapni, amiben könnyen végrehajtható feladatokat találsz, amelyek segítenek fókuszáltan elérni célodat.