Miben segített nekem a kineziológia? Miért érdemes megtanulni? – Interjú

Ezt az interjút Csobán Gyöngyivel készítettem, aki megtapasztalva a kineziológiai oldások áldásos hatásait elkezdte a módszert megtanulni. Ma már komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy maga is hivatásos segítővé váljon!

Ezt az interjút Csobán Gyöngyivel készítettem, aki megtapasztalva a kineziológiai oldások áldásos hatásait elkezdte a módszert megtanulni. Ma már komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy maga is hivatásos segítővé váljon!

Fogadjátok szeretettel!

 

Oldhatok-e úgy, hogy nem vagyok jól?

oldhatok-e, ha nem vagyok jól

Egy tanítványom tette fel a megint csak a kérdést.

A kérdés mögött érezhető volt a félelem: nem ártok-e a másiknak? Vajon tényleg oda tudok-e rá figyelni. “Oldhatok-e úgy, hogy nem vagyok jól?” bővebben

Hány oldás kell a javuláshoz – és más szakmai kérdések

 

 

 

Egy kedves tanítványom tett fel néhány kérdést nekem nemrégiben. Igaz, hogy ezek erősen szakmai kérdések, ám mivel úgy gondoltam, sokakat érdekelhet a válasz, úgy döntöttem, hogy egy blogposztban válaszolom meg őket.

Mit gondolsz a tudás útján való oldásról?

 

A tudás útján való oldás azt jelenti, hogy a kliensnek akár már az ügy feltárás során egy olyan szintű „AHA” élménye van, ami átjárja a tudatosság mindhárom szintjét, és mind az öt testet is. Így nincs szükség a hagyományos értelemben vett oldási eljárásra (korrekciók, korrecesszió), hanem maga ez a nagyon mély szintű megértés végzi el az oldást. Mondhatni, hogy ez a „damaszkuszi út”, a teljes megvilágosodás az ügyünkben, ami után olyan gyökeres fordulat következik be, hogy már soha többé nem térünk vissza a régi útra. Ám a One Brain ehhez még hozzátesz egy sor nagyon komoly ellenőrző lépést is.

Így a tudás útján való oldás a kezdetekben része volt a One Brainnek. Ma már nem használjuk. Az ok egyszerű, és nem a technikában keresendő, (a megvilágosodás egy elég jó technikaJ), hanem sokkal inkább a technikát felhasználókban, akik a gyors siker reményében nem kellő körültekintéssel használták ezt a módszert. Hallottam olyanról is, hogy valaki csak a „tudás útján” oldja a klienseit. Fel is merült bennem a kérdés, hogy vajon nála mindenki a megvilágosodás állapotába kerül az ügyfeltárás során, vagy esetleg így nem kell vacakolni az oldás folyamattal? De ez a probléma más országokban is előfordult, így a 2012-ben kezdődött változásoknál Anastazya Wada, a 3in1 elnökasszonya kivette a rendszerből a tudás útján való oldást.

ÉSO és KSO technikák

 

Ezek a képalkotó technikák mindig fontos részei voltak, és azok is maradtak a One Brain módszerben. Ami változott, az a mikor kérdése.

Az ÉSO technikák a régebbi ujjtartásos táblázatban az érzelmi ujjtartás alá tartoztak. Akkor végeztük őket, amikor a tesztelés felhozta. Ha jól emlékszem 30-32 db volt belőlük.

És mi a helyzet a mostani oldásokban? Mivel nagyon fontos, hogy a kliens biztonságosan és gyengéden megvizsgálhassa azt a hitrendszert, ami az ügyében a stresszt okozza, ezért minden egyes oldásban a korrecesszió során kötelezően használunk ÉSO, KSO technikákat.

Sőt, bizonyos korrekcióknál (apai/anyai energia, tekintetirányok, adrenalin energia, csakrák, bal-jobb polaritás integrációja), ahol jelentős lehet a hitrendszeri komponens, magának a korrekciónak is része az ÉSO, KSO technika.

A módszerünk manapság különbséget tesz az érzelmi stresszoldó technikák (ÉSO) és a Kreatív Stresszoldó Technikák (KSO) között. Az ÉSO technikák közé tartozik a homlok tartás, homlok-tarkó tartás, homlok-kisagy tartás, stb. A KSO technikákhoz pedig a belső képeink megvizsgálására szolgáló módszerek.

E technikák közül néhány máshová került (pl. az érzelmi korrekciók közé), a szerepjátékok pedig – egyelőre – kimaradtak.Talán a haladó konzultánsi tanfolyam kereteiben kerülnek vissza. Az elv az, hogy ismerjünk inkább kevesebbet (jelenleg kb. 18 van), de azt alaposan. A tanfolyamok során lépésről, lépésre sajátítjuk el őket. Ha régebben tanultál, akkor új nincs benne számodra.

A Ji King használata az oldásokban

 

A Ji King mint egy ősi tudás került bele a One Brainbe sok minden mással együtt (Bach esszenciák, numerológia). Nem része a képzési útnak. A „TAO és a Barométer” címen, kiegészítő tanfolyamként végezhető el néhány nagy tudású kollégámnál Magyarországon. Tudomásom szerint Várhidi Iluskának és dr. Varjú Mártának van oktatási jogosultsága jelenleg erre a tanfolyamra.

Tehát ezt a technikát az tudja használni, aki elvégezte a tanfolyamot. Én még nem jutottam el rá, de tervezem. Így az ezzel kapcsolatos kérdéseket érdemes annak feltenni, akinél a tanfolyamot elvégezted.

Mit jelent az EBA rövidítés?

 

EBA=Essential Barometric Affirmation, Lényegi Barometrikus Megerősítések a jelentése, LBM-nek is rövidítik néha. A One Brain 8. szintjén tanuljuk ezeket. Régebben Pelerandra kert esszenciaként voltak ismertek. Ma már a One Brain, ha jól tudom, jogi okokból nem használja a Pelerandra kerti esszenciák megnevezést (ahogy a Pelerandra rózsa esszencia nevet sem). Így születtek az EBA vagy LBM essszenciák. A régebben Rózsa esszenciaként ismert leírásokat ma TAO (Transformation Aromatic Oil) esszenciaként használja a rendszer. Továbbra is az esszencia ujjtartás alatt teszteljük őket.

Hány alkalom kell egy ügy oldásához?

 

Ez alapvetően a klienstől függ. Jó, ha belőle indul ki az oldás szándéka és nem a tesztelőből.

Ha minden jól alakul, akkor egy oldás alatt végigérünk az oldólapon. Az oldás végén lehet, hogy felmerül a kliensben, hogy szeretné még folytatni a témát, szeretne újabb időpontot. A tesztelő választása, hogy ilyenkor azonnal megbeszélnek-e egy újabb időpontot, vagy hagynak egy kis időt, hogy a kliens megtapasztalja a mostani oldás hatásait, és ennek birtokában döntsön arról, hogy most aktuális-e neki egy újabb találkozó. Én, személyesen, a második gyakorlatot követem alapvetően. Ám, ha a kliensem nagyon szeretne rögtön egy újabb találkozót lefixálni, akkor nem akadékoskodom túl sokat.

Hiszek abban, hogy a kliensek nem egyenlőek az ügyeikkel. Sokszor tapasztaltam már, hogy amikor egy oldást végigviszünk, akkor esetleg sok más ügy is oldódik. Más esetekben, meg úgy működik ez, mint a jéghegy: leszedjük a tetejét, és kiemelkedik a következő ügy. Én azt tapasztalom, hogy a kliensek érzik ezt, és „maguktól” visszajönnek, ha gondjuk van. De mindenki egyéni, egyéniek a módszerek is. Tehát jó válasz az is, hogy személyre szabott, hogy hány oldásra van szükség.

Felelősségvállalás a pozitív változásokért

 

Ez az egyik záró kérdése az oldásnak. Ha minden tiszta, akkor a kliens tisztában van azzal, hogy neki kell tenni a változásokért, és azzal is, hogy pontosan mit. Ha itt stresszt jelez a test, akkor lehet, hogy tudatosítani kell még a változásokkal kapcsolatban valamit. Néha egy korrekcióra van szükség. Néha itt jelzi a kliens, hogy valami elmaradt, vagy valamit figyelmen kívűl hagytunk az oldásban. Azért nincs itt korrekció feltüntetve, mert nem biztos, hogy korrekcióra van szükség. A tudatosításhoz adhat irányt, hogy melyik test vagy melyik tudatossági szint nem vállalja a felelősséget. Beszélgess a klienseddel, teszteld, hogy mire van szüksége a felelősségvállaláshoz.

Remélem, hogy tudtam segíteni! További ötletekért, stresszoldó tippekért iratkozz fel hírleveünkre!

 

 

Idős, beteg embert gondozol a családban? Hogyan maradj stresszmentes?

 

Idős, beteg ember van a családban?

 

Nemrégiben a facebookon feltettem azt a kérdést, hogy mi a legnagyobb kihívás az életetekben. Többen is azt válaszoltátok, hogy nehéz pozitív módon segíteni idősődő, beteg, esetleg demenciával küzdő családtagjainkat. 

És azt kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem egyedi probléma. Több kliensem is keresett mostanában hasonló gondokkal. Karácsonykor pedig egy közeli barátunk számolt be arról, hogy a világéletben szelíd, békés nagymama, aki az utóbbi években velük élt, rendkívűl kötekedővé, szinte agresszívvá és kifejezetten önveszélyessé vált

“Idős, beteg embert gondozol a családban? Hogyan maradj stresszmentes?” bővebben

Mit tegyél, ha nem jön el a kliens?

cica a csellotokban
 
Segítőként gyakran bosszankodunk, amikor egy kliensünk az utolsó pillanatban mondja le az oldást vagy éppen minden bejelentés nélkül, egyszerűen csak nem jön el. Pedig ez mindannyiunkkal előfordul, sem szégyen, sem bűntudat nem kell, hogy kapcsolódjon hozzá. Ám jó, ha megvizsgáljuk, mit tehetünk ilyenkor.
Amikor nem jön el a kliensünk, könnyen dühösek leszünk rá, fortyogunk magunkban, vagy panaszkodunk kollégáinknak, hogy milyen méltatlanság esett meg velünk. Érthető is a haragunk, a felháborodásunk, hiszen abból a kivetített félelemből fakad, hogy ha ez így megy tovább nem lesz miből megélnünk…

“Mit tegyél, ha nem jön el a kliens?” bővebben