Hogyan készítsd fel a gyermeked a kineziológussal való találkozásra?

Sok szülő szeretné a gyermekének megadni a kineziológiai oldás nyújtotta segítséget. Ebben a cikkben arról olvashatsz, hogy mit mondj a gyermekednek, ha kineziológushoz szeretnéd vinni, hogyan készítsd fel őt a találkozásra, hogy a lehető legtöbbet profitálja belőle.

Mióta csak elkezdtem a pályámat, rendszeresen keresnek meg szülők, hogy szeretnék elhozni a gyermeküket kineziológiai oldásra. Mivel a One Braines munka az önmagunkért vállalt felelősségről szól, így nagyon fontos számomra, hogy csak akkor vállalom a gyermekkel való munkát,

  1. ha ő is szeretne velem dolgozni,
  2. és, ha a szülő vállalja, hogy ő is bekapcsolódik szükség esetén az oldási folyamatba. Ez utóbbi azért szükséges, mert a gyermekek még nem rendelkeznek teljesen önálló felelősségtudattal, és az ő problémáik sok esetben csak megjelenítik a szülők elnyomott nehézségeit.

Amikor ezeket a feltételeket elmondom a szülőknek, akkor sokan elcsodálkozva kérdezik, hogy vajon a gyerek el tudja-e dönteni, hogy akar-e oldásra jönni?

Az én tapasztalatom az, hogy igen! Hiszen senki nem szeret szenvedni a problémáitól. Különösen akkor nem, ha segítséget kaphat a megoldásban. És a gyerekek kiváló hatodik érzékkel rendelkeznek ahhoz, hogy “ráharapjanak” a támogatási lehetőségre. Olyannyira, hogy azok a gyerekek, akik már jártak nálam, később gyakran maguk kérik, hogy szeretnének hozzám újra eljönni.

Mégis, mit mondhatnék neki?

… Kérdezik gyakran a szülők, megjegyezve, hogy szinte még ők sem tudnak semmit a kineziológiáról, akkor hogyan tudnák elmagyarázni a gyereknek, hogy miről is kellene dönteni.

Néhány ötlet, hogy mit mondj a gyereknek

  • Ülj le egy kicsit a gyermekeddel, hogy nyugodt körülmények között beszéljetek. Gyakran akkor kerül csak szó a problémákról, amikor egyébként is feszültek vagyunk. Ilyenkor a gyerek még akkor is ellenállással fogadhatja javaslatainkat, ha egyébként segítségre volna szüksége.
  • Mondd el neki higgadt hangnemben, hogy te milyen problémákat látsz a viselkedésében, tanulásában, kapcsolataiban, és ezek hogyan nehezíthetik meg a gyerkőc életét.
  • Mesélj arról, hogy van mód, hogy segítséget kapjon a megoldásban. Mondd el neki azt is, hogy ismersz valakit, aki segíthet neki ebben.
  • Végül kérdezd meg, hogy szeretne-e segítséget kapni. Ha a válasz igen, már kereshetsz is, hogy időpontot egyeztessünk.

Mi van, ha a gyerek nem akar segítséget kapni?

Ez gyakran arra utal, hogy ő nem igazán érzi azt problémának, amit a szülő problémának lát. Ilyenkor nagyon hasznos, ha a szülő jön oldásra, és vele dolgozunk azon, hogy jobban el tudja fogadni a gyermekét olyannak, amilyen. A képességeivel, a nehézségeivel, jó és rossz tulajdonságaival egyaránt.

Mi történik a kineziológusnál – gyereknyelven

Ha a gyermek megkérdez, hogy mi fog történni az oldáson, akkor pedig ezt mondhatod neki: A kineziológus kezelés során az izmok tesztelésén keresztül “beszélget” a testeddel. Majd olyan “játékokat” játszotok, olyan gyakorlatokat végeztek, amelyektől jobban érzed majd magad, így jobban látod, hogy mit kellene ahhoz tenned, hogy a nehézségeid jó irányban változhassanak.

Ha szeretnél többet hallani a kineziológiai módszerek használatáról a mindennapokban, a kineziológia tanulásának lehetőségeiről, ha szeretnél kipróbált stresszoldó tippeket kapni, iratkozz fel hírleveünkre!

Pihenés Projekt

Aki figyelmesen nyomon követte a blog életét, az láthatta, hogy az elmúlt egy évben alig született blogbejegyzés. Nem véletlenül alakult ez így, hanem azért, mert szégyen ide vagy oda meglehetősen kimerültem, és a prioritás az volt, hogy miközben a segítői és oktatói munkámat végzem tudjak pihenni és magasabb energia szintre szert tenni.

Mi vezetett a kimerültséghez?

A segítői munka eleve predesztinál arra, hogy kifáradjunk. Én nagyon szeretem a munkám, fontos nekem, hogy jól végezzem, és mi tagadás meglehetősen maximalista is vagyok. Ráadásul nemcsak a munkámban, hanem a magánéletemben is. Szeretem, ha a jól végzett munka mellett rendben van a háztartás, minőségi időt tudok tölteni a gyerekeimmel, a férjemmel, az unokámmal. Szeretem, ha el tudunk menni színházba, moziba, ja, és a kert! A kert is legyen kigyomlálva…

Őrület, ugye? Szerintem is. Érezve a fáradtságomat, úgy döntöttem, hogy a fő fókusz most a pihenésen lesz, ameddig el nem érem azt az energiaszintet, hogy az írásra is legyen erőm.

Így aztán a fő fókusz a pihenésre került, ám most már megtalálva az egyensúlyt, úgy érzem, fokozatosan visszatérek a bloghoz és a FB videókhoz is.

Min változtattam?

  1. Felmértem, hogy mi mindenbe teszem az energiámat.
  2. Szétválogattam a teendőimet 3 kategóriába: mi az, amit mindenképp nekem kell megcsinálni? Mi az, amit másra kell hagynom? Mi az, amit nem csinálok?
  3. Rangsoroltam mindazt, amit az én felelősségi körömben akartam tartani.
  4. Segítséget kértem ahhoz, amit fontos elvégezni, de nem muszáj, hogy én tegyem.
  5. Fájó szívvel elengedtem olyan tevékenységeket, amiket fontosnak tartottam, de nem maradt rá energia a még fontosabbak mellett.
  6. Kevésbé fájó szívvel elengedtem néhány olyan dolgot, amit mindig is utáltam csinálni, de azt hittem, hogy fontos.

Miből állt/áll a pihenés projektem?

  • Kitűztem egy célt: megtanulok bűntudat nélkül pihenni.
  • Este 10-kor lefeküdtem aludni.
  • Ha fáradtnak éreztem magam, napközben is szundikáltam, ha tehettem.
  • Naplóztam az energia szintem.
  • Minden héten tartottam egy “spontán napot”, ahol lehetőleg semmilyen előre eltervezett programom nem volt, hanem azt tettem, amihez éppen kedvem szottyant.
  • Rendszeresen ettem jó minőségű, gyakran saját készítésű ételeket. És minden héten mozogtam.
  • Új területként elkezdtem felfedezni a színek harmóniáját magamon, az öltözködésemben.

Meddig jutottam?

  • Ma már nyugodtabban teszek “semmit”. Az energiaszintem ezzel együtt megnőtt.
  • Könnyebben kérek segítséget.
  • Még nehezen mondok nemet, de ha nehéz is, gyakrabban megteszem.

Mi váható a blog életében?

Lassan visszatérek a blog bejegyzésekhez. Szeptemberig nagyjából heti egy posztra számíthattok, aztán meglátjuk mit enged meg az energia.

A Facebookon június végéig heti rendszerességgel tervezek élő videókat. Kövessétek oldalunkat, így értesülhettek az adásokról. Ide kattintva követhetitek az oldalunkat: https://www.facebook.com/chironstudio/?ref=hl

Szeretettel várom ötleteiteket, témajavaslataitokat a hozzászólások között.

Hogyan találjuk meg a kliens problémája mögött az ügyet?

A tanítás során a hallgatók számára az egyik legnehezebben megérthető, megtanulható rész, hogy hogyan találjuk meg a kliensünk ügyét, amikor eljön hozzánk, és mesélni kezd arról az élethelyzetről, ami éppen a gondjait okozza. Sokszor valóban nem könnyű a rengeteg érzelem aló kihámozni azt a részt, amin a kliensünk akar, tud és hajlandó is változtatni. Ebben a cikkeemben ehhez szeretnék támogatást adni.

“A probléma sohasem a probléma,
hanem az, ahogy érzünk a problémánk iránt.”
Gordon Stokes

Miért ügy és miért nem cél?

A One Brain módszer érzelmi stresszek oldásával foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy nem célban, hanem folyamatban gondolkodunk. Azaz abban szeretnénk segíteni a klienseinket, hogy meglássák mi lehet a következő lépésük a problémájukkal kapcsolatosan. Emiatt nem azt keressük, hogy az adott probléma kapcsán mi lehetne a cél, hiszen sokszor olyan erős negatív érzések kapcsolódnak ahhoz a helyzethez, kapcsolathoz, amiben vannak, hogy még az oldás elején néha azt is képtelenek meglátni, hogy egyáltalán lehetséges-e a javulás az adott szituációban. Emiatt mi inkább a probléma olyan specifikus meghatározására törekszünk, amiről el tudja képzelni, hogy hatalma lehet a változtatásra.

Az ügy megfogalmazásának kritériumai

  • Legyen specifikus: Néha a klienseink éppen a nagy stressz ,miatt hajlamosak általánosságokban megfogalmazni az ügyüket. Ilyenkor feltáró kérdésekkel segítjük őket, hogy minél konkrétabban, specifikusabban meg tudják határozni az a helyzetet, problémát, ami számukra a stresszt okozza. A feltáró kérdések olyan típusú kérdések, amelyekre nem lehet igen/nem kérdéssel válaszolni. Tehát kérdőszavakat használunk bennük. (Mit, mikor, hogyan, hányszor, kivel, mivel, stb.)
  • Legyen “saját”: szintén gyakori, hogy a kliensek a stressz miatt nem önmagukról beszélnek, hanem valaki másról, aki számukra a stresszt okozza. Ilyenkor fontos, hogy a kérdéseinkkel a klienseinket visszazökkentsük a saját felelősségükhöz, hiszen másokon nem áll módunkban változtatni. Jó kérdés lehet ezekben az esetekben az, hogy hogy érzed magad, amikor ez történik? Mit teszel, amikor ezt a problémát tapasztalod az illetővel kapcsolatban? Hiszen, ami történik, ahogy a másik viselkedik az nem az én felelősségem, de ahogyan erre reagálok érzelmileg, vagy amit ennek hatására teszek, az bizony már az én dolgom. Ráadásul, ha változtatok ezen, könnyen lehet, hogy az egész helyzet megváltozik.
  • Nem kell, hogy pozitív legyen: erről fentebb írtam már. Sokan ott nehezítik meg a dolgukat, hogy minden áron pozitív mondatot akarnak kicsikarni a kliensből. Néha sikerül a kliensnek már az elején átfókuszálni arra, hogy mit is szeretne az ügyében tapasztalni, néha pedig csak azt tudja mondani pl., hogy “gyomoridegem van, ha a gyerekem 15 perccel később jön meg az iskolából”. Vagy: “nem szólok hozzá a páromhoz három napig, ha este nem mosogat el”. Ezek egyáltalán nem pozitív dolgok, ám a problémát pontosan kifejezik.
  • A jól megfogalmazott ügy kimondásakor a jelzőizom enged: ez egy fontos ellenőrzési lehetőség a számunkra: amikor a kliens kimondja az ügyét, akkor teszteljük a jelzőizmot, aminek egyértelműen engednie kell. Ezt minden tesztelési pozícióban megismételjük. Ha bárhol nem egyértelmű az engedés: a kliensnek újra kell fogalmaznia az ügyet.

Két gyakori hiba az ügy megfogalmazásánál

  1. Túlságosan tág az ügy megfogalmazása: Ahelyett, hogy a specifikusság felé mennénk, megmaradunk a kliens által hozott általános megfogalmazásnál. Például, ha kliensünk azzal érkezik, hogy nincs önbizalma, akkor feltáró kérdésekkel pontosítjuk ezt: Milyen területen nincs önbizalmad? Pontosan hol tapasztalod meg éppen most az életedben ezt az önbizalom hiányt? Miben akadályoz az önbizalom hiánya? honnan tudnád, hogy elegendő az önbizalom, amivel rendelkezel? stb. Néha azt is lehet látni, hogy maga a segítő viszi el a problémát az általánosság felé: például a kliens azzal jön, hogy nem meri elvállalni a munkahelyén a felkínált vezetői pozíciót, mert nem bízik abban, hogy ezt a családja mellett hatékonyan tudná ellátni. A segítő pedig azt kérdezi, hogy: “más területeken is tapasztaltál már ilyen problémákat?” Ezzel az általánosítás síkjára tereli a kliens által viszonylag specifikusan megfogalmazott problémát. A nehézség egy nem kellően specifikus üggyel kapcsolatosan az, hogy az egész oldás kissé fókuszálatlan lesz sok kitérővel, lehetséges mellékvágánnyal, ami időben is igencsak megnyújthatja az oldást.
  2. Túlságosan sokáig tart az ügy “boncolgatása” az oldás elején: Főleg a kezdők esetében látható, hogy – helyesen – nagyon igyekeznek specifikussá tenni az ügyet. És amikor ráéreznek a feltáró kérdésekben rejlő kapcsolódási lehetőségekre, újabb és újabb rétegeket hoznak elő a beszélgetés során. Olyannyira, hogy az oldásra már szinte nem is marad idő. Fontos lehet, hogy időről időre foglaljuk össze, amit a kliensünktől hallottunk, és ha körvonalazódott egy többé-kevésbé megfelelőnek tűnő mondat, ellenőrizzük azt izom teszteléssel. Ha az izom elenged, és kapunk engedélyt, hogy az adott üggyel dolgozzunk, akkor már kezdődhet is az oldás. Nem kell aggódnunk azon, hogy valamit figyelmen kívül hagyunk, hiszen az ügy több rétegben jön fel, pontosodik az oldás során. Sőt a “valódi ügy” csak a korregresszióban fog előkerülni.

Ha szeretnél megismerkedni ennek a csodálatos módszernek az alapjaival, akkor 2019. május 2-ig jelentkezhetsz a One Brain 1-2. szintjére a jelentkezes@chironstudio.hu email címen. Szeretettel várlak: Simon Kata

4 tipp, ami segít a bőség megélésében

Sokan tanítanak arról manapság, hogy hogyan teremtsd meg a bőséget az életedben.

Én most azt mondom, hogy a bőséget nem kell megteremteni. A bőség VAN. Itt van körülöttünk. Van elegendő élelmiszer, hogy minden éhezőt elláthassunk. Van elegendő pénz, hogy a gazdaságok felvirágozhassanak, és, hogy jóllétben élhessünk. Van elegendő stresszes ember, hogy minden kineziológusnak legyen elegendő kliense. Van elegendő férfi, hogy a párra vágyó nők megtalálhassák az igazit. És van elegendő nő, hogy a férfiak rátaláljanak arra a társra, akire vágynak.

Amire szükség van az „csupán” az, hogy el tudjuk fogadni a Bőségnek az ajándékát. Hogy meg tudjuk engedni magunknak a létezés örömét. Hogy át tudjuk érezni: a legjobbat érdemeljük, ami csak elérhető a számunkra.

Mit tehetünk ezért?

1. Fejleszd az Önbecsülésed
Remek gyakorlat lehet erre, hogy ahányszor csak tükörbe pillantasz, lehetőleg hangosan kimondod: szeretlek, (Itt mondd ki a keresztnevedet, becenevedet), igazán szeretlek. Néha nem könyű ezt kimondani. Néha akár sírva is fakadhatsz, vagy dühöt érezhetsz. Ezek rendjén való érzések. Üdvözöld őket. Tartsd néhány percig a homlokodat és a tarkódat, amíg ezek az érzések elcsitulnak.

2. Adj hálát azért, amid van, bármilyen kevésnek is érzed.
Vedd számba mindazt, amivel már rendelkezel. Érezd át a hálát, hogy ez megadatott neked. Néha a hála helyett itt is a düh, a megfosztottság, a bánat jelentkezhet, hogy „csak ennyi” jutott. Adj teret ezeknek az érzéseknek a 1. pontban leírt módon, hogy eltávozhassanka.

3. Figyeld a körülötted lévő bőség jeleit jó érzéssel.
Ha látsz egy gyönyörű házat, autót, amire te is vágynál, hallasz egy nyaralásról, ahová te is szívesen elmennél, akkor ébreszd fel magadban az örömöt. Örülj annak, hogy ez lehetséges. Amire vágysz az létezik. Ha irigység támad benned, akkor kezdd el megvizsgálni ezt az érzést. Miért irigyled? Félsz, hogy tőled vette el? Aggódsz, hogy sak tisztességtelen úton lehet megszerezni, amire vágysz? Dühös vagy,a miért neki sikerült, és neked nem?

4. Növeld a bizalom érzését magadban.
Az egyik legnagyobb nehézség, hogy elvesztettük a bizalmunkat. Mindannyian megtapasztaltuk már az elárulás feletti szomorúságot. Mindannyian árultunk is el már másokat, sőt saját magunkat, saját terveinket, álmainkat is leromboltuk sokan. Hogyan is bízhatnánk vágyaink megvalósulásában, amikor nap mint nap tapasztaljuk, hogy semmi sem állandó, semmi sem megbízható körülöttünk.
Egy remek gyakorlat a bizalom erősítésére, ha naplementekor megállsz 1-2 percre, és figyeld, ahogy lemegy a nap. Aztán reggel, amikor felkel a nap, akkor tudatosítod, hogy újra itt van. És azt is, hogy ez mindennap megtörténik. Hetente néhány alaklommal ismételd meg ezt a gyakorlatot. Szintén jó éjszakánként pár percig nézni a csillagos eget. Akkor határozottan feltámadhat benned az az érzés, hogy ott fenn, a csillagok mögött van egy erő, ami tartja, támogatja azt az univerzumot, amiben élünk.

Szívesen dolgoznál ezekkel a blokkokkal?

Ha szeretnél dolgozni azokkal a a blokkokkal, amelyek a bőség elfogadása ellen dolgoznak benned, és elvégezted a One Brain 2. szintjét, akkor csatlakozz a 2018. május 29-én induló Bőség minitanfolyamhoz. Ezen a napon több szempontból is végigvesszük azokat a mintákat, amelyek gátolják, hogy megengedd magadnak a bőség megélését.

A bőségre való ráhangolódáshoz pedig itt találsz egy imát, amit megnézve, meghallgatva erősítheted a bőség tudatodat.

Hogyan nyerheted vissza az önbizalmadat?

Az egyik leggyakoribb probléma, amivel az oldásokban találkozom, az önbizalomhiány. Sok területe lehet az életünknek, ahol gátlásoktól szenvedünk, vagy nem érjük el azokat az eredményeket, amelyekre képesek lennénk. Ebben a cikkben azzal foglalkozom, hogy hogyan tudjuk visszaszerezni megtépázott önbizalmunkat?

Mindannyian magabiztosnak születünk

Mindannyian egy alapvető érzékkel jövünk a világra. Ez pedig nem más, mint, hogy tudom. Vagy ha nem, akkor meg tudom csinálni. Emiatt van az, hogy azok a kicsi gyerekek, akik testileg egészségesek, és lelkileg még nem sérültek, nagyon könnyedén kezdenek bele új dolgokba.

Kisgyerekként még nincs bennünk kétség, nem aggódunk amiatt, hogy meg tudunk-e tanulni járni, beszélni, autót vezetni, olvasni vagy éppen főzni. Tesszük a dolgokat úgy, ahogy ösztönösen ráhangolódunk, bízva a pozitív végeredményben.

Ha mégis kudarc ér bennünket, akkor dühösek leszünk vagy sírunk, de aztán, ha megvigasztalódtunk, akkor újra próbálkozunk mindaddig, amíg sikert érünk el abban, ami annyira fontos volt a számunkra.

Hogyan lesz az önbizalomból önkételkedés?

Leggyakrabban az önmegtagadás által. Az önmegtagadás pedig azokból a tapasztalatokból jön, amikor a számunkra fontos emberek szavaiból, tetteiből arra a követleztetésre jutunk, hogy „nem vagyok elég jó”, „nem jól tudom” „nem jó, ahogy csinálom”.

Előfordulhat, hogy valamelyik szülőnk csalódik a születésünkkor, mert nem fiúk lettünk hanem lányok, vagy éppne fordítva. Lehetséges, hogy sokkal hevesebbek, kockázatvállalóbbak vagyunk, mint a család többi tagja, ezért mi játsszuk el a fekete bárány szerepét. Vagy éppen sokkal viszahúzódóbbak vagyunk, és így mást sem hallgatunk a környezetünktől, minthogy „megalszik a tej a szánkban”, remeték vagy éppen antiszociális lények vagyunk.

Sokan az iskolában tanuljuk meg, hogy nem vagyunk megfelelőek. Lehet, hogy lassabban tanulunk meg olvasni, mint ahogy az iskolai előírások szerint kellene. Vagy lehet, hogy tudjuk a megoldást, és mégis csalással vádol minket a tanár, mert nem tudjuk elmagyarázni, hogy hogyan jutottunk el az eredményre.

A megszégyenülés miatt átélt stressz a külső kritikát belső beszéddé teszi. Egy idő után mi magunk mondjuk magunknak, hogy „én ezt úgysem tudom”, „nem vagyok elég jó”, „soha nem tudom olyan jól csinálni, ahogy elvárják tőlem”.

Az átélt stressz hatásai pedig nem maradnak meg az olvasásnál vagy a számolásnál, hanem lassan átgyűrűznek a kapcsolatainkra, az önbecsülésünkre és az önbizalmunkra.

Mit tehetsz, hogy visszanyerd az önbizalmadat?

Ha változtatni szeretnél, akkor kezdd a belső beszéddel a munkát!

1. Vedd észre, ha kritikusan beszélsz magaddal!
2. Állítsd meg magad, és jegyezd meg vagy jegyezd fel a bántó mondatot.
3. Alakítsd át ezt a mondatot úgy, hogy bátorítóbban, pozítívabban hangozzék a számodra. Például „az én úgysem tudom” „lehet, hogy meg tudom tanulni”-vá változhat. A „nem vagyok elég jó” helyett mondhatjuk, hogy „még nem vagyok elég jó” vagy „képes vagyok a fejlődésre”
4. Az újonnan kialakított belső beszédünket gyakoroljuk minél többször, különösen, amikor a stresszt kiváltó helyzettel, személlyel kerülünk kapcsolatba .

Önbecsülést növelő feladatok

• Nézz magadra a szerető szülő szemével.
• Bíztasd, bátorítsd magad kedves, gyengéd hangon.
• Ha valami nem sikerül, akkor a kritika, az önmarcangolás helyett vígasztald meg magad. Aztán, amikor már elmúltak a rossz érzések, megvizsgálhatod, hogy mit tanultál az adott elyzetből vagy mit kell másképp csinálnod egy következő alkalommal.

Ha többet szeretnél tudni az önmegtagadás okozta károkról, és már elvégezted a One Brain 4. szintjét, akkor csatlakozz a Szavaknál is hangosabban tanfolyamhoz. Az itt tanultak segítségével hatékonyabban ismerheted fel és kezelheted az önmegtagadásból fakadó önbizalomhiány tüneteit és kezelését.

Jelentkezni lehet a simon.kata(kukac)chironstudio.hu email címen. Jelentkezési határidő 2018. április 13.